Sok évvel ezelőtt egy úgynevezett „látóasszony” azt mondta – miközben a tenyerem vonalait fürkészte hosszasan –, hogy előző életemben francia voltam vagy skót. Valamiért nem tudta eldönteni, a kettőből melyik. Soha nem hittem igazán az előző életekben, legalábbis ilyen formában nem. Persze az efféle, félálomban látott képekre szépen rímelne, hogy korábbi inkarnációim egyes pillanatai villannak fel ilyenkor.
Az egész annyira intenzív és életteli atmoszférával átjárt, hogy nem írhatom pusztán a képzelet vagy az álomtevékenység számlájára.
Persze lehet, hogy az agyamban felhalmozódott számtalan kép és benyomás áll össze ilyenkor kisfilmekké. Nem tudom. De inkább hajlok arra, hogy valami másról van szó. Szinte semmit nem tudunk arról, amit Jung kollektív tudattalannak nevez, és talán ezek a képek is erről az ismeretlen vidékről származnak. Már nem hajózhattam ki ezekkel az ismeretlen férfiakkal és nőkkel, nem kerülhettem meg velük Isztria sziklás partjait, hogy eljussunk Cherso szigetére. Ahol annak idején láttam egy apró, elhagyatott kápolnát, amit telezsúfoltak ókori amforákkal. Áradt ki a tengerillat a rácsokon, odabent a félhomályban pedig ott hevertek a kagylókkal sűrűn benőtt edények egymás hegyén-hátán.
Olyan volt ez a kép, mint egy jelenés, mintha a tenger rejtett életébe pillantottam volna be. Vagy inkább mintha a történelem mélyére láttam volna, egy elfeledett kultusz kellékei közé. A kápolnától nem messze, egy vendéglő falára egy kardhal hatalmas farokúszóját szögezték. Amikor megláttam, az jutott eszembe, hogy egy hírnök tragédiáját látom, aki a határtalanság világából érkezett, de foglyul ejtették, darabokra vágták és a testrészeit elrettentő példaként kifüggesztették a városka különböző pontjaira.
Talán napszúrásom lehetett, de nem hiszem, inkább arról van szó, hogy a mediterrán világ határain járva sokszor támadtak ehhez hasonló benyomásaim, amelyek mintha a már emlegetett kollektív tudattalan mitikus emlékeit hordoznák. A tengeri térben járva talán áttetszőbbé válik az „én” máskor ólomköpenyként ránk nehezedő terhe,