Egészen fiatalon megjárta a hadifogságot a II. világháborúban, majd a kommunisták koholt vádakkal börtönbe zárták. Onnan szabadulva aztán fegyverrel harcolt a magyar szabadságért 1956-ban, s az életét adta a hazáért. Ő Gérecz Attila, akinek életéről részletesebben is olvashat a Magyar Hősök című kötetben. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Facebook-oldaláról.
Gérecz Attila 1929. november 20-án született Dunakeszin. Édesapját korán elvesztette, a II. világháború után a bátyjai emigráltak, így egyedül maradt az édesanyjával. A középiskolát a világháború alatt kezdte, 1944-ben aztán a Sümegre menekített nagyváradi hadapródiskola növendékei közé vonult be. Alakulatát nyugatra vezényelték, végül hadifogságba került, ahonnan csak 1946 őszén térhetett haza. Még mindig csak 17 évesen…
A Gérecz-család. Attila a legfiatalabb a képen. Forrás: www.gereczhagyatek.hu
A politika továbbra is belemart az életébe. 1948-ban magánúton érettségi vizsgát tett, ám a származása és édesapja vitézi címe miatt egyetemre már nem vették fel. Ezért kitanulta a vasesztergályos szakmát, és előbb Csepelen, később pedig a Teherautó-javító Vállalatnál dolgozott. Ekkor szembesült azzal is, hogy a hadifogság után már egy olyan világba tért vissza, ahol az egyéni tehetséggel és teljesítménnyel szemben a rendszer egyre inkább azokat jutalmazta, akik a kommunista párthoz való hűségük útján próbáltak meg érvényesülni. Ez pedig nem Gérecz útja volt.
Sokoldalú tehetségét és rendkívüli állóképességét mutatja, hogy kiváló öttusázó lett belőle, 1949-ben a válogatott keretbe is bekerült. A kommunista államvédelem azonban alig egy évvel később benne és barátaiban is megtalálta az ellenséget, és 1950. december 8-án
A kínzások és kikényszerített „vallomások” nyomán az államvédelem francia hírszerző sejtnek minősítette az amúgy ártatlan baráti társaságot. A perben öt halálos ítélet született, amelyből hármat végrehajtottak; Géreczet első fokon 10, másodfokon 12 évre ítélték. A börtönévek alatt raboskodott a Gyűjtőfogházban, Márianosztrán és Vácon is. Az utóbbi helyen lett tagja az úgynevezett Füveskerti Költők Körének, és mélyedt el a költészetben. A versírás megadta számára a lelki szabadságot.
További megrázó életutak a Magyar Hősök kötetben.
Aztán 1954 júliusában a Duna kiáradt, vízszintje pedig elérte a váci börtön falait is. Egyik éjszaka vihar támadt, Gérecz ekkor hajtotta végre a korszak egyik legbravúrosabb szökését. Az őrök figyelmének lankadását kihasználva elfűrészelte egy műhelyterem ablakának rácsát, kifeszítette azt, és a vízbe ereszkedett. Ötven-hatvan métert haladt a víz alatt a szögesdrót-kerítésekig, majd a megáradt, hideg folyóban egyórányit úszott, míg partot nem ért. Átázott ruhái és a hideg okozta görcsök ellenére többször is sikerült kijutnia az őt üldözők gyűrűjéből. Eljutott Budapestre, de vesztére ekkor már nagy erőkkel keresték rokonainál, ismerőseinél is. Nem egészen három nap múltán fogták el, és
1956-ban átszállították a Gyűjtőfogházba, itt érte őt a forradalom híre. November 1-jén politikai okokból bebörtönzött társaival együtt kiszabadították. Hosszú évek után hazamehetett az édesanyjához, és végre találkozhatott szerelmével, Dreschel Máriával, akivel néhány nappal később eljegyezték egymást. Gérecz Attila hitt és reménykedett a forradalom győzelmében, így november 3-án kiáltványt intézett a magyar ifjakhoz, amelyben hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a kialakult nemzeti egységet. A november 4-én meginduló szovjet támadás után jelleméhez híven a harcot választotta: „Valljuk, hogy a fejlődés útja a tett, és a tett lehetősége a szabadság” – mondta, majd fegyvert ragadott.
Gérecz Attila sírja a Klauzál téren. A végső nyughelye a Fiumei úti sírkert lett. Fotó: www.gereczhagyatek.hu
November 5-től régi rabtársai, Csaszkóczy Emil és Zsótér András mellett harcolt a Blaha Lujza tér és a Dohány utca környékén. Két nappal később, november 7-én a szovjet tankok elleni küzdelem során, a
Holttestét először a Klauzál téren temették el, majd a Fiumei úti sírkertben, a 21-es parcellában kapott sírhelyet az a fiatal, aki rövid, alig 27 évig tartó élete során többször is szembeszállt a zsarnoksággal, a hadifogságot és börtönt megjárva a forradalom és szabadságharc oldalára állt, mígnem egy szovjet tank lövedéke kioltotta az életét. Ha módjukban áll, még ma vigyenek virágot a sírjára!
*A Nemzet Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök kötetben további olyan kivételes emberek élettörténetéről olvashat, akik akár az életüket is kockára tették honfitársaikért, hazájukért.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A hívők nem jók a kompromisszumban és a másik fél megértésében. Hiszen aki elutasítja a mi hitünket, az inherensen rossz.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
Nem mindennapi jelenetek.
