Drámai a migrációs válság a lengyel-belarusz határon
2021. augusztus 26. 11:00
Szervezetten szállítja a belarusz rezsim az iraki és afgán migránsokat a lengyel határra: a senki földjén hagyott emberek nem jutnak se előre, se hátra, a lengyel közvélemény forrong, Lukasenka dörzsölheti a tenyerét.
2021. augusztus 26. 11:00
p
4
118
169
Mentés
Nizalowski Attila
Nyitókép: Afgán migránsok és lengyel katonák a belarusz határon augusztus 20-án (Irina Polina/TASS - Reuters)
Két héttel ezelőtt, a Białystokhoz közeli Usnarz Górny falu mellett félszáz afgán és iraki migráns rekedt a lengyel-belarusz határon, köztük asszonyok, gyermekek és orvosi ellátásra szorulók. Helyzetük mára válságosra fordult. Az erdőben élnek és a patak vizét isszák, és
sem élelmiszer, sem gyógyszer, sem megfelelő lakhatás nem biztosított a számukra.
A határ lengyel oldalán nemzetközi, politikai és civil szervezetek sorakoztak fel azt követelve, hogy a lengyel kormány az alkotmány és a nemzetközi szerződések alapján engedje be a területére a migránsokat.
Tarthatatlan helyzet
Hétfőre virradó éjszaka a lengyel kormány diplomáciai úton jelezte a belarusz külügyminisztériumnak, hogy a tarthatatlan helyzet csillapítására sátrakkal, takarókkal, tábori ágyakkal, áramfejlesztővel és élelmiszerrel megrakott kamiont indít egy közeli határállomáshoz. A segélyszállítmány meg is érkezett oda, azonban a belarusz fél nem engedte belépni a területére. A kamion még szerdán is ott várakozott, majd visszatért állomáshelyére, ám közben elszabadultak az indulatok. A lengyel sajtó, az ellenzék, a lengyel és a külföldi szervezetek határhoz kitelepült képviselői a varsói kormányt támadják, amiért nem engedi lengyel földre lépni az ott rekedt embereket.
Az országba és annak politikai életébe nemrég visszatért Donald Tusk egyelőre visszafogottan kritizálja a kormányt a közösségi médián keresztül. A politikus azt írta üzenetében, „lehetetlen, hogy egy nagy európai ország kormánya nem tud gyógyszert és szendvicset biztosítani a határán lévő anyáknak és gyermekeiknek”. Tusk egyébként a 2015-ös migránsválság idején bizonyos mértékig szemben állt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság akkori elnökével és Angela Merkel német kancellárral. Nem a migrációt ellenezte, csupán azt, hogy a Balkánon át kapjanak szabad utat a bevándorlók.
Jelenetek a határon
A határhoz sereglett aktivisták közül a 33 éves Franciszek Sterczewski ellenzéki képviselő
maga próbált fél zacskónyi segéllyel áttörni belarusz területre,
amiben a lengyel határőrség emberei fizikai erőt alkalmazva megakadályozták. A képviselő az akció után kijelentette, hogy a csoportnak minden joga megvan ahhoz, hogy Lengyelországban menedékjog iránti kérelmet nyújtson be, és a genfi menekültügyi egyezménnyel és az alkotmány rendelkezéseivel szemben semmilyen más előírás nem élvezhet elsőbbséget.
Białystok alpolgármestere, Adam Musiuk ugyancsak drámai hangon szólalt meg a közösségi médiában. A kormány szemére vetette, hogy a segélyszállítmányt nem közvetlenül igyekezett eljuttatni a rászorulóknak, hanem a határállomáshoz vitette. Véleménye szerint a Szentírást követve még a terroristagyanús migránsokat is be kell fogadni, hiszen „egyszerűen emberek, akik szerencsétlenségükben a határig jutottak”. Hosszú posztjában aztán odáig jutott, hogy semmi sem fog változni, amíg a mostani kormány van a helyén. Véleménye azért is figyelemre méltó, mivel az ortodox keresztény kisebbséghez tartozik.
A Lengyel Vöröskereszt ugyancsak éles hangon támadta a lengyel kormányt. Nyilatkozatuk szerint a segélyszállítmánynak nincs köze a szervezetükhöz, és felszólították a szállítást szervező külügyminisztériumot, hogy haladéktalanul távolítsa el a közvéleményt félrevezető, vöröskeresztes jelzést a kamionról. Hangsúlyozták, hogy a jelzés használatát a lengyel és a nemzetközi jog szabályozza, és a használat feltételei itt nem állnak fenn. Hozzátették, hogy továbbra is készek a törvények szerinti humanitárius segítségnyújtásra.
Rendkívül erős támadások érték Lengyelországot az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és az Európai Unió menekültügyi tisztviselőitől is, akik az alkotmány és a nemzetközi szerződések, valamint a humanitárius szempontok érvényesítését kérik számon rajta.
A külügyminisztérium szerint viszont Lengyelország minden kötelezettségét folyamatosan teljesíti, a felelősség a belarusz félé.
A közlemény végén pedig azt a reményt fejezték ki, hogy a Főbiztosság minszki irodájának bevonása az ügybe segíteni fog a menekültek helyzetén.
