Nagy hibát követnek el és reménytelen utat választanak, akik hazájukat elhagyva Európába indulnak csak azért, mert Európában jobb keresetre, jobb életre számítanak. Ezeket az embereket becsapták – mondja Musztafa Dzsáfár sejk, Iraki Kurdisztán alelnöke, aki egy delegáció vezetőjeként a Batthyány Lajos Alapítvány meghívására érkezett Budapestre. A sejket Irak és a kurdok mai helyzetéről, s az Iszlám Állam máig fennálló fenyegetéséről is kérdeztük.
Pócza István interjúja
A migráció hosszú évek óta kiemelt kérdés Európában, az elmúlt hetekben pedig ismét a vezető hírek között volt a migrációs nyomás. Mi itt ezt kifejezetten nyomásként éljük meg, hiszen migrációs célpontnak számítunk. Hogyan néz ki a helyzet az önök szemszögéből?
Kurdisztán egy biztonságos hely. Ugyan vannak gazdasági problémáink, de Irak többi részével összehasonlítva sokkal jobban állunk. Természetesen nálunk is vannak, akik eladják a házukat, eladják a mindenünket és elindulnak, hogy Európába jussanak. Szerintem nagy hibát követnek el. Az elvándorlást egyáltalán nem támogatjuk, s én személy szerint pedig nagyon is ellenzem.
hiszen itt sem hullik minden az ölükbe. Bizonyos szempontból meg vannak vezetve. Nálunk sem emberi jogi problémák, sem üldözés nincs, ami miatt el kellene menekülniük, és a gazdasági helyzet sem olyan rossz. Sokan, miután Európába jöttek, pár év múlva hazatérnek, mert belátják, hogy semmi értelme nem volt.
Az önök régiójából mégis sokan elindultak a belarusz-lengyel határra.
Ezeket az embereket becsapták. Most nagyon sokan állnak sorba, hogy vissza tudjanak térni Kurdisztánba. Az iraki és a kurdisztáni vezetés is többször kérte a belarusz kormányt, hogy a hatóságaik ne adjanak semmilyen tartózkodási engedélyt ellenőrizetlenül.
mert nem is gondoltak arra, hogy ha engedélyt adnak a belépésre, akkor megfelelő ellátásban részesítsék az Európába törekvőket, hanem egyszerűen átvitték őket a lengyel határra. Ez nem emberséges viselkedés. Ha értesítettek volna bennünket, küldtünk volna megfelelő támogatást, ellátást, és embereket, akik segítenek elmagyarázni az útra kelt tömegeknek, hogy mi is történik, s megpróbálhatnák őket a hazatérésre bírni.
Az Iszlám Állam megjelenését követően nagyon sokat foglalkoztunk a terrorszervezettel Európában és Magyarországon. Nyugat-Európában sajnos több terrortámadás is történt, amelyek az Iszlám Államhoz köthetők. Az utóbbi időben mégis nagyon kevés szó esik arról, hogy mi is történik most ebben a térségben.
Nagy hiba volt bejelenteni a szövetséges erők részéről, hogy az Iszlám Államnak vége. Ugyan nagy veszteségek érték őket, komoly területeket veszítettek, azonban szervezetileg már szinte aktívabbak Irakban, mint régen. Irak több részében is gerillaharcokat folytatnak, s szinte mindenhol felbukkannak. A vezetőik a hegyekben rejtőznek, kiképzőtáborokat működtetnek, újraszervezik magukat. Új módszereket is használnak: támadják az iraki hadsereg és a pesmerga erők katonai ellenőrző pontjait, beöltöznek iraki katonának és így követnek el támadásokat. Naponta indítanak támadásokat. Éppen ezért
ugyanis most a legveszélyesebbek, mert nem tudjuk hol vannak, mindig máshol bukkannak fel.
Mikor lehet tényleg vége az Iszlám Államnak?
Ha a mostani helyzetet nézem, nem tudom mikor lesz végük, de azt sem merném kijelenteni, hogy végük lesz valaha. Ehhez szükség lenne az iraki hadsereg, a pesmerga erők és a nyugati szövetséges erők közös akciójára, sőt egy közös hadseregre, amely fókuszáltan, együttes erővel számolja fel a terrorszervezetet. A mostani helyzetben az együttműködés hiánya az Iszlám Államot erősíti.
Önök ma is élet-halál harcot vívnak az Iszlám Állam fegyvereseivel. Hogyan értékelik más országok segítségét?
Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek nélkül nem tudtunk volna idáig eljutni. Nagyra értékeljük ezt a támogatását, azonban hozzá kell tenni, hogy azért még vannak hiányosságok, sajnos ez a támogatás és együttműködés nem terjed ki minden szükséges területre. A sikerhez közösen kell újabb lépéseket megtennünk.
