Mike Pence: Helyesen tette Orbán, hogy a családpolitikát tette a kormányzás alapjává

„A családok válsága a civilizáció nagy jelentőségű válsága” – kezdte előadását a Várkert Bazárban tartott nemzetközi tanácskozáson Mike Pence. A volt amerikai alelnök megerősítette a demográfiai csúcs mottóját, miszerint „A család: a fenntarthatóság záloga”, úgy vélte ugyanis, hogy erős családokból tudnak erős közösségek kialakulni, és erős közösségekből az erős nemzetek.

Az amerikai politikus szerint a nyugati világot az egyik válság éri a másik után – nemcsak gazdasági válságok, most pedig a Covid-járvány, de bizalmi válság is: a bizalom megrendülése a hagyományos értékekben, az állami vezetésekben. Márpedig a nyugati világ alapértékeit tovább kell adni, ehhez azonban

„A család intézménye anakronisztikussá vált a globális elit szemében, az államok akarják folyamatosan átvenni a családok és a szülők szerepét” – folytatta a gondolatmenetet Pence, hozzátéve: az erős, szuverén, független nemzetek alapjai hagyományosan a működőképes, boldoguló családok.

– fejtegette az Egyesült Államok volt alelnöke –, Orbán Viktor kormányfő helyesen tette, hogy a családpolitikát tette a kormányzás alapjává. Pence szerint a magyar családtámogatási gyakorlat remek eredményeket hozott: kevesebb abortusz és válás, több gyerek és házasságkötés – éppen azok a mutatók és társadalmi eredmények, amelyeket anno a Trump-kormányzat is megcélzott.

Mike Pence, az Egyesült Államok volt alelnöke

Donald Trump kormányzata is hasonló utakon járt: adókedvezmények, adócsökkentés, gyermekvállalási támogatások – „Hétmillió munkahelyet teremtettünk, megerősítettük a középosztályt, 90 százalékkal csökkentettük az illegális bevándorlást” – mondta Trump volt helyettese.  

Mike Pence idézte a régi bölcsességet, miszerint egy társadalmat az alapján lehet legpontosabban megítélni, hogy az miként bánik a saját elesettjeivel, a meg nem születettekkel –

„Az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog alapvető jog” – mutatott rá a volt alelnök. „Ki kell állnunk az életért!”. Ennek kapcsán Kínát hozta fel negatív példaként, amely szerinte folyamatosan „megsérti az emberi jogokat a népességszabályozás örve alatt”.

Pence úgy vélekedett, nem véletlen, hogy éppen a közép-kelet-európai államok tudtak demográfiai fordulatot véghez vinni: ők ugyanis saját tapasztalataikból megtanulták a Vasfüggöny előtti korból, hogy „ha demokráciát akarsz, akkor védd meg a szuverenitásodat“

„A túlélés kérdése a gyermekvállalás ügye, amely mára az egyik legfontosabb politikai kérdéssé vált” – kezdte hozzászólását Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke. Mint fogalmazott, vannak égető nemzetközi ügyek, így a jogállamiság, a klímaváltozás, de „van egy fontosabb: a népesedés kérdése, hiszen ez a nemzetek jövőjéről szól”. A szerb elnök elmondta:

és most is azért jöttek a budapesti csúcsra, hogy tanuljanak, illetve az itt hallottakból valamit beépítsenek a szabályozásukba.

Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke

 A szerb államfő szerint a népességcsökkenés gazdasági hátrányba hozza Európát, és miközben egy „liberális politikai marxizmus” arra kényszerít bennünket, hogy mindig új gondolatokkal foglalatoskodjunk, elveszítjük az életünket. Ma ott tartunk, hogy udvariatlan dolog a családi értékekkel előhozakodni, mert mások érzéseit esetleg megsértjük ezzel – tette hozzá Vučić.

a trianoni döntésből fakadó nehéz múlton sikerült túllépni” – méltatta a szerb vezető a jelenlegi magyar-szerb kapcsolatokat. „Jelentős érzelmi változások történtek: 10-15 évvel ezelőtt a sportmeccseken a szerbek rendszeresen a magyarok ellen szurkoltak, ma már nekik” – magyarázta egy példán keresztül, miként sikerült megváltoztatni az emberek kötődését, és ezzel a két ország kapcsolatait.

