Egy dunántúli mandulafáról

2021. április 11. 16:10

Oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?

2021. április 11. 16:10
Janus Pannonius

De amygdalo in Pannonia nata (Latin)

Quod nec in Hesperidum vidit Tirynthius hortis,

   Nec Phaeaca, Ithacae dux, apud Alcinoum,

Quod fortunatis esset mirabile in arvis,

   Nedum in Pannoniae frigidiore solo;

Audax per gelidos en! floret amygdala menses,

   Tristior et veris germina fundit hyems.

Progne, Phylli tibi, fuit expectanda; vel omnes

   Odisti iam post Demophoonta moras?

 

***

 

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott,
 Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
 Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.

S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
   Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
 Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?

(Weöres Sándor fordítása)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
héttörpe
2021. április 11. 20:06
Tudott azért Sanyi Bá is!
lhotx
2021. április 11. 18:23
Akkor még hogy csodálkozott volna a honvágy sújtotta talján poéta, ha láthatta volna a MI SZÉLESSÉGÜNKÖN tenyészni -- vadon, kinn az oldalban! -- azt a madulafácskát, amit itt mindenki elől titkolni kell: egyrészt, hogy le ne szüreteljék, vagy ami még rosszabb, valamelyik privatizátor meg ne próbálja kiásni. Szerencsére a méhek megtalálják így is minden éven.
alter_ego
2021. április 11. 17:40
Semmi. Ez egy vidám ünnep. Nem?
alter_ego
2021. április 11. 17:21
Szép vagy, szép vagy Mandulafa, de Lúcia százszor szebb tenálad! LÚCIÁRÓL Lúcia már lefeküdt, széttárva ajánlja a testét, S már felemelt lábát érzem a vállaimon: Íme, mikor szörnyen megdördül az alfele, mintha Felhőből villám csapna le nyár idején. Megrettenve hagyok mindent, beborítom az orrom, Kedvem már lekonyult, szégyenem el-tovaűz. Lúcia, ágyékod nekem így örömöt sose ád majd, Fékezd alfeledet, hagyja el ezt a szokást. (Csorba Győző fordítása)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!