Német tudósok vizsgálták, hogy miért okozhat ritka esetben vérrögképződést az AstraZeneca koronavírus elleni oltása.
A Research Square oldalán megjelent – egyelőre még nem lektorált – tanulmány szerint a vakcina egyik segédanyaga járulhat hozzá a vérrögképződés kialakulásához.
A kutatók szerint egy kétlépéses folyamat vezethet a trombózis kialakulásához a szervezetben. Az első fázisban az oltóanyag összetevői kapcsolatba kerülnek a vérlemezkékkel. A lemezkék ekkor aktiválódnak és kémiai jeleket küldenek szét a szervezetben, ami aztán az immunválasz erősödéséhez vezet.
Túlműködés
Bizonyos esetekben azonban a vérlemezkékből túl sok aktiválódik, így az immunrendszer lényegében „túltöltődik”. Ráadásul a jelzések az úgynevezett B-sejteket is működésbe hozzák, amelyek aztán a PF4 nevű vérlemezke faktor ellen kezdenek antitesteket képezni. Ezek az antitestek aztán megkötik a vérlemezkéket. Ez a többi oltásnál is előfordulhat, a probléma abban áll, hogy az AstraZeneca-oltásnak van egy segédanyaga, az EDTA, amely fokozza a kiserek áteresztőképességét.
Ezáltal a vérlemezkék és a köréjük gyűlt antitestek a véráramba is be tudnak kerülni. Itt aztán ezek – nagyon ritka esetben – akut gyulladásos folyamatokat indítanak be, és ezek vezetnek aztán a vérrögök képződéséhez.
A vérrögök kialakulását ugyanakkor gyors, célzott kezeléssel meg lehet akadályozni, egy idő után pedig az autoimmun-folyamat, amely azokat létrehozza, magától véget ér – állítják a kutatók. A kutatás vezetőjét, Andreas Greinachert megkérdezték arról is, hogy szerinte mivel lehetne biztonságosabbá tenni a vakcinát. Felvetette, hogy az EDTA kivonása és helyettesítése megoldhatná a problémát, de nem tudja, hogy erre van-e lehetősége a gyártónak. Az azonban nem világos, hogy a Johnson & Johnson vakcinájánál – amiben nincs EDTA – pontosan mi okozhatja a vérrögök kialakulását.
Miért a nők érintettek inkább?
Greinacher szerint az, hogy a trombózis inkább a nőket érintette, azzal magyarázhat, hogy az egészségügyi dolgozók többsége közülük kerül ki és az oltási kampányok elején ők voltak azok, akiket elsősorban az AstraZeneca-vakcinával beoltottak. Véleménye szerint szerepet játszhatnak a hormonok is, valamint az is, hogy a nők gyakran hajlamosabbak az autoimmun betegségekre.
Nyitókép: Matthias Bein / dpa-Zentralbild / AFP
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb a felfedezés jelentősége, mindig a tudományon van a hangsúly.
Eléggé a zsebbe kell nyúlniuk a szülőknek, ami a fizetős oltásokat illeti. Érdemes résen lenni, van segítség. Gyermekorvost kérdeztünk.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
A modern marihuána sokkal erősebb, mint a korábbi évtizedekben volt, mert a tetrahidrokannabinol (THC) tartalma jelentősen megnőtt – közölte az MCC konferenciáján Alex Berenson. A statisztikák szerint az amerikai lakosság fele már próbálta a cannabist, 20 millióan napi szinten szívnak marihuánát.
A klubesten Lázár János kijelentette: egy centit sem vagyunk hajlandók feladni a magyar érdekből.
