Bizonyos esetekben azonban a vérlemezkékből túl sok aktiválódik, így az immunrendszer lényegében „túltöltődik”. Ráadásul a jelzések az úgynevezett B-sejteket is működésbe hozzák, amelyek aztán a PF4 nevű vérlemezke faktor ellen kezdenek antitesteket képezni. Ezek az antitestek aztán megkötik a vérlemezkéket. Ez a többi oltásnál is előfordulhat, a probléma abban áll, hogy az AstraZeneca-oltásnak van egy segédanyaga, az EDTA, amely fokozza a kiserek áteresztőképességét.
Ezáltal a vérlemezkék és a köréjük gyűlt antitestek a véráramba is be tudnak kerülni. Itt aztán ezek – nagyon ritka esetben – akut gyulladásos folyamatokat indítanak be, és ezek vezetnek aztán a vérrögök képződéséhez.
A vérrögök kialakulását ugyanakkor gyors, célzott kezeléssel meg lehet akadályozni, egy idő után pedig az autoimmun-folyamat, amely azokat létrehozza, magától véget ér – állítják a kutatók. A kutatás vezetőjét, Andreas Greinachert megkérdezték arról is, hogy szerinte mivel lehetne biztonságosabbá tenni a vakcinát. Felvetette, hogy az EDTA kivonása és helyettesítése megoldhatná a problémát, de nem tudja, hogy erre van-e lehetősége a gyártónak. Az azonban nem világos, hogy a Johnson & Johnson vakcinájánál – amiben nincs EDTA – pontosan mi okozhatja a vérrögök kialakulását.