„A család intézménye anakronisztikussá vált a globális elit szemében, az államok akarják folyamatosan átvenni a családok és a szülők szerepét. (...) De ha tovább akarjuk adni a nyugati világ alapértékeit, akkor újabb nemzedékekre van szükség, a család intézményének megerősítésére van szükség” – foglalta össze beszédében a demográfiai kérdés civilizációs jelentőségét a volt amerikai alelnök a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson. Csütörtök délelőtt több külföldi állami vezető nyilatkozott a gyermekvállalás és a család intézményének fontosságáról. Tudósításunk a Várkert Bazárban zajló kétnapos tanácskozás első napjáról.
„A családok válsága a civilizáció nagy jelentőségű válsága” – kezdte előadását a Várkert Bazárban tartott nemzetközi tanácskozáson Mike Pence. A volt amerikai alelnök megerősítette a demográfiai csúcs mottóját, miszerint „A család: a fenntarthatóság záloga”, úgy vélte ugyanis, hogy erős családokból tudnak erős közösségek kialakulni, és erős közösségekből az erős nemzetek.
Az amerikai politikus szerint a nyugati világot az egyik válság éri a másik után – nemcsak gazdasági válságok, most pedig a Covid-járvány, de bizalmi válság is: a bizalom megrendülése a hagyományos értékekben, az állami vezetésekben. Márpedig a nyugati világ alapértékeit tovább kell adni, ehhez azonban
„A család intézménye anakronisztikussá vált a globális elit szemében, az államok akarják folyamatosan átvenni a családok és a szülők szerepét” – folytatta a gondolatmenetet Pence, hozzátéve: az erős, szuverén, független nemzetek alapjai hagyományosan a működőképes, boldoguló családok.
– fejtegette az Egyesült Államok volt alelnöke –, Orbán Viktor kormányfő helyesen tette, hogy a családpolitikát tette a kormányzás alapjává. Pence szerint a magyar családtámogatási gyakorlat remek eredményeket hozott: kevesebb abortusz és válás, több gyerek és házasságkötés – éppen azok a mutatók és társadalmi eredmények, amelyeket anno a Trump-kormányzat is megcélzott.
Mike Pence, az Egyesült Államok volt alelnöke
Donald Trump kormányzata is hasonló utakon járt: adókedvezmények, adócsökkentés, gyermekvállalási támogatások – „Hétmillió munkahelyet teremtettünk, megerősítettük a középosztályt, 90 százalékkal csökkentettük az illegális bevándorlást” – mondta Trump volt helyettese.
Mike Pence idézte a régi bölcsességet, miszerint egy társadalmat az alapján lehet legpontosabban megítélni, hogy az miként bánik a saját elesettjeivel, a meg nem születettekkel –
„Az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog alapvető jog” – mutatott rá a volt alelnök. „Ki kell állnunk az életért!”. Ennek kapcsán Kínát hozta fel negatív példaként, amely szerinte folyamatosan „megsérti az emberi jogokat a népességszabályozás örve alatt”.
Pence úgy vélekedett, nem véletlen, hogy éppen a közép-kelet-európai államok tudtak demográfiai fordulatot véghez vinni: ők ugyanis saját tapasztalataikból megtanulták a Vasfüggöny előtti korból, hogy „ha demokráciát akarsz, akkor védd meg a szuverenitásodat“
„A túlélés kérdése a gyermekvállalás ügye, amely mára az egyik legfontosabb politikai kérdéssé vált” – kezdte hozzászólását Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke. Mint fogalmazott, vannak égető nemzetközi ügyek, így a jogállamiság, a klímaváltozás, de „van egy fontosabb: a népesedés kérdése, hiszen ez a nemzetek jövőjéről szól”. A szerb elnök elmondta:
és most is azért jöttek a budapesti csúcsra, hogy tanuljanak, illetve az itt hallottakból valamit beépítsenek a szabályozásukba.
Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke
A szerb államfő szerint a népességcsökkenés gazdasági hátrányba hozza Európát, és miközben egy „liberális politikai marxizmus” arra kényszerít bennünket, hogy mindig új gondolatokkal foglalatoskodjunk, elveszítjük az életünket. Ma ott tartunk, hogy udvariatlan dolog a családi értékekkel előhozakodni, mert mások érzéseit esetleg megsértjük ezzel – tette hozzá Vučić.
„Orbán Viktor bátor volt arra, hogy a szerbekkel baráti kapcsolatokat építsen,
a trianoni döntésből fakadó nehéz múlton sikerült túllépni” – méltatta a szerb vezető a jelenlegi magyar-szerb kapcsolatokat. „Jelentős érzelmi változások történtek: 10-15 évvel ezelőtt a sportmeccseken a szerbek rendszeresen a magyarok ellen szurkoltak, ma már nekik” – magyarázta egy példán keresztül, miként sikerült megváltoztatni az emberek kötődését, és ezzel a két ország kapcsolatait.
