Használ-e egy intézménynek Rudolf Péter szerint, ha a liberális gondolat mellett a konzervatív is helyet kap? Ki láthat bele a telefonunkba? Mi lesz az öttusával a lovaglás nélkül? Interjú Galgóczy Árpáddal, lengyel-belarusz helyzet, Nézőpont-születésnap és zöldbuszok – megjelent a Mandiner hetilap!
Nemzeti liberális vagyok, mint Deák Ferenc, a „haza bölcse”, mindig keresem a kapcsolódási pontokat az ellentétes nézetek között – mondja Rudolf Péter. A Kossuth-díjas színésszel, színházigazgatóval címlapos interjút olvashatnak a kettészakadt színházi szakmáról, metoo ügyekről, családról és az elbizonytalanított fiatal generációról.
„A hatalom és az egyén viszonya mindig része lesz a színházcsinálásnak”
– fogalmaz interjúnkban.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Kacsoh Dániel ír a Városháza-ügy kapcsán arról: a balliberális oldal politikusai nem bírják ki, folyton el akarják adni a nemzeti vagyont.
Közélet
Változatos eszközökkel, de a korábbiaknál jóval nagyobb rutinnal veszi fel a harcot az elharapódzó járvánnyal szemben hazánk és egész Európa. Újfajta kihívásokkal is meg kell küzdeni, miközben olyan megoldások is vizsgáznak, mint a kötelező oltás bevezetésének lehetősége a munkahelyeken – közélet rovatunkban helyzetjelentést olvashatnak a kontinensen dúló járványhelyzetről.
„Hazánkban feleannyian szorulnak kórházi kezelésre, mint a harmadik hullám csúcsán” – olvasható összeállításunkban.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója publicisztikájában a 100 éve született Horváth János közgazdászra, egykori parlamenti képviselőre és példás életútjára emlékezik.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az új európai jobboldal formálódása kapcsán ír a magyar-spanyol együttműködésről, azon belül a Vox-szal való szövetség előnyeiről.
Külföld
Lengyel szomszédait és az egész EU-t akarta csapdába csalni Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, de aztán túltaktikázta magát, s végül Moszkva koppintott az orrára. Külföld rovatunkban körképünket olvashatják a lengyel-belarusz helyzetről.
Új fejezethez érkezett a titkosszolgálatok és a privát szférájukra érzékeny felhasználók macska-egér harca: az Európai Bizottság a telefonunkba belelátó CSS technológia kötelezővé tételét kezdeményezheti. Körbejártuk, hogy mivel járna a lépés.
Több mint három éve tart a német CDU válsága, s útkeresése talán még sokkal régebb óta húzódik – Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója véleménycikkében állít fel diagnózist a párt állapotáról.
Precedens & Makronóm
Magáncégek elleni „klímaperek” sorozata indult el Európában Írországtól Németországig. A bíróságok sokszor a hatályos jogszabályokon túlmutató kibocsátáscsökkentési követelményeket kérnek számon a vállalatokon, mintegy jogalkotói szerepbe helyezve magukat, ami jogállamisági aggályokat is felvet – precedens rovatunkban megvizsgáltuk a jelenséget.
„A független magyar politika előbb-utóbb mindig kitermeli a maga meghatározó pártját” – írja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója publicisztikájában, amelyben az elmúlt években kialakult politikai berendezkedést jellemzi.
„A közlekedési szektor a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felel az országban, ezért is fontos az elektromos hajtás elterjedésének támogatása” – fogalmaz makronóm rovatunkban Steiner Attila klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel zöldcélokról és az energiaválságról is beszélgettünk.
Sport
A lovaglás kiebrudalásával a Nemzetközi Öttusaszövetség, úgy tűnik, túl messzire megy. Világszerte sportolók széles köre áll ki a változás ellen; úgy érzik, ezzel az öttusát magát számolnák fel. Fábián László és Martinek János öttusázó bajnokainkkal is értékeltük a helyzetet.
Böszörményi Nagy Gergely egy esszégyűjteményt ajánl a héten, amely konzervatívok és környezetvédők profetikus összefoglalója a globalizációról.
A Feminens oldalán Legeza Mártát, a kosárfonás fiatal mesterét ismerhetik meg.
Új hazai kutatóközpont lendítheti előre az idegrendszeri betegségek kutatását és a látást helyreállító eljárások fejlődését – a részletekről tudomány kisrovatunkban olvashatnak.
Uri Dénes Mihály jegyzetében nagyapja családi házába hívja nosztalgiára az olvasót.
Galgóczy Árpád a második világháború után fegyverrel küzdött a szovjet hadsereg ellen. 1947-ben gimnáziumi diákként ítélték húsz év kényszermunkára a gulágon. Hét évet töltött a Szovjetunióban embertelen körülmények között. 1954-ben amnesztiával szabadult, de a hazatérésre újabb hat évet kellett várnia. A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából összetartásról, áldozatvállalásról és a magyarok végtelen nemzet- és hazaszeretetéről beszélgettünk a József Attila-díjas műfordítóval élet rovatunkban.
A Magyar Passióról olvashatnak kritikát, a tárcát Száraz Miklós György írta. A rovatban a száz évvel ezelőtt, 1921. november 27-én született Pilinszky János költészetéről is megemlékezünk.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója ír arról, hogy mi a különbség aközött, hogy valaminek értéke vagy ára van.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
Nem öregszik az örökifjú Paksi Vasember!
Hiszékeny Dezső tudatosan döntött úgy, hogy teret ad a választáson az ellenzéknek.
