Automatizálás, technológiai fejlődés, államok és cégek közötti brain drain, nemzetállamok és big tech vállalatok közötti ellentét fogja jellemezni világunkat a közeljövőben – állítja A mesterséges intelligencia geopolitikája című könyv szerzője, kanadai jövőkutató. Abishur Prakash az Esztergomban zajló MCC Feszten A tehetség geopolitikája című angol nyelvű előadásában arról beszélt, hogyan alakítja a geopolitikát a technológia.
Egy jövőbeli globális vírusjárvány esetén az az ország kerül óriási előnybe, amelyiknek meglesz a know-how-ja egy hatékony vakcina gyártására – kezdte az aktuális helyzetben jól érthető példával a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója. „A tehetség, a tudás fog számítani” – hangsúlyozza az előadó, hozzátéve, hogy a technológiai tudás és a szektor képzett szakembereinek védelme egyre hangsúlyosabbá fog válni.
Abishur Prakash Kína példáját hozza a know-how legális megszerzésére:
hogy az ott szerzett tudást otthon hasznosítsák. A jelenkor jelensége, hogy Kína a tudomány és a kutatás területén új intézményeket, egyetemeket alapít, amelyek már a nyugati intézmények riválisaiként funkcionálnak.
Abishur Prakash, a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója
A nyugati államok – nem véletlenül – Kína emelkedésétől félnek, ezért több nyugati állam egyre kevésbé nyitja meg a nemzetbiztonsági szempontból kényes kutatási-képzési tárgyait a Kínából érkező diákok, ösztöndíjasok előtt. De ez más államok egymással való viszonylatában is így van: Indiában Narendra Modi miniszterelnöksége idején jelentős technológiai fejlesztések indultak ugyan, de
amely megnehezíti az érzékeny adatok gyűjtését külföldi csoportok számára – magyarázta Abishur Prakash.
A brain drain (a tehetséges szakemberek elszipkázása) régi jelenség, amely a technológiai tudás felértékelődésével a jövőben még problematikusabb lesz. A kanadai jövőkutató felhívta a figyelmet, hogy a kínai állammal több szempontból rivalizáló másik kínai entitás,
– ekképp egy tajvani fiatal bármennyire is szeretné álmai állását elnyerni Sanghajban, geopolitikai okokból ez nem valósulhat meg. Ez a „protekcionizmus” már jelen van az Európai Unióban is: a mesterséges intelligencia területén tanuló diákokat külön program keretében próbálja megtartani.
A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a kitörési pont; ezt érzi sok ország, így Szaúd-Arábia is, ahol az olaj értékvesztése miatt elkezdték újratervezni a gazdaságot, és az a
Ez a verseny természetesen a privát szektorban is jelen van – folytatja Abishur Prakash –, a Baidu (a „kínai Google”) a következő 5 évben 5 millió AI-munkást akar munkába állítani.
Jövőkutató péntek délután az esztergomi MCC Feszt nagyszínpadán
„A technológiai változások átalakítják a geopolitikai játszmát, korábban szövetséges országok válhatnak egymás riválisává” – fogalmaz az előadó. Mint mondja, Dél-Koreában
A képzett munkaerő iránti versenyt Amerika pedig éppen elveszti Kanada ellenében azzal, hogy a szigorú amerikai bevándorlási törvények miatt sok külföldi tehetség (diák, szakember) Kanada felé veszi az útját.
„Miért lépik meg ezeket a radikális lépéseket az államok?” – teszi fel a kérdést a jövőkutató, és azonnal ad néhány választ is: az egyik magyarázat a demográfia, az öregedő társadalmakban a munkaerő-szükségletet részben a technológia (például automatizálás) tudja pótolni; vannak „geogazdasági félelmek”, vagyis hogy
végül a technológia megerősítésével a nemzeti szuverenitás, a saját államterület fölötti rendelkezés képessége is erősödik az adott kormány kezében.
„Mi tartogat a jövő?” – veti fel előadásának utolsó részében Abishur Prakash, akinek Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című, 2018-ban írt könyve tavaly jelent meg magyarul. „Fel fog gyorsulni az automatizálás, a robotizálás, a robottechnológia fejlődése” – sorolja az előadó, aki szerint az ebből fakadó elkerülhetetlen munkahely-vesztés társadalmi feszültségekhez vezet majd.
Az előbb említett brain drain-jelenség akadályozására egyre több ország fog a tajvanihoz hasonló „kiutazási” tilalmat bevezetni a túl értékes munkaerő számára. Az érem másik oldala pedig a beutazási korlátozás: Új-Zélandon már érvényben van az a rendelkezés, hogy
Abishur Prakash úgy véli, a közeljövőben élesedni fog a nemzetállamok és a big tech vállalok közötti ellentét, és már küszöbön áll az „oktatási háború” is: egyes államok feketelistákat készítenek egyes egyetemekről, és aki ott tanult, azt nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva nem engedik az adott az országban elhelyezkedni. A torontói jövőkutató ugyanakkor úgy látja, hogy a globalizált gazdaság gyengülni fog,
egyre több közösség a problémák helyi megoldását fogja szorgalmazni.
Fotók: Ficsor Márton
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
