Tolsztoj, Weöres, Hajnóczy... következnek Nizalowski Attila kedvenc könyvei a Mandiner új sorozatában!
A Mandiner hetilap most következő, századik lapszáma alkalmából különleges tartalmakkal készülünk az olvasók számára. A napokban szerzőink ajánlják tíz kedvenc könyvüket olvasóinknak – szívből ajánljuk, böngésszék, kommentálják, csevegjünk róluk, s várjuk olvasóink könyves listáit is!
Az összes könyvajánló ezen a linken keresztül érhető el (a napokban sorra érkeznek az újabb listák).
***
NIZALOWSKI ATTILA
James Gleick: Káosz: Egy új tudomány születése (1987). Tanulmányok a mikro- és makrokozmoszról, az emberi kíváncsiságról és egy új tudomány születéséről.
Lev Tolsztoj: Háború és béke (1865). A szeretet kis könyve óriási történelmi tablóval.
Weöres Sándor: Bóbita (1955). Könyv anyukáknak és apukáknak, hogy minden új porontyukkal azonnal szót érthessenek.
Isaac Bashevis Singer: A sátán Gorajban (1933). Az őrület könyve, ami a nyájba sereglett, emberségét vesztett emberek tombolását festi meg.
Truman Capote: Hidegvérrel (1965). Az irracionálist kutató, felleltározó regény, melynek végén csak kirajzolódik az emberi.
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából (1979). Az önmaga ellen fordult lélek szenvedésének szürke és rövid krónikája.
Hamvas Béla: A bor filozófiája (1998). Az életöröm és a derű könyve, úgyszintén fricska az ateisták kobakján.
Fekete István: Hajnal Badányban (1942). A legszebb gyermekkönyv, amit felnőtteknek írtak szerelemről, családról, munkáról és elmúlásról.
A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda: Bhagavad Gita, úgy ahogy van (1972). Két írás, úgy ahogy van.
Daniel Defoe: Moll Flanders örömei és viszontagságai (1722). Az emberi kiszolgáltatottság, akarat és szeretet regénye, a legszebb női regény.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
Amióta a FIFA hivatalosan is bejelentette, hogy a 10 év múlva sorra kerülő világbajnokságra a közel-keleti országban kerül sor, máris grandiózus tervekről hallani.
