Kádár tán épp ebben a pillanatban árulja el századszor is a hazát

2021. október 28. 17:25

Ez itt nem budapesti hülyegyerekek randalírozása. A felkelők nem megreformált szocializmust meg emberarcú komcsikat akarnak.

2021. október 28. 17:25
null
Trombitás Kristóf
Trombitás Kristóf

Komolyan, hogy a fenébe másztak fel oda és tudták felírni, hogy ruszkik haza? Oké, értem, látszik a vörös csillag kontúrja, biztos valami darut használtak, leakasztották azt a szemetet, kidobták, aztán még arra is maradt energiájuk, hogy 1956 egyik legfontosabb üzenetét odapingálják. És egészen szenzációs, hogy ugyanezen a képen ott van a másik, hasonlóan sokatmondó firka is: Mindszenty óhajtása. Világos, egyértelmű jele annak, hogy nem a reakciós utókor,

nem a komcsi történészek szerint történelmet hajlító jobboldaliak igényelték a hercegprímás visszatérését,

vezető szerepben való megnyilvánulását, hanem az utca embere is. Mert a mindennapok arcai is tudták, hogy Nagy Imre első pillantásra ugyan tűnhet emberszerűbbnek, mint elvtársai nagyobbik része – és ‘53-ra is emlékezhettek némileg jobb szívvel, mert a rab azt is értékeli, ha a börtönben az addigi napi három után csak egyszer verik –, de végeredményben ő is ugyanolyan büdös komcsi elvtárs, mint a többi moszkovita.

A Mandiner olvasóinak bővebben nem szükséges ecsetelnem, mit gondolok Nagy Imre szerepéről – pár évvel ezelőtt több cikket is olvashattak itt ezzel kapcsolatban.

Mindszentyről azonban tudják, hogy feddhetetlen. Azt is tudják – és itt kap egy újabb döfést az a vélekedés, miszerint az ‘56-osok csak valamiféle megreformált szocializmust akartak volna –, hogy tőle nemigen várhatóak baloldali ötletek és tervek. Mi több, azzal is tisztában voltak, mint egy régebbi kor gyermekei, hogy Mindszenty a politikai szerepvállalását nem csak úgy ad hoc találta ki, mert épp ahhoz volt kedve. A hagyományos közjogi értelmezés szerint ugyanis a király, illetve a kormányzó vagy a nádor akadályoztatása esetén

a hercegprímás Magyarország politikai vezetője is.

Ne gondoljuk, hogy ezzel sokan nem voltak tisztában!

Fotó: Lázár Árpád (1932-2001)
Fotó: Lázár Árpád (1932-2001)

De térjünk vissza a képhez! Ott áll rajta fehér festékkel 1956 két legmaradandóbb, legmeggyőzőbb üzenete: a szuverenitás óhajtása, fegyveres harc árán is; illetve annak kinyilvánítása, hogy ez nem budapesti hülyegyerekek randalírozása – a felkelők nem megreformált szocializmust meg emberarcú komcsikat akarnak.

A rendszer fundamentumai ellen szólnak ezek a firkák. Magyarországon ugyanis egyetlen napig sem maradt volna fent a Rákosi-rendszer, ha nincsenek a háta mögött a szovjet szuronyok. Azonnal, ellentmondást nem tűrően söpörte volna el őket a népharag.

Az élet pedig zajlott tovább. Látjuk, hogy az emberek álldogálnak, nézelődnek, beszélgetnek, gyülekeznek. Forradalom idején sem felejtjük el, hogy a szociális érintkezések életünk alapjai. Egy cseppnyi megnyugvást, megérkezést látok a képen. Talán tévedek, hiszen nem tudom, mikor készült, nem tudom, milyen céllal jött létre ez a fotó, ám valami érdekes nyugalom is árad belőle.

Olyasféle, mint amikor hosszú munka után, de még bőven nem a feladat vége előtt egy kis időre megáll az ember.

Élvezi, hogy a meló fárasztotta le, és látja, hogy kimerültségének gyümölcse is kezd beérni. És olyan jó, kellemes, megnyugtató a fáradtság. Van értelme az egésznek.

Ők talán még nem tudták, hogy nincs olyan komcsi, akiben egy kicsit is meg lehetne bízni. Nem tudták, hogy Kádár tán éppen ebben a pillanatban árulja el sokadszorra is a hazát.

Kicsit arra is hasonlít a hangulat, ami napjainkban tapasztalható. Rengeteget elértünk, van mire büszkének lenni, de tudjuk és érezzük, hogy közelít egy óriási összecsapás, amikor minden elveszhet. Én abban bízom, hogy miközben jólesik azt a nyugalmat érezni, amit a kép talán már rég nem élő figurák közvetítenek, fekete-fehéren, elmosódva, mi majd győztesen hagyhatjuk el a csatateret.

De hiszen 1956-ban is győztek. Végleg leszámoltak azzal az ocsmány, hazug propagandával, miszerint a bolsevizmus lehet bármi más, mint vér, szenvedés és halál.