„Ha nincsenek fogyasztók, nincsen gazdaság – az öregedő társadalmakban fogynak az emberek” – szögezte le a következő felszólaló, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke. Janez Janša szerint a gyermekvállalás kérdése ugyan egyéni választás kérdése, mégis, e ez társadalmi kérdés is: egy nemzet fennmaradásáról, „a gyerekeink és a gyerekeink gyerekeinek jövőjéről” szól. Sok fiatal egzisztenciális okokból nem vállal több gyereket, így a családok támogatása prioritást jelent, mert ez az adott nemzetek fennmaradásának a garanciája. A gyermekvállalási kedv azonban nem csak a gazdasági teljesítménnyel van összefüggésben, hanem a kormányzati politikákkal is – hívta fel a figyelmet a szlovén vezető.
Janez Janša, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke
„A demográfiai válság olyan krízis, amelyet már a liberális sajtó is érzékel, az sem véletlen, hogy az Európai Bizottságban egy új biztosi poszt jött létre: a demokráciáért és a demográfiáért felelős biztos tisztsége” – folytatta Janša, hozzátéve:
– Szlovéniában 1950-hez képest eggyel kevesebb gyermek születik a családokban, Európa legtöbb országában többen halnak meg, mint születnek.
„Tanulnunk kell Viktortól, aki emellett a kérdés mellett minden fórumon kiáll”
– kezdte felszólalását a Cseh Köztársaság miniszterelnöke, méltatva a magyar családtámogatási rendszer elemeit. Andrej Babiš szerint a járványhelyzet plasztikusan megmutatta mindenki számára a család fontosságát. Mint fogalmazott, a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező a következő generációk szempontjából, de ebben – az elterjedt általános vélekedéssel ellentétben – a család szerepe nélkülözhetetlen: a családok hordozzák az állam ideáit, azok megtestesítői.
Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke
Az átlag életkor 42 év az EU-ban, a termékenységi mutató 1,6 (ennyi gyermek születik egy európai családban átlagosan), 1990-ben ez a mutató még 1,9 volt – mutatott rá a cseh kormányfő. Az ok szerinte az, hogy az európaiak kényelmesek, a karriert helyezik előtérbe, sokan a gyermekvállalást pénzügyi kérdésnek fogják fel. Ezért a gyermekvállalást nem elég csak támogatási rendszerekkel segíteni, emellett ugyanúgy tudatosítani kell a gyermek értékét, a család fontosságát.
– tette hozzá Andrej Babiš, ugyanis ennek az elméletnek az a vége, hogy az emberiség kihalása lesz a legjobb megoldás a Föld bolygó megmentésére. A zöld program fontos, de az nincs ellentétben a népesség-szaporulat növekedésével. A demográfiai válságot a migrációval sem lehet orvosolni – folytatta a cseh miniszterelnök –, azt csak a belső népesség-növekedéssel lehet megoldani.
A liberális elméletek befolyása és a nacionalizmus miatti bűntudat terhe alatt élő állam képviselőjeként üdvözölte a tanácskozás résztvevőit Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja. Milorad Dodik úgy vélte, a migrációs nyomás a hazájában sokkal erősebb probléma, mint az Budapestről vagy Nyugat-Európából látszik – a bosnyákok jelen pillanatban nem a család intézményével foglalkoznak jelenleg, hanem azzal, hogy elhagyják-e saját hazájukat: több tízezer közel-keleti bevándorló él az országukban, a migrációs hullámokat közvetlenül érzik a bőrükön.
Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja
„Helyes az, amit Orbán tesz” - fogalmazott a demográfiai válság ellen tett magyar támogatási lépésekkel kapcsolatban Dodik, hozzátéve: nagyon nehéz stimulálni a fiatalokat a gyermekvállalásra, mégis kulcsfontosságú. A boszniai szerb vezető szerint nagy baj az európai politikai korrektség, a gender szemlélet térhódítása, ugyanis állam nem létezhet családok nélkül, család és gyermekszaporulat pedig nem lesz azonos nemű párok kapcsolatából.
Milorad Dodik úgy vélte:
A jelenlegi európai tendencia azonban nem helyes út: a népességi problémát nem más kultúrájú népcsoportok betelepítésével kell megoldani, Európában továbbra is európai kultúrájú európai népeknek kellene élniük.
2015, 2017 és 2019 után immár negyedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Demográfiai Csúcsot (BDS), a kétnapos tanácskozás célja, hogy „döntéshozók, politikai szereplők, egyházi és civil vezetők, a gazdasági élet és a média szereplői, valamint a tudományos világ képviselői számára platformot biztosítson a közös gondolkodásra, az előttünk álló kihívások megvitatására és közös megoldási javaslatok kidolgozására” – olvasható a nemzetközi szakmai találkozó hivatalos honlapján.
--
fotó: Mátrai Dávid
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
