A budai Várban jegyezték el Sisi leányát, Gizella főhercegnőt

1857 májusában Ferenc József és Erzsébet királyné a Budavári Palotából indult magyarországi körutazásra, két gyermekük, az akkor egyéves Gizella és kétéves Zsófia a palotában maradtak. Ki gondolta volna ekkor, hogy drámai napok következnek? Pedig sajnos így történt. Először Gizella lázasodott be, ám ő napok alatt meggyógyult, de Zsófia láza nem múlt, s végül a kislány Budán hunyt el egy fertőzés következtében.

Fotó: Wikipedia

Mindez meghatározta Gizella későbbi életét, Erzsébet királyné elsőszülött kislánya elvesztése miatt ugyanis mély depresszióba zuhant, és Gizella nevelését végérvényesen Ferenc József anyja, Zsófia Friderika hercegnő vette át. Erzsébet királynéval később sem volt szoros a kapcsolata Gizellának, a két évvel fiatalabb öccsével, Rudolffal annál inkább. 1864-ben például Rudolf napon egy hímzett zászlóval lepte meg az öccsét, amelyre annyit írtak: Utánam bátor harcosok! Bécsben ma is emlékeznek egy esetre, amikor a kis Gizella és Rudolf a bécsi Népkertben labdázott, ám a labda elgurult, s egy idegen vette fel. Mikor a kis Rudolf odarohant, a férfi megkérdezte a gyerektől: „Hát téged meg hogy hívnak, kisfiam?” Rudolf válasza:

1865-ben Ferenc József a családját is elhozta Budára a Szent István ünnepségre. Az emberek árgus szemekkel figyelték Gizella főhercegnőt, hiszen hónapokkal korábban arról cikkeztek az újságok, hogy tüdőgyulladás és mellhártyagyulladás gyötörte a gyermeket. Kilencéves volt ekkor, ennek ellenére több lapban is megjelent, hogy III. Napóleon francia császár azt tervezi, a kis Gizellával jegyezteti el saját kilencéves fiát. 1866-ban nem a budai Várban, hanem a budai hegyekben szállt meg Erzsébet királyné, s a Kochmeister-féle villában Rudolf és Gizella is ott volt. Azt is megírták a lapok, hogy az udvar küldöttje Brunner Váci utcai játékboltjában Rudolfnak ötven lovasból álló játék bandériumot vásárolt, Gizella pedig egy „magyar pórleányt s egy magyar parasztlegényt ábrázoló bábut kapott.”

1868-ban Gizella, ha már a fővárosban járt, meglátogatta az angolkisasszonyok pesti kolostorát, megtekintette a növendékek hagyományos táncvigadalmát, sőt az Állatkertben is körülnézett. Ebben az évben Gizella és Rudolf Károlyi István grófnál is vendégeskedett Fóton, majd Gödöllőre mentek pihenni. A gödöllői kastélyban ez időtájt Gizellának az egyik kedvenc időtöltése az volt, hogy egy szamár hátán sétált a kastély parkjában. Ekkor már a harmadik testvér is velük volt Gödöllőn, az áprilisban született Mária Valéria. 1869-ben aztán Gizella főhercegnő élete is veszélybe került.

A támadás szerencsére nem sikerült, Gizellának pedig az ijedtségen kívül nem lett komolyabb baja.

Ebben az évben is Magyarországon nyaralt Rudolffal, s a lapok szerint, amikor Rudolf megcsodálta a pesti Állatkertet, Gizella a Városligeti-tó partján sétált. 1871-ben ismét azt taglalták a lapok, hogy kihez adja hozzá Ferenc József a legnagyobb leányát. Erre akkoriban már Alexis orosz nagyhercegnek volt esélye, de ugyanúgy járt, mint III. Napóleon fia, ugyanis a következő évben a bécsi udvar bejelentette, a 16 éves Gizellát eljegyezte a bajor királyi herceg, Lipót Miksa József. A tíz évvel idősebb herceg nem mellékesen a budai Várban kérte meg Gizella kezét, aki igent mondott, pontosabban szólva, elfogadta az apja, Ferenc József döntését. A házasságkötést aztán Ausztriában tartották, 1874-ben pedig megszületett az első közös gyermekük. A párnak végül négy utódja jött világra - Erzsébet, Auguszta, György és Konrád -, s mindegyiküknek hosszú életet adott a sors. A házasság egyben azt is jelentette Gizella számára, hogy egyre kevesebbet időzött Magyarországon, az ideje nagy részét a családjával töltötte Bajorországban.

Fotó: Wikipedia

1886-ban azért így is visszalátogatott, hogy megnézze Munkácsy Mihály kiállítását, mert szerette a magyar festőt. Nem mellékesen pedig szenvedélyes lovasként és vadászként rendszeresen részt vett a Gödöllő-környéki vadászatokon.1887-ben egy ilyen vadászaton került ismét életveszélybe. A Rákospalotán zajló rókahajtáson ugyanis a kutyaugatástól megriadt Gizella lova őrült vágtába kezdett. Végül az udvari lovászmester mentette meg a főhercegnő életét, aki utánuk nyargalt, s megfékezte a megbokrosodott hátast.

hosszú ideig nem tudott napirendre térni az öccse elvesztése felett.1896-ban a millenniumi kiállítást Gizella sem hagyta ki, sőt a férje is elkísérte Budapestre, s azt is megírták a lapok, hogy Erzsébet királyné Gizella társaságában a Svábhegyen kirándult, ahol a Svábhegy fogadó teraszán hosszú ideig cigányzenét hallgattak. Még ebben az évben Gizella egy előadást nézett meg az akkor átadott Vígszínházban, az újságíróknak pedig megjegyezte magyarul, hogy az épület nagyon szép lett, gratulál hozzá. A cigányzene olyannyira közel állt hozzá, hogy amikor 1897-ben a városligeti Gerbeaud-pavilonnál ebédelt az édesanyjával, akkor is cigányzenét rendelt, Munczi bandája szórakoztatta őket, Gizella pedig kijelentette: „Ezeket a szép dalokat nagyon élveztem. Gyönyörűen játszottak!”

A többit tudjuk, egy évvel később egy őrült anarchista ölte meg Erzsébet királynét. Gizella főhercegnő további sorsa is ismert. A Habsburg szempontból vesztes I. világháború után menekülni kényszerült Bajorországból a családjával, s végül Ausztriában kötöttek ki, majd később visszatérhettek Münchenbe. A férjével jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, s az aranylakodalmat is megélték. Gizella főhercegnőnek hosszú életet adott a teremtő, végül 1932 nyarán, 76 évesen aludt el örökre.