Szervezetten szállítja a belarusz rezsim az iraki és afgán migránsokat a lengyel határra: a senki földjén hagyott emberek nem jutnak se előre, se hátra, a lengyel közvélemény forrong, Lukasenka dörzsölheti a tenyerét.
Nyitókép: Afgán migránsok és lengyel katonák a belarusz határon augusztus 20-án (Irina Polina/TASS - Reuters)
Két héttel ezelőtt, a Białystokhoz közeli Usnarz Górny falu mellett félszáz afgán és iraki migráns rekedt a lengyel-belarusz határon, köztük asszonyok, gyermekek és orvosi ellátásra szorulók. Helyzetük mára válságosra fordult. Az erdőben élnek és a patak vizét isszák, és
A határ lengyel oldalán nemzetközi, politikai és civil szervezetek sorakoztak fel azt követelve, hogy a lengyel kormány az alkotmány és a nemzetközi szerződések alapján engedje be a területére a migránsokat.
Tarthatatlan helyzet
Hétfőre virradó éjszaka a lengyel kormány diplomáciai úton jelezte a belarusz külügyminisztériumnak, hogy a tarthatatlan helyzet csillapítására sátrakkal, takarókkal, tábori ágyakkal, áramfejlesztővel és élelmiszerrel megrakott kamiont indít egy közeli határállomáshoz. A segélyszállítmány meg is érkezett oda, azonban a belarusz fél nem engedte belépni a területére. A kamion még szerdán is ott várakozott, majd visszatért állomáshelyére, ám közben elszabadultak az indulatok. A lengyel sajtó, az ellenzék, a lengyel és a külföldi szervezetek határhoz kitelepült képviselői a varsói kormányt támadják, amiért nem engedi lengyel földre lépni az ott rekedt embereket.
Az országba és annak politikai életébe nemrég visszatért Donald Tusk egyelőre visszafogottan kritizálja a kormányt a közösségi médián keresztül. A politikus azt írta üzenetében, „lehetetlen, hogy egy nagy európai ország kormánya nem tud gyógyszert és szendvicset biztosítani a határán lévő anyáknak és gyermekeiknek”. Tusk egyébként a 2015-ös migránsválság idején bizonyos mértékig szemben állt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság akkori elnökével és Angela Merkel német kancellárral. Nem a migrációt ellenezte, csupán azt, hogy a Balkánon át kapjanak szabad utat a bevándorlók.
Jelenetek a határon
A határhoz sereglett aktivisták közül a 33 éves Franciszek Sterczewski ellenzéki képviselő
amiben a lengyel határőrség emberei fizikai erőt alkalmazva megakadályozták. A képviselő az akció után kijelentette, hogy a csoportnak minden joga megvan ahhoz, hogy Lengyelországban menedékjog iránti kérelmet nyújtson be, és a genfi menekültügyi egyezménnyel és az alkotmány rendelkezéseivel szemben semmilyen más előírás nem élvezhet elsőbbséget.
Białystok alpolgármestere, Adam Musiuk ugyancsak drámai hangon szólalt meg a közösségi médiában. A kormány szemére vetette, hogy a segélyszállítmányt nem közvetlenül igyekezett eljuttatni a rászorulóknak, hanem a határállomáshoz vitette. Véleménye szerint a Szentírást követve még a terroristagyanús migránsokat is be kell fogadni, hiszen „egyszerűen emberek, akik szerencsétlenségükben a határig jutottak”. Hosszú posztjában aztán odáig jutott, hogy semmi sem fog változni, amíg a mostani kormány van a helyén. Véleménye azért is figyelemre méltó, mivel az ortodox keresztény kisebbséghez tartozik.
A Lengyel Vöröskereszt ugyancsak éles hangon támadta a lengyel kormányt. Nyilatkozatuk szerint a segélyszállítmánynak nincs köze a szervezetükhöz, és felszólították a szállítást szervező külügyminisztériumot, hogy haladéktalanul távolítsa el a közvéleményt félrevezető, vöröskeresztes jelzést a kamionról. Hangsúlyozták, hogy a jelzés használatát a lengyel és a nemzetközi jog szabályozza, és a használat feltételei itt nem állnak fenn. Hozzátették, hogy továbbra is készek a törvények szerinti humanitárius segítségnyújtásra.
