Automatizálás, technológiai fejlődés, államok és cégek közötti brain drain, nemzetállamok és big tech vállalatok közötti ellentét fogja jellemezni világunkat a közeljövőben – állítja A mesterséges intelligencia geopolitikája című könyv szerzője, kanadai jövőkutató. Abishur Prakash az Esztergomban zajló MCC Feszten A tehetség geopolitikája című angol nyelvű előadásában arról beszélt, hogyan alakítja a geopolitikát a technológia.
Egy jövőbeli globális vírusjárvány esetén az az ország kerül óriási előnybe, amelyiknek meglesz a know-how-ja egy hatékony vakcina gyártására – kezdte az aktuális helyzetben jól érthető példával a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója. „A tehetség, a tudás fog számítani” – hangsúlyozza az előadó, hozzátéve, hogy a technológiai tudás és a szektor képzett szakembereinek védelme egyre hangsúlyosabbá fog válni.
Abishur Prakash Kína példáját hozza a know-how legális megszerzésére:
hogy az ott szerzett tudást otthon hasznosítsák. A jelenkor jelensége, hogy Kína a tudomány és a kutatás területén új intézményeket, egyetemeket alapít, amelyek már a nyugati intézmények riválisaiként funkcionálnak.
Abishur Prakash, a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója
A nyugati államok – nem véletlenül – Kína emelkedésétől félnek, ezért több nyugati állam egyre kevésbé nyitja meg a nemzetbiztonsági szempontból kényes kutatási-képzési tárgyait a Kínából érkező diákok, ösztöndíjasok előtt. De ez más államok egymással való viszonylatában is így van: Indiában Narendra Modi miniszterelnöksége idején jelentős technológiai fejlesztések indultak ugyan, de
amely megnehezíti az érzékeny adatok gyűjtését külföldi csoportok számára – magyarázta Abishur Prakash.
A brain drain (a tehetséges szakemberek elszipkázása) régi jelenség, amely a technológiai tudás felértékelődésével a jövőben még problematikusabb lesz. A kanadai jövőkutató felhívta a figyelmet, hogy a kínai állammal több szempontból rivalizáló másik kínai entitás,
– ekképp egy tajvani fiatal bármennyire is szeretné álmai állását elnyerni Sanghajban, geopolitikai okokból ez nem valósulhat meg. Ez a „protekcionizmus” már jelen van az Európai Unióban is: a mesterséges intelligencia területén tanuló diákokat külön program keretében próbálja megtartani.
A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a kitörési pont; ezt érzi sok ország, így Szaúd-Arábia is, ahol az olaj értékvesztése miatt elkezdték újratervezni a gazdaságot, és az a
Ez a verseny természetesen a privát szektorban is jelen van – folytatja Abishur Prakash –, a Baidu (a „kínai Google”) a következő 5 évben 5 millió AI-munkást akar munkába állítani.
Jövőkutató péntek délután az esztergomi MCC Feszt nagyszínpadán
„A technológiai változások átalakítják a geopolitikai játszmát, korábban szövetséges országok válhatnak egymás riválisává” – fogalmaz az előadó. Mint mondja, Dél-Koreában
A képzett munkaerő iránti versenyt Amerika pedig éppen elveszti Kanada ellenében azzal, hogy a szigorú amerikai bevándorlási törvények miatt sok külföldi tehetség (diák, szakember) Kanada felé veszi az útját.
„Miért lépik meg ezeket a radikális lépéseket az államok?” – teszi fel a kérdést a jövőkutató, és azonnal ad néhány választ is: az egyik magyarázat a demográfia, az öregedő társadalmakban a munkaerő-szükségletet részben a technológia (például automatizálás) tudja pótolni; vannak „geogazdasági félelmek”, vagyis hogy
végül a technológia megerősítésével a nemzeti szuverenitás, a saját államterület fölötti rendelkezés képessége is erősödik az adott kormány kezében.
„Mi tartogat a jövő?” – veti fel előadásának utolsó részében Abishur Prakash, akinek Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című, 2018-ban írt könyve tavaly jelent meg magyarul. „Fel fog gyorsulni az automatizálás, a robotizálás, a robottechnológia fejlődése” – sorolja az előadó, aki szerint az ebből fakadó elkerülhetetlen munkahely-vesztés társadalmi feszültségekhez vezet majd.
Az előbb említett brain drain-jelenség akadályozására egyre több ország fog a tajvanihoz hasonló „kiutazási” tilalmat bevezetni a túl értékes munkaerő számára. Az érem másik oldala pedig a beutazási korlátozás: Új-Zélandon már érvényben van az a rendelkezés, hogy
Abishur Prakash úgy véli, a közeljövőben élesedni fog a nemzetállamok és a big tech vállalok közötti ellentét, és már küszöbön áll az „oktatási háború” is: egyes államok feketelistákat készítenek egyes egyetemekről, és aki ott tanult, azt nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva nem engedik az adott az országban elhelyezkedni. A torontói jövőkutató ugyanakkor úgy látja, hogy a globalizált gazdaság gyengülni fog,
egyre több közösség a problémák helyi megoldását fogja szorgalmazni.
Fotók: Ficsor Márton
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
Magyarország a legmodernebb technológiát veti be a pusztító kór megfékezésére.
Pénteken tartóztatták le azt az evangéliumi keresztény lelkészt, aki egy, a kínai állam által betiltott, negyven városban működő gyülekezethálózatot vezetett.
A KCNA észak-koreai hírügynökség a bemutatott új interkontinentális ballisztikus rakétát „a legerősebb nukleáris stratégiai fegyverrendszernek” írta le.
Az amerikai tőzsdéken az elmúlt fél év legnagyobb eladási hulláma söpört végig.
A The Guardian szerint Boris Johnsont Kijevbe is elkísérte a milliárdos.
Ugyanis csak most lett tizennégy éves!