***

 

Nyitókép: Lázár Árpád / Réz Johanna
(A jelen cikkben közölt képek bármilyen – akár digitális, akár nyomtatott – közlése, beleértve az egyes képek részleteinek felhasználását és közlését is, kizárólag az eredeti fényképfelvételek tulajdonosának, Kemenes Tamásnak az előzetes írásbeli hozzájárulása birtokában lehetséges!)

A Mandiner 1956-os ünnepi sorozatának további részeit (bennük korábban soha nem publikált fényképekkel) IDE kattintva olvashatja el.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Béla907
2021. október 29. 00:11
Hű. Hát elég sok mindent firkáltak a nemes felkelők Budapest utcáin, leginkább azt, hogy "Icig nem viszünk Auswicig" és a többi igen kedves gondolatot. A forradalom menekültjeinek jó része Zsidó volt, akinek úgy gondolta, hogy nem várja meg újra felkoncolják őket 11 évvel a II. VH után... Amúgy '56 egy óriási katyvasz volt, ahol valóban keveredett minden. De leginkább az történhetett - így visszanézve a dolgot - hogy a valóban agresszív kommunista időszakot nehezen viseló liberók addig hergelték a közéletet, míg az egy adott pillanatban felrobbant és széljobbról azonnal át is vették a kezdeményezést. Ez aztán pár nap alatt szét is verte az események tömegbázisát és pár ezer ember nézett szembe, a visszajövő Szovjet tankokkal. Egy évvel később sosem látott tömeg éljenezte Kádár Jánost, majd jött ami még sohasem volt Magyarországon: Elkezdték ember számba venni a népet. És csodák csodája a nép, ezt jól fogadta. Persze a polgári értelmiség aki úgy ezer év után a szívó ágra került, totál készen volt ettől, de azért 25 év múlva visszanyalták magukat a vezetésbe. Meg is lett az eredménye. Jött a szokásos csőd és azóta is csak ez van. Frankón azzal jöttök, hogy az ország azokat a papokat akarta vissza, akik élősködtek rajtuk? A ruszkik haza az egy olyan jelszó volt amivel mindenki tudott azonosulni. Na de Mindszenty bíboros? Ne viccelődjünk már! Senkit nem értdekelt. Csak azt a pár jól öltözött figurát, akik este stikában felfestették a villamosra a nevét.
Haramia
2021. október 28. 21:48
A Csermanek-utódok csak abban érdekeltek, hogy mindenkire rábizonyítsák, hogy ő is csak kommunista. És nem szeretik, ha valaki felébred és mást akar. Nagyon eltávolodni...és otthagyni a múlt szennyében dagonyázó lelki nyomorultakat. És ha valaki nem vállal velük soha többé közösséget, akkor megy a kiátkozás és az üldözés.
Secnir
2021. október 28. 20:53
"Nagy Imre első pillantásra ugyan tűnhet emberszerűbbnek, mint elvtársai nagyobbik része... de végeredményben ő is ugyanolyan büdös komcsi elvtárs, mint a többi moszkovita." ühüm kristóf, neked napi bejárásod van a karmelitákba, mit szól hozzá Ő? aki pont nagy imre temetésétől számítja a komoly politikai karrierjét? vagy ez az Ő véleménye, mert most épp megváltozott, de nem mondhatja ki?
jánosbácsi
2021. október 28. 19:13
"Nagy Imre ugyanolyan büdös komcsi elvtárs, mint a többi moszkovita ." "De hiszen 1956-ban is győztek. Végleg leszámoltak azzal az ocsmány, hazug propagandával, miszerint a bolsevizmus lehet bármi más, mint vér, szenvedés és halál." A faszomat győztek te hülyegyerek. Orbán Viktor és a többiek a hetvenes nyolcvanas években lettek KISZ titkárok, MSZMP tagok. "Stumpf István – nemrég még alkotmánybíró, volt MSZMP-tag, a Hazafias Népfront volt alelnöke, Járai Zsigmond – a Költségvetési Tanács volt elnöke, volt MSZMP-tag, volt kormánytag, III/II-es együttműködő, Matolcsy György – az MNB elnöke, Orbán-kormány volt nemzetgazdasági minisztere, volt MSZMP-tag, III/II-es együttműködő, Martonyi János – volt külügyminiszter, volt MSZMP-tag, kormánytag, III/II-es együttműködő, Pintér Sándor – jelenleg belügyminiszter, volt MSZMP-titkár, Schmitt Pál – volt köztársasági elnök, 1989 előtt pedig miniszterhelyettes, Szita Károly – jelenleg fideszes kaposvári polgármester, volt III/III-as együttműködő, Mikola István – az első Orbán-kormány egészségügyi minisztere, 2006-ban a miniszterelnök-helyettesi poszt jelöltje, a Hazafias Népfront alelnöke volt, Fónagy János – jelenleg államtitkár, volt MSZMP-tag, Varga Mihály – jelenleg fideszes országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, volt KISZ-titkár, Deutsch Tamás – jelenleg EP-képviselő, volt KISZ-titkár, Orbán Viktor – miniszterelnök. Saját bevallása szerint kiváló úttörő, és nagyon lelkes KISZ-titkár volt. Kövér László – fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány házelnöke, volt KISZ-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága alá tartozó Társadalompolitikai Intézet munkatársaként is dolgozott. Kásler Miklós – aktív KISZ-mozgalmár."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!