Rendkívül erős támadások érték Lengyelországot az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és az Európai Unió menekültügyi tisztviselőitől is, akik az alkotmány és a nemzetközi szerződések, valamint a humanitárius szempontok érvényesítését kérik számon rajta.
A közlemény végén pedig azt a reményt fejezték ki, hogy a Főbiztosság minszki irodájának bevonása az ügybe segíteni fog a menekültek helyzetén.
Közben a lengyel Amnesty International vezetésével online aláírásgyűjtés indult. Céljuk, hogy a lengyel kormány vonja vissza a minapi rendeletét, amellyel lezárta a határnak ezt a részét a migránsok előtt, és hogy a határőrség fogadja be az üldöztetés elől menekülő emberek menedékkérelmeit. Petíciójuk emlékezteti a kormányt a lengyel és a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeire, hozzátéve, hogy „a nemzetközi védelem iránti kérelmek benyújtásának megakadályozását az Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is tiltja”. A percről percre változó helyzetet mutatja, hogy időközben az Emberi Jogok Európai Bírósága is felemelte a szavát, azonban egyelőre nem követelik meg a kérelmezők beengedését lengyel területre.
Állami szintű embercsempészetbe kezdett Lukasenka belarusz elnök (Fotó: Pavel Orlovsky/BelTA/Handout via REUTERS)
Belarusz játszma
Tadeusz Giczan fiatal belarusz újságíró, az ellenzéki Nexta munkatársa szerint
A migránsok Irakból a lengyel határhoz való szállításának célja egy lengyel válság kirobbantása. A „Lock” fedőnevű akciót a belarusz belügyminisztérium tíz évvel ezelőtt, 2010-2011 folyamán dolgozta ki. Akkor Minszk pénzügyi támogatást kényszerített ki az Európai Uniótól a határok lezárásáért cserébe, és több tízmillió eurós támogatáshoz jutott.
A mostani akció lényege, hogy különféle iraki fórumokon könnyű bejutást ígérnek a lengyel és litván határon keresztül az Európai Unió területére. A migránsok turistaként érkeznek az országba, fejenként 600-1000 dollárt fizetve az utakat szervező belarusz állami utazási irodának. Ezt követően csempészek kísérik őket a határhoz 1000-1500 dolláros díjért, majd katonai alakulatok akadályozzák meg őket, hogy a szigorúan ellenőrzött litván és lengyel határ felől visszatérjenek az ország belseje felé.
Jellemző adat, hogy augusztusban három új légi út létesült Minszk felé iraki városokból, és a jegyek már mind elkeltek októberig. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a határőrség legfrissebb adatai szerint augusztus eleje óta közel 3000 ember próbált illegálisan átlépni Lengyelország felé a határon.
A válság elmélyüléséért a lengyeleket okolta, mondván, hogy nem akarják továbbengedni az embereket Németország felé.
Mariusz Błaszczak lengyel honvédelmi miniszter erre azt válaszolta még aznap, hogy kerítést kezdenek építeni, hasonlót, mint amilyen a magyar-szerb határon lévő akadály.
Bár sokan szorgalmazzák, a közös társadalmi megoldás nem körvonalazódik. Łukasz Warzecha publicista élesen bírálta a katolikus egyházat is, amiért nem küld határozott üzenetet. Véleménye szerint a kormányt is lehet kritizálni, hogy nem figyelt Giczanra és a hasonló hangokra. Ők már ugyanis két hónappal ezelőtt figyelmeztettek, hogy Lukasenka készül valamire, és a határokat meg kell erősíteni, illetve fel kell készülni a menekültáradatra. A publicista szerint a mostani hisztéria megbénítja a közös gondolkodást és cselekvést. Egyesek a határőrkatonákat az SS tagjaihoz hasonlítják, ocsmány jelzőkkel illetik őket, mások pedig a nürnbergi perhez hasonló törvénykezéssel fenyegetik a katonákat.
A lengyel kormány továbbra is kitart azon álláspont mellett, hogy nem Lengyelország területén vannak a migránsok, és csak a jogilag szabályozott módon érkezők számára engedik a belépést a területre. Azaz az erdőn-mezőn át jövők nem számíthatnak arra, hogy a lengyel állam nem tartja be saját jogszabályait.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
