Radikalizáció és deradikalizáció: a fanatizmus elleni fellépés lehetőségeiről tartottak előadásokat az MCC intézeteiben.
Írta: Pénzváltó Nikolett, Migrációkutató Intézet
„Radikalizáció és deradikalizáció: a vallási szélsőségesség elleni küzdelem a digitális korban” címmel rendezett közös online konferenciát a Mathias Corvinus Collegiumnál működő Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért és a Migrációkutató Intézet. A konferencián a téma szakértői, Dr. Florian Hartleb politológus és Dr. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója tartottak előadást. Florian Hartleb előadása a radikalizáció, míg Omar Sayfo előadása a deradikalizáció jelenségét állította a középpontba.
Florian Hartleb a berlini, drezdai és bécsi iszlamista terrortámadásokat elemezte. Előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy az iszlamista terrorizmus veszélye Európában jelen van, ez a veszély pedig jórészt kívülről származik. Rámutatott, hogy az úgynevezett „Iszlám Állam” különböző online kiadványokban többek között késes és kamionos merényletekhez készített útmutatókkal buzdítja szimpatizánsait, hogy lépjenek fel a nyugati civilizáció és a kereszténység ellen. Németországban ennek ellenére nem folytattak, és tulajdonképpen a mai napig nem folytatnak vitát a menekültválság veszélyeiről, „kellemetlen mellékhatásairól”. 2015 őszétől Németország, beleértve a politikai vezetést, a médiarendszert, valamint a nagyipart, a Willkommenskulturt gyakorolta és szorgalmazta. A menekültekben sokan esélyt, lehetőséget látnak.
Ezt követően Hartleb sorra vette a 2016. december 19-i berlini, a 2020. október 4-i drezdai, valamint a 2020. november 2-i bécsi terrortámadás eseményeit és a merényletek elkövetőinek hátterét. Kiemelten foglalkozott a berlini merénylővel, a tunéziai származású
korábban pedig négy évig ült börtönben Olaszországban, és már a támadást megelőzően a német hatóságok látókörébe került.
Sayfo Omar az egyiptomi média küzdelmét mutatta be a muszlimok radikalizációja ellen. Rámutatott, hogy a radikalizmus és terrorizmus nem kizárólag Európa problémája. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában ugyanúgy súlyos kihívás az iszlamista radikalizmus térnyerése, és nemcsak a szűke vett biztonsági diskurzus, hanem a társadalom és a politika szempontjából is, hiszen a különböző radikális iszlamista mozgalmak megbontják az adott társadalmak struktúráit és a kormányok legitimitását is aláássák. Amikor az „Iszlám Állam” felemelkedett, az arab populáris kultúra rendkívül gyorsan válaszolt erre a kihívásra. Filmdrámák (például a Fekete varjak című sorozat 2017-ből) és komédiák (például a Da’doosh, szintén 2017-ből) egyaránt születtek a témában.
Sayfo előadásában Egyiptomra fókuszált, amely „az arab világ Hollywoodja”; produktumai szerte az iszlám világban népszerűek. Kiemelte, hogy az egyiptomi filmipar nemcsak napjainkban, hanem már hosszú ideje markáns választ ad a radikálisok térnyerésére, szoros együttműködésben a szunnita iszlám világ egyik meghatározó szellemi központjával, az al-Azhar mecsettel, illetve imámjával. Ennek keretében
a terrorizmust pedig az egyiptomi tradícióktól, kultúrától és ideától távolinak láttatja.
A világ egyik legnagyobb fiatal népességgel rendelkező régiójában főként a kétezres évektől a gyermekeknek is számos külön tartalom készül, melyek szintén hangsúlyt fektetnek a radikalizáció megelőzésére. Népszerű például a Bakkar nevű egyiptomi kisfiú kalandjait bemutató mesesorozat, melyben olyan üzenetek is megjelennek, mint például a más vallásokkal szembeni tolerancia fontossága vagy a nők egyenlősége.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a radikalizmus elleni hatékony küzdelem csak kiterjedt társadalmi és politikai párbeszéd keretében valósulhat meg.
Paul J. Larkin Jr., Budapesten adott exkluzív interjút Mandinernek. Így vált az opioid-krízis közegészségügyi katasztrófává és nemzetbiztonsági kockázattá az Egyesült Államokban.
Az Európai Bizottság bevándorláspolitika területén történő lopakodó hatáskörelvonásáról tartott konferenciát az MCC Migrációkutató Intézete és az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma.
Kevin Sabet szerint az átlag embernek fogalma sincs róla, kik állnak a legalizáció népszerűsítése mögött. Ahogy arról sem, milyen veszélyeket rejt a mostani marihuána, ami messze nem „könnyű drog”.
Nem szakmai érvek, hanem ideológiai célok vezetik őket. Nem az emberek biztonsága fontos számukra.
A Globális Kábítószer-járványról szóló MCC Budapesti Csúcstalálkozójának kerekasztal-beszélgetésen nemzetközi szakértők vitatták meg az egyre riasztóbb trendeket. A tények jól mutatják: az ember- és a drogkereskedelem együtt jár.
A modern marihuána sokkal erősebb, mint a korábbi évtizedekben volt, mert a tetrahidrokannabinol (THC) tartalma jelentősen megnőtt – közölte az MCC konferenciáján Alex Berenson. A statisztikák szerint az amerikai lakosság fele már próbálta a cannabist, 20 millióan napi szinten szívnak marihuánát.
Az ukrán hadseregben látja a kizárólagos megoldást Telkes András.
Ismét sunyi megoldást választott a tiszás politikus.