Közben a lengyel Amnesty International vezetésével online aláírásgyűjtés indult. Céljuk, hogy a lengyel kormány vonja vissza a minapi rendeletét, amellyel lezárta a határnak ezt a részét a migránsok előtt, és hogy a határőrség fogadja be az üldöztetés elől menekülő emberek menedékkérelmeit. Petíciójuk emlékezteti a kormányt a lengyel és a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeire, hozzátéve, hogy „a nemzetközi védelem iránti kérelmek benyújtásának megakadályozását az Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is tiltja”. A percről percre változó helyzetet mutatja, hogy időközben az Emberi Jogok Európai Bírósága is felemelte a szavát, azonban egyelőre nem követelik meg a kérelmezők beengedését lengyel területre.
Állami szintű embercsempészetbe kezdett Lukasenka belarusz elnök (Fotó: Pavel Orlovsky/BelTA/Handout via REUTERS)
Belarusz játszma
Tadeusz Giczan fiatal belarusz újságíró, az ellenzéki Nexta munkatársa szerint
a Lukasenka-rezsim gondosan megtervezett műveletéről van szó.
A migránsok Irakból a lengyel határhoz való szállításának célja egy lengyel válság kirobbantása. A „Lock” fedőnevű akciót a belarusz belügyminisztérium tíz évvel ezelőtt, 2010-2011 folyamán dolgozta ki. Akkor Minszk pénzügyi támogatást kényszerített ki az Európai Uniótól a határok lezárásáért cserébe, és több tízmillió eurós támogatáshoz jutott.
A mostani akció lényege, hogy különféle iraki fórumokon könnyű bejutást ígérnek a lengyel és litván határon keresztül az Európai Unió területére. A migránsok turistaként érkeznek az országba, fejenként 600-1000 dollárt fizetve az utakat szervező belarusz állami utazási irodának. Ezt követően csempészek kísérik őket a határhoz 1000-1500 dolláros díjért, majd katonai alakulatok akadályozzák meg őket, hogy a szigorúan ellenőrzött litván és lengyel határ felől visszatérjenek az ország belseje felé.
Jellemző adat, hogy augusztusban három új légi út létesült Minszk felé iraki városokból, és a jegyek már mind elkeltek októberig. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a határőrség legfrissebb adatai szerint augusztus eleje óta közel 3000 ember próbált illegálisan átlépni Lengyelország felé a határon.
Lukasenka hétfőn azt nyilatkozta, hogy hamarosan afgánok százai indulnak a lengyel határhoz, akiket szerinte a Nyugat hívott meg.
A válság elmélyüléséért a lengyeleket okolta, mondván, hogy nem akarják továbbengedni az embereket Németország felé.
Mariusz Błaszczak lengyel honvédelmi miniszter erre azt válaszolta még aznap, hogy kerítést kezdenek építeni, hasonlót, mint amilyen a magyar-szerb határon lévő akadály.
Bár sokan szorgalmazzák, a közös társadalmi megoldás nem körvonalazódik. Łukasz Warzecha publicista élesen bírálta a katolikus egyházat is, amiért nem küld határozott üzenetet. Véleménye szerint a kormányt is lehet kritizálni, hogy nem figyelt Giczanra és a hasonló hangokra. Ők már ugyanis két hónappal ezelőtt figyelmeztettek, hogy Lukasenka készül valamire, és a határokat meg kell erősíteni, illetve fel kell készülni a menekültáradatra. A publicista szerint a mostani hisztéria megbénítja a közös gondolkodást és cselekvést. Egyesek a határőrkatonákat az SS tagjaihoz hasonlítják, ocsmány jelzőkkel illetik őket, mások pedig a nürnbergi perhez hasonló törvénykezéssel fenyegetik a katonákat.
A lengyel kormány továbbra is kitart azon álláspont mellett, hogy nem Lengyelország területén vannak a migránsok, és csak a jogilag szabályozott módon érkezők számára engedik a belépést a területre. Azaz az erdőn-mezőn át jövők nem számíthatnak arra, hogy a lengyel állam nem tartja be saját jogszabályait.
Az iszlám vezetésű országokban mindenki alsóbbrendű állampolgárnak számít, aki nem Mohamed próféta követője, és sajnos Európa is ebbe az irányba tart, mondta lapunknak egy közl-keleti keresztény aktivista.
A rendező arról is beszélt, hogy eddig nem járt a Pride-ra, de idén biztosan ott lesz.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 169 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
iimre
2021. augusztus 27. 16:48
"Ez komoly?
Az EU közepén, fizikailag nem létező határnál, fegyveres erővel?"
Magyarország déli határa az EU közepén van?
Ez komoly?
Ne butáskodjunk már!
Mo. déli határa egyben az EU déli határa is, ezért ment/megy ott a cirkusz "a menekültekkel".
Érdekes, a migráns párti EU hatalmasai nem követelik, hogy Belorusz fogadja be őket, hanem kizárólag Lengyelország!
Sőt, még Ukrajnába bejutott migrik is átmennek Beloruszba, hogy a lengyel határon átkeljenek!
Ebből is látszik, hogy milyen jól szervezett akciókról van szó: mivel Ukrajna vezetése EU- barát, nekik ott kellene tartani a migriket. Belorusz nem EU- barát, ezért kell a migránsoknak onnan elindulni!
Arra pedig fogadni mernék, hogy a Dollár Papa keze és pénze is benne van ebben!