Márki-Zay Péterék szerint kukába való az Alaptörvény, a Nemzeti Hitvallás pedig egy zagyvalék

„Miért nem szavazhatok Márki-Zay Péterre?” – kérdezte szüleitől egy kisfiú a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) csütörtök esti, budapesti kampányrendezvényén, ám a válaszról sajnos lemaradtunk. A kerekasztal-beszélgetésen az ellenzéki miniszterelnök-jelölt mellett részt vett Fleck Zoltán egyetemi tanár, az ELTE jog- és társadalomelméleti tanszékének vezetője, Vörös Imre egykori alkotmánybíró, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, illetve Róna Péter közgazdász, akiről a közönség soraiban ülő egyik idős férfi előzetesen megállapította: „A magyar gazdaságot csakis ő tudja rendbe tenni. Csupán Róna Péternek van 30 éves tapasztalata.”

„Az Alaptörvénnyel nem lehet tovább élni”

A beszélgetés előzményét egy, a Népszavában megjelent írás adta, amelyben azt ecsetelik a szerzők – Fleck és Vörös mellett Bárándy Péter ügyvéd, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere, valamint Lengyel László, publicista, politológus, az ELTE Politikatudományi Intézetének docense –, hogy az Orbán-kormány nem csak használta parlamenti többségét, vissza is élt vele, hiszen mára kiderült, hogy a teljes jog- és intézményrendszer javíthatatlanná vált, ezért alkotmányos jogállami rendszerváltásra van szükség. A jogállamiságot időlegesen zárójelbe tevő elképzelésekről korábban többször beszámoltunk, például itt és itt.

Az Alkotmány 2022 – Konferencia az új alkotmányról névre hallgató eseményt Gulyás Márton, a Partizán szerkesztője, műsorvezetője moderálta. Elsőként Vörös Imre szólalt meg, s mint mondta, a „négyek bandájának írása” két gondolattal foglalkozik: milyen legyen az alkotmányos átmenet egy esetleges ellenzéki győzelem esetén, hosszútávon pedig milyen alkotmány is lépjen az Alaptörvény helyére. Abban ugyanis a kerekasztal majd’ minden szereplője egyetértett:

Vörös arról beszélt, az Alaptörvény nem gránit-, sokkal inkább tehénlepény szilárdságú, mert azt több alkalommal is módosították, máskülönben a dokumentumnak olyan ellentmondásai vannak, amelyek egyáltalán nem a demokratikus jogállamra vannak szabva.

Példaként említette a Költségvetési Tanácsot – amelyet egyébként 2008-ban hoztak létre, és egy évvel később kezdte meg működését –, amely felülírhatja az országgyűlés költségvetési tervét, s ha nincs elfogadott büdzsé határidőre, a köztársasági elnök feloszlathatja a törvényhozó testületet. Szerinte ez az anomália is azt mutatja, hogy egy maroknyi testület felülírhatja a népakaratot.

A volt alkotmánybíró egyébiránt – reagálva arra a döntésre, amely szerint a kormány az idén 10 éves dokumentum tiszteletére a Nemzeti Hitvallás kifüggesztéséről határozott a középületekben – azt is közölte: a Nemzeti Hitvallás egy zagyvadék.

„Legyünk mi a puccsisták”

Fleck Zoltán közölte, cikküknek volt egy olyan kimondatlan szándéka, hogy elinduljon Magyarországon egy delegitimációs folyamat, az Alaptörvény ugyanis nem legitim, épp ezért nem lehet demokratikusan kormányozni.

Fleck a párbeszéd megkezdését sürgette, és szerinte az már jó jel, hogy egy közjogi méltóság – utalva Kövér László házelnök minapi rádióinterjújára – arról beszél: az államnak fel kell lépnie a puccsisták ellen.

„Ez az Alaptörvény arra született, hogy egy esetlegesen elvesztett választás csupán egy lényegtelen, apró momentum legyen a NER történetében, nem érdekes, ki nyeri meg a voksolásokat, hiszen minden pozíció, gazdasági egység, döntéshozatali elem lényegében az ő kezükben marad, ezzel pedig rövid távon bármilyen kormányt meg tudnak buktatni” – fogalmazott.

