A magyar kutatóbiológusnak az mRNS-alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztésében játszott úttörő kutatómunkáját Japán díjjal ismerik el. Karikó Katalin a Japán Díj Alapítvány rangos nemzetközi kitüntetését az amerikai Drew Weissman professzorral közösen kapja meg. Karikó Katalin az első magyar, aki Japán díjat vehet át.
A tokiói Japán Díj Alapítvány helyi idő szerint január 25-én reggel – magyar idő szerint röviddel éjfél után – hozta nyilvánosságra a 2022-es év győzteseinek nevét. Az Eszközök és gyártási újítások kategóriában Karikó Katalin és Drew Weissman közös kutatómunkájukért közösen kapják meg a japán alapítású tudományos elismerést.
A Japán díj nemzetközi rangú, a tudományos és technológiai fejlesztések terén adott kitüntetések sorában sokak szerint a Nobel-díj utáni második legpatinásabb díj,
több lépcsőben a japán tudományos testület. Olyan szaktekintélyek javasolhatnak jelöltet, akik hazájukban akadémiák, tudományos testületek tagjai, egyetemek tanárai vagy vezetői, kutatóintézetek, tudományos szervezetek irányítói, nemzetközi tudományos díjak korábbi díjazottjai, illetve olyan tudósok, akik kutatásaik és eredményeik alapján saját jogon méltóak arra, hogy ilyen felkérésnek eleget tegyenek.
A Japán Díj Alapítvány több mint 15 ezer kutatót, tudományos szakembert kért fel szerte a világon, hogy két kategóriában (Eszközök és gyártási újítások, illetve Biológiai gyártási újítások / környezetvédelem) az elmúlt időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat javasoljanak a díjra.
az így összeállt 346-os listáról mérlegelt a szakmai testület, és választotta ki végül a győztest: három kiemelkedő kutatót.
Karikó Katalin kiválasztásáról a japán tudományos testület indoklásában a következőket írja: ha nem lettek volna előrehaladott kutatások az oltóanyagok terén, akkor a koronavírus-járvány első jelentkezése után évekig tartott volna az ellenanyag kikísérletezése és tömeges gyártása, a magyar kutatóbiológusnak és kutatótársának, Drew Weissmannak a 2005-ben szabadalmaztatott technológiája azonban kéznél volt, így
A kutatópáros által kifejlesztett új módszer a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítette el a kívánt mRNS-eket, majd a továbbfejlesztett, szintetikusan előállított mRNS technológiájukat használta fel később, 2020-ban közös vakcinájuk előállításában a BioNTech és a Pfizer vállalat.
A Japán díj másik, biológiai fejlesztésekről szóló kategóriában az amerikai Christopher Field veheti majd át az elismerést a globális bioszférikus produktivitás és a klímaváltozás-tudomány becslési formuláinak fejlesztésében vitt kutatói munkájáért.
VI. Fülöp spanyol király és felesége, Letizia királyné, valamint Eleonóra trónörökös hercegnő és Zsófia hercegnő átnyújtja a 2021-es Asztúria Hercegnője-díjat Karikó Katalinnak Oviedóban 2021. október 22-én
A japán kormány azért hozta létre 1983-ban a Japán Díj Alapítványt, hogy a tudományos és technológiai fejlesztések elismerésére egy nemzetközi tekintélyű, pénzjutalommal járó kitüntetést adományozzanak évente, így fejezve ki Japán nagyrabecsülését a nemzetközi tudományos élet nagyjai iránt. A Japán díjat olyan tudósoknak, kutatóknak, technológiai szakembereknek ítélik oda, aki kreatív és áttörést hozó
illetve jelentős mértékben hozzájárulnak a béke és a fejlődés céljaihoz az emberiség érdekében.
A testület japán tudósokból álló bizottsága minden évben két tudományterületet választ ki, azokat, amelyeket az adott évben az összes tudományág közül és a technológiai fejlődés szempontjából a két leginkább figyelemreméltó szektornak ítél. A két terület kijelölése mindig az adott év előtti novemberben történik, majd a jelölés és kiválasztás folyamata körülbelül egy évet vesz igénybe. A felkért 15 ezer tudományos szakember leadja az ajánlásait, majd a kiválasztási albizottság tagjai alaposan feltérképezik a beérkezett több száz felterjesztett kutató akadémiai életútját, kutatói teljesítményét, csak ezután kerül az ügy a kiválasztási bizottság elé. A második körben általuk megszűrt nevek ajánlások formájában a végső döntést hozó testület, a Japán Díj Alapítvány igazgatótanácsa elé kerülnek, a testület pedig kiválasztja a két előzőleg kijelölt szakterület egy-egy győztesét. A neveket január végén hozzák minden évben nyilvánosságra.
1985 óta 13 országból 81 személyt díjaztak eddig.
A Japán díj átadása áprilisban Tokióban lesz, a díjátadón hagyományosan jelen szokott lenni a japán császári pár, megjelennek a hatalmi ágak vezetői, a kormányzat vezető tisztségviselői, a külföldi államok nagykövetei, a japán közélet, a tudományos és üzleti elit tagjai.
A 2023-as Japán díj két kiválasztott szakterülete egyébként az elektronika, információipar és kommunikáció, illetve az élettudományok (gén- és sejtkutatás, mikrobiológia) lesznek – a jelöltek első körének ajánlási folyamata már elkezdődött.
Karikó Katalin beszédet mond a külhoni Gábor Dénes-díj átadásán az Országház Gobelin-termében december 17-én
A koronavírus elleni küzdelmet és a vakcinaipart forradalmasító felfedezéseivel amerikai kutatótársával együtt, illetve egyedül
több tucat rangos kitüntetés birtokosa Magyarországon és külföldön is.
A teljesség igénye nélkül: Rosenstiel-díj, Asztúria hercegnője-díj tudományos kutatás kategóriában, Bolyai János alkotói díj, Jedlik Ányos-díj, Grande Médaille (a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerése), Great Immigrant/Great American díj (a Carnegie Alapítvány elismerése), Lasker-díj, Keio orvostudományi díj, Horwitz-díj, a New Yorki Orvostudományi Akadémia kitüntetése, Reichstein-érem, a L'Oréal-UNESCO Nemzetközi Díja a Nőkért és a Tudományért, a biotechnológiai Vilcek-díj, Tudomány a Jövőért Solvay-díj, illetve Breakthrough-díj az élettani tudományos munkáért.
Karikó Katalin megkapta a gyógyítás területén végzett tevékenységéért a miniszteri kitüntetést, a Semmelweis-díjat és a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére alapított Széchenyi-díjat.
--
Nyitókép: A Széchenyi-díjjal kitüntetett Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
fotó: MTI
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
A REMRED Technológia Fejlesztő Zrt. a 4iG Csoport űr- és védelmi technológiai portfóliójának meghatározó vállalata, amely rövidesen űrközpontot is nyit.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.
A szakértők egy hárompárti parlament felállásával számolnak.
A kínai gyártók újabb áttörése révén a nátriumion-akkumulátorok a fagyállóságuk és az akár 5–11 perces töltési idejükkel teszik hatékonyabbá az elektromos autózást. A nátriumion-cellák ára az év végére várhatóan 19 dollár/kWh-ra zuhan, ami a 10 ezer töltési ciklusos élettartammal kombinálva radikális fordulatot hozhat a globális zöldátállásban.
Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!
Tudják, hogy a sikert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, ezért öt évet adnak a projektnek.
