A tokiói Japán Díj Alapítvány helyi idő szerint január 25-én reggel – magyar idő szerint röviddel éjfél után – hozta nyilvánosságra a 2022-es év győzteseinek nevét. Az Eszközök és gyártási újítások kategóriában Karikó Katalin és Drew Weissman közös kutatómunkájukért közösen kapják meg a japán alapítású tudományos elismerést.
A Japán díj nemzetközi rangú, a tudományos és technológiai fejlesztések terén adott kitüntetések sorában sokak szerint a Nobel-díj utáni második legpatinásabb díj,
presztízsét az adja, hogy a világ vezető tudományos szakembereinek javaslatai alapján választja ki jelöltjeit
több lépcsőben a japán tudományos testület. Olyan szaktekintélyek javasolhatnak jelöltet, akik hazájukban akadémiák, tudományos testületek tagjai, egyetemek tanárai vagy vezetői, kutatóintézetek, tudományos szervezetek irányítói, nemzetközi tudományos díjak korábbi díjazottjai, illetve olyan tudósok, akik kutatásaik és eredményeik alapján saját jogon méltóak arra, hogy ilyen felkérésnek eleget tegyenek.
A Japán Díj Alapítvány több mint 15 ezer kutatót, tudományos szakembert kért fel szerte a világon, hogy két kategóriában (Eszközök és gyártási újítások, illetve Biológiai gyártási újítások / környezetvédelem) az elmúlt időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat javasoljanak a díjra.
Az első kategóriában 208, a másodikban 138 kutató neve érkezett be az alapítványhoz,
az így összeállt 346-os listáról mérlegelt a szakmai testület, és választotta ki végül a győztest: három kiemelkedő kutatót.
Karikó Katalin kiválasztásáról a japán tudományos testület indoklásában a következőket írja: ha nem lettek volna előrehaladott kutatások az oltóanyagok terén, akkor a koronavírus-járvány első jelentkezése után évekig tartott volna az ellenanyag kikísérletezése és tömeges gyártása, a magyar kutatóbiológusnak és kutatótársának, Drew Weissmannak a 2005-ben szabadalmaztatott technológiája azonban kéznél volt, így
a világ időt nyert, és tömegek köszönhetik az életüket annak, hogy gyorsan elindulhatott a tömeges oltóanyag-gyártás.
A kutatópáros által kifejlesztett új módszer a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítette el a kívánt mRNS-eket, majd a továbbfejlesztett, szintetikusan előállított mRNS technológiájukat használta fel később, 2020-ban közös vakcinájuk előállításában a BioNTech és a Pfizer vállalat.