„Ha nincsenek fogyasztók, nincsen gazdaság – az öregedő társadalmakban fogynak az emberek” – szögezte le a következő felszólaló, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke. Janez Janša szerint a gyermekvállalás kérdése ugyan egyéni választás kérdése, mégis, e ez társadalmi kérdés is: egy nemzet fennmaradásáról, „a gyerekeink és a gyerekeink gyerekeinek jövőjéről” szól. Sok fiatal egzisztenciális okokból nem vállal több gyereket, így a családok támogatása prioritást jelent, mert ez az adott nemzetek fennmaradásának a garanciája. A gyermekvállalási kedv azonban nem csak a gazdasági teljesítménnyel van összefüggésben, hanem a kormányzati politikákkal is – hívta fel a figyelmet a szlovén vezető.

Janez Janša, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke

„A demográfiai válság olyan krízis, amelyet már a liberális sajtó is érzékel, az sem véletlen, hogy az Európai Bizottságban egy új biztosi poszt jött létre: a demokráciáért és a demográfiáért felelős biztos tisztsége” – folytatta Janša, hozzátéve:

– Szlovéniában 1950-hez képest eggyel kevesebb gyermek születik a családokban, Európa legtöbb országában többen halnak meg, mint születnek.

– kezdte felszólalását a Cseh Köztársaság miniszterelnöke, méltatva a magyar családtámogatási rendszer elemeit. Andrej Babiš szerint a járványhelyzet plasztikusan megmutatta mindenki számára a család fontosságát. Mint fogalmazott, a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező a következő generációk szempontjából, de ebben – az elterjedt általános vélekedéssel ellentétben – a család szerepe nélkülözhetetlen: a családok hordozzák az állam ideáit, azok megtestesítői.

Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke

Az átlag életkor 42 év az EU-ban, a termékenységi mutató 1,6 (ennyi gyermek születik egy európai családban átlagosan), 1990-ben ez a mutató még 1,9 volt – mutatott rá a cseh kormányfő. Az ok szerinte az, hogy az európaiak kényelmesek, a karriert helyezik előtérbe, sokan a gyermekvállalást pénzügyi kérdésnek fogják fel. Ezért a gyermekvállalást nem elég csak támogatási rendszerekkel segíteni, emellett ugyanúgy tudatosítani kell a gyermek értékét, a család fontosságát.

– tette hozzá Andrej Babiš, ugyanis ennek az elméletnek az a vége, hogy az emberiség kihalása lesz a legjobb megoldás a Föld bolygó megmentésére. A zöld program fontos, de az nincs ellentétben a népesség-szaporulat növekedésével. A demográfiai válságot a migrációval sem lehet orvosolni – folytatta a cseh miniszterelnök –, azt csak a belső népesség-növekedéssel lehet megoldani.

A liberális elméletek befolyása és a nacionalizmus miatti bűntudat terhe alatt élő állam képviselőjeként üdvözölte a tanácskozás résztvevőit Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja. Milorad Dodik úgy vélte, a migrációs nyomás a hazájában sokkal erősebb probléma, mint az Budapestről vagy Nyugat-Európából látszik – a bosnyákok jelen pillanatban nem a család intézményével foglalkoznak jelenleg, hanem azzal, hogy elhagyják-e saját hazájukat: több tízezer közel-keleti bevándorló él az országukban, a migrációs hullámokat közvetlenül érzik a bőrükön.

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja

„Helyes az, amit Orbán tesz” - fogalmazott a demográfiai válság ellen tett magyar támogatási lépésekkel kapcsolatban Dodik, hozzátéve: nagyon nehéz stimulálni a fiatalokat a gyermekvállalásra, mégis kulcsfontosságú. A boszniai szerb vezető szerint nagy baj az európai politikai korrektség, a gender szemlélet térhódítása, ugyanis állam nem létezhet családok nélkül, család és gyermekszaporulat pedig nem lesz azonos nemű párok kapcsolatából.

Milorad Dodik úgy vélte:

A jelenlegi európai tendencia azonban nem helyes út: a népességi problémát nem más kultúrájú népcsoportok betelepítésével kell megoldani, Európában továbbra is európai kultúrájú európai népeknek kellene élniük.

2015, 2017 és 2019 után immár negyedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Demográfiai Csúcsot (BDS), a kétnapos tanácskozás célja, hogy „döntéshozók, politikai szereplők, egyházi és civil vezetők, a gazdasági élet és a média szereplői, valamint a tudományos világ képviselői számára platformot biztosítson a közös gondolkodásra, az előttünk álló kihívások megvitatására és közös megoldási javaslatok kidolgozására” – olvasható a nemzetközi szakmai találkozó hivatalos honlapján.

--

fotó: Mátrai Dávid