„Ezzel a dolgozattal felszabadítható Magyarország”

Márki-Zay Péter szerint a Népszavában megjelent írás „tökéletes megoldás egy óriási problémára”, az ugyanis egy olyan problémát azonosított be, amely nélkül itthon nem lesz jogállam, sajtószabadság és demokrácia. Az MMM kormányfőjelöltje kifejtette: nem is igazán a cikk szerzői a puccsisták, hanem Orbán Viktor és az emberei, akik kisajátították a hatalmat, amelynek megtestesítője az Alaptörvény. „Ezzel a dolgozattal felszabadítható Magyarország” – fűzte hozzá.

A vitadokumentum kritikáira reagálva – Kis János, az SZDSZ első elnöke például arról értekezett, hogy az eljárási szabályok megsértésével az újonnan létrejövő Országgyűlés azokat a jogállami normákat is megsértené, melyek uralmát helyre kívánja állítani – kifejtette, azért kell majd egy demokratikusan megválasztott ellenzéki kormánynak feles többséggel is eltérnie az Alaptörvénytől, mert abban súlyos csapták vannak elrejtve, amelyek megakadályozzák a „normális kormányzást”, így át kell írni. Vörös Imre szerint ugyancsak legitim lépés lenne, ha az új kormány túllépne az Alaptörvény keretein.

Ennél a pontnál kapcsolódott be a beszélgetésbe Róna Péter, aki a budapesti dugók miatt késett el. A közgazdász arról értekezett: az Alaptörvény nem arról szól, hogy a társadalom miként tudja ellenőrizni a hatalmat, szerinte sem az ágazatok, sem az intézmények, sem a politika korlátozása nem szerepel a dokumentumban, holott az alkotmányoknak ezeket kéne tartalmazniuk. Mint mondta, az Alaptörvényt nem lehet módosítani referendummal, ergo: a dokumentum kizárja a társadalmat.

Róna kritikusan beszélt a ’89-es alkotmányról is. „A rendszerváltás azt az óriási hibát követte el, hogy megtartotta, toldozgatta, foltozgatta a Rákosi-, Kádár-féle alkotmányt. Átvitte azt a hatalomelméletet, amely meghatározta a szocialista berendezkedést: a politikának van abszolút hatalma, ezt pedig csak a saját maga döntésével lehet szabályozni – fogalmazott, hozzátéve:

„Mi a biztosíték, hogy érdemben jobb lesz a negyedik köztársaság?”

Gulyás Márton kérdésére először Fleck Zoltán reagált. Úgy vélte, a Fidesz egy nagyon nehéz útba kényszerítette a magyar társadalmat, hiszen kevés demokratikus tradícióra lehet rámutatni az elmúlt 30 évben, azonban szerinte van még demokratikus tartaléka a társadalomnak, a mentális, kulturális változásokat épp ezen időszakkal szemben kell megfogalmazni. Például: hogy a társadalom valóban megtapasztalja, mi az igazság. Bár az európai hagyományok szerények – folytatta –, mivel javarészt eddig forradalmak, elitek alkotmányoztak, meg kellene próbálni konszenzuális alapon, demokratikus közösségek segítségével minél szélesebb bázist kiépíteni úgy, hogy beszélünk az alkotmányos jogokról. Utalva a már említett esetleges 2022-es ellenzéki, feles parlamenti többségre: az 50+1 százaléknak is megvan a társadalmi támogatottsága, azonban ez esetben is részvételi alkotmányozásra lenne szükség.

Az MMM miniszterelnök-jelöltje ennél a pontnál megjegyezte: nem attól lesz legitim az alkotmány, hogy milyen arányú többsége lenne egy esetleges ellenzéki kormánynak, hanem attól, hogy egy nagy többségű és részvételű referendum adjon zöld utat az új dokumentumnak.

Vörös Imre ugyancsak az alkotmányozás társadalmasításáról beszélt, egy alulról felfelé való építkezést említett, hogy legyen a társadalomnak születésélménye.

Bár Róna Péter szerint is késésben vannak, az Alaptörvény jövőbeni sorsáról megengedőbb állapotot képviselt. Szerinte létre kell hozni egy szakértők által megfogalmazott alkotmány-vázlatot, amit később társadalmi vitára kell bocsátani. Elfogadását követően az Alaptörvény akár meg is maradhatna, az új alkotmány rendelkezései ugyanis felülírnák az Alaptörvény passzusait, így az utóbbitól nem kell sem megszabadulni, sem a kukába dobni.

Nyitókép forrása: Márki-Zay Péter Facebook-oldala