Az önök országa elsők között sietett a segítségünkre. Magyarország kezdettől fogva tagja az Iszlám Állam elleni szövetségnek, s nagyon fontos katonai támogatást biztosított. A magyar katonák eljöttek és kiképezték a pesmerga harcosainkat az Iszlám Állam elleni küzdelemre. Ez rendkívül hasznos volt, nagyon sokat tanultunk tőlük. A hírszerzési együttműködés szintén rendkívül nagy segítség volt, sőt Magyarország több más csatornán is segített bennünket. A súlyosan megsebesült pesmerga harcosok közül többeket is budapesti Honvédkórházba szállították kezelésre és rehabilitálásra, ahonnan gyógyultan távozhattak. Magyarország ma is az egyik olyan szövetséges, amely nem hagyta el Iraki Kurdisztánt, s azt látjuk, ha újabb veszélyek is jönnek, bizton számíthatunk a magyarokra. Barátainkként tekintünk Magyarországra, egy olyan partnerként, akire számíthatunk a bajban.
Hogyan látja a szűken vett régió jövőjét?
Kurdisztán egy fejlődő hely, nagy jövőt jósolok neki. Ugyanakkor nagy a kockázata is annak, hogy újra háború tör ki, ha az Iszlám Állam megerősödik. Mégis úgy érzem, Kurdisztán biztonságban van.
Hogyan érintette önöket az amerikaiak Afganisztánból való kivonulása?
Ez a lépés természetesen bizalomvesztést és félelmet szült. Miután azonban az amerikaiak bejelentették, Irakból és Kurdisztánból nem vonulnak ki, megnyugtatóan hatott.
Említette, hogy ez egy biztonságos térség. Milyen a keresztények helyzete Iraki Kurdisztánban?
Kurdisztánban soha nem voltak a keresztények negatívan megkülönböztetve. Sőt,
mert tudták: nálunk biztonságban vannak. Szaddám Husszein bukása és az Iszlám Állam megjelenése után újra és újra menekültek hozzánk keresztények az üldözés elől, s mi mindig nyitva tartottuk az ajtónkat a számukra. Kurdisztán nemzetek és vallások békés együttélésének helye. Az iskolában a padtársam keresztény volt, én magam muzulmán vagyok; a tanárok többsége keresztény volt, de nem volt semmiféle konfliktus vagy megkülönböztetés.
Hogyan gondolkodik a térség jövőjéről?
A kurdok saját nyelvvel rendelkeznek, saját területtel rendelkeznek, 40 millióan vannak, mégis szinte az egyetlen nép, amelynek nincs saját országa. Hazája van, de saját országa nincs. Természetesen minden kurd álma, hogy ez létrejöjjön. A kurdok nagyon sok áldozatot hoztak a szabadságért, megérdemlik, hogy saját országuk legyen.
Végezetül: több napja Magyarországon tartózkodik, hogyan érzi magát nálunk?
Nagyon jól érzem magam itt, Magyarország egy csodálatos ország. Ha a múltra nézünk, nagyon sok háború tépte Magyarországot, ennek ellenére sikerült felépíteni egy működő országot és helytállni Európában – ez egy nagy teljesítmény. Az első dolog, amit észrevettem az az, hogy Magyarország egy biztonságos hely, a gazdaság pedig dinamikusan fejlődik.
segítőkészek. Remélem, hogy egyre többen látogatnak majd el hozzánk, hogy megnézzék hogyan élünk, mit teszünk, miért harcolunk. A magyar és a kurd nép történelmében sok a közös: mindkét nép nagyon sokat szenvedett. Érezzük egymás fájdalmát. Bízom benne, hogy ez a barátság a jövőben csak erősödni fog.
Az Udvari Kamaraszínház igazgatója szerint ma ugyanolyan félelmetes dolgok történnek, mint 1919-ben, csak akkor a kommunizmus, most a globalizmus és a félreértelmezett liberalizmus terjed vírusszerűen. Ezért nem lehet elégszer elmondani: ha a múltunkat nem ismerjük, a jelenben is bárki birka módjára vezethet minket.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Nyíltan ukránpárti tiszás jelöltet támogat Hódmezővásárhely polgármestere.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
A Tisza elnöke inkább tekinthető egy kontrollfüggő mikromenedzsernek, aki nem látja a fától az erdőt.
A legújabb korrupciós botrány Alekszandr Rodnyanszkij szerint nem kivétel, hanem maga a rendszer – és Ukrajna partnereinek ideje szembenézni ezzel.
Összeesküvés-elmélet, paranoia és fekete humor. Lehet vitatkozni arról, hogy az Emma Stone főszereplésével leforgatott Bugonia lenne-e Jórgosz Lánthimosz eddigi legkiválóbb filmje, de hogy a legszórakoztatóbb és a leginkább letisztult, az biztos.
