Miért megy nehezen a kormányalakítás Mark Rutténak?

Mint emlékezetes, a márciusi holland parlamenti választások során Mark Rutte jobboldali-liberális VVD pártja 34 széket nyert a 150 székes holland alsóházban, és így megkapta a kormánykoalíció létrehozásának lehetőségét.

A 2010 óta kormányzó (a távozni készülő Merkel és Orbán Viktor után a harmadik legrégebb óta hatalomban lévő európai uniós vezető)

 – miközben az új parlamentben 17 kisebb és még kisebb politikai erő van jelen, mivel a holland választási rendszerben nincs küszöb, így aki a szavazatok százötvened részét eléri, egy képviselőt máris küldhet Hágába.

Sigrid Kaag balliberális D66 pártja a választáson 24 széket nyert, öt székkel javítva korábbi eredményén, komoly eredményt érve el ezzel. Rutte korábbi keresztény koalíciós partnerei, a CDA és a ChristenUnie nem javítottak eredményeiken: a CDA négy széket veszített, a CU pedig ugyanazt az eredményt hozta, mint korábban. 

A lapok és elemzők arra számítottak, hogy a nagy erősödést elkönyvelő D66 balliberális párttal, illetve a keresztény CDA-val léphet koalícióra,

és ezért szüksége van kisebb pártok támogatására is, ezen pártok kiléte pedig a fő vitatéma.

Az áttörést szeptember végén várták, ám ez nem történt meg, miután több órás egyeztetésen sem jutott eredményre a VVD, a D66 és a CDA. 

Balra tolódó koalíció

A problémát alapvetően az okozza, hogy a balos-zöld GroenLinks és a szocdem PvdA közös blokként hajlandók csak tárgyalni, nyilván hogy erősítsék pozícióikat a balliberális és nyakukra nőtt D66-al. A VVD és a CDA viszont nem hajlandó közös tömbként tárgyalni velük, miközben pedig a D66 nem akar a ChristenUnie keresztény párttal dolgozni, hogy balra tolhassa a koalíciót. Ezzel továbbá a GroenLinks és a PvdA pozícióját is erősítik, hiszen így már csak velük lehetne koalíciót csinálni. 

Szeptember végi hírek szerint a D66 elutasítja a kisebbségi kormány létrehozását,

Friss hírek szerint a balliberálisok már nyitottabbak a ChristenUnie-vel való koalícióra, ám még mindig nem jött el az áttörés.

A fő vitatémák a D66 és a ChristenUnie között az abortuszt és az eutanáziát érintik, de a ChristenUnie október első napján azt jelezte, hogy hajlandó engedni a kérdésekben a koalíció kedvéért.

Fenyegetés Rutte ellen, elégedetlen választók

Rutte négypárti kormányát botrányok sora sújtotta az elmúlt években, ami miatt a miniszterelnök előre menekülve bőven az idei tavaszi választás előtt lemondott.

De nem csak a botrányok, hanem a biztonsága miatt is van miért aggódnia: a napokban kiderült: nem csak szervezett bűnözők, de ISIS-szimpatizánsok is tervet eszeltek ki meggyilkolására, utóbbiak Geert Wilderst, a Szabadságpárt vezetőjét és Thierry Baudet jobboldali ellenzéki politikust is meg akarták ölni. A kilenc férfiből nyolc már Hollandiában született, egy pedig Afganisztánban.

Egy friss felmérés azt mutatja, hogy mindössze a választók 29%-a támogatta a mostani ügyvezető koalíció hatalmon maradását. A CDA és a D66 sok szavazót veszítene, ha most tartanák a választást – így a felmérés. Összességében a koalíció pártjai akár 13 széket is veszíthetnének, és nem lenne meg a 75 székük a kormányalakításra. 

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy Rutte igen hosszú idő alatt tudja csak összehozni koalícióját. A 2017 márciusi választások után 208 napba került, mire felállt a koalíció, és 225 napba, mire be is iktatták a kormányt.