„Amikor azt mondogattam, hogy azért lettem meleg, hogy kínozzam anyámat, nem teljesen vicceltem – mondja a LifeSiteNEwson megjelent interjújában Milo Yiannopoulos, a brit jobbos botrányhős. – Sosem éreztem magam teljesen otthon a meleg életmódban – Ki érzi magát otthon? Ki tudná magát otthon érezni? –, és csak azért álltam bele, mert a liberálisok megőrültek, hogy egy jóképű, karizmatikus, intelligens meleg csávó konzervatív alapelveket hirdet.”
Milo kifejti: felhagy a homoszexuális életmóddal, bár azt nem ígéri, de
„nem vagyok annyira bátor, hogy mindezt a múlt részének tekintsem. Úgy viszonyulok ehhez, mint a függőséghez.
Az alkoholista örökre alkoholista marad.” Hozzáteszi: az előző 250 napban csak egyszer „csúszott meg”.
Az egyetemekről kitiltott botrányhős nyíltan beszél a hitéről is: „Urunk rosszabbul járt, mint bármelyikünk, és azt ígérte, hogy nehéz keresztet kell viselnünk. Ronald Knox szerint a Via Crucis megmutatja nekünk azt a három utat, amelyekkel hordozhatjuk keresztünket: keserűséggel, mint a bűnét meg nem bánó tolvaj; komor lemondással, mint a bűnbánó tolvaj, aki azt mondta, hogy ez az, amit megérdemel; vagy szeretettel, mint az Úr, aki soha nem minimalizálta a szenvedést, de azt mondta, hogy Isten idejében megvált majd minket. Titokban úgy érzem, elég jót tettem ebben az életben, hogy felmentsenek a múlt bűneiért való földi vezeklés alól.”
A jobbos megmondóember úgy fogalmaz: „A bűnből való kilábalásra tett evilági kísérletek ideiglenesek vagy teljesen hatástalanok. Az üdvösség csak Krisztus iránti odaadással és a Szent, Katolikus és Apostoli Egyház műveivel érhető el. Szent József a Szentcsalád szellemi apafigurája. A genderőrület korában a csecsemő Jézus férfi védelmezőjének szentelni magam az Isten Szent Pátriárkájába vetett hit cselekedete és a transzszexuálisok terrorjának elutasítása. Az átok démoni: ők a Galli, Cybele kasztrált papjai, a Magna mater, akiket Ágoston nőnek öltözve látott táncolni Karthágó utcáin.”
Milo nekimegy az abortusznak, viszont kiáll a „melegterápia” mellett.
„Szakmai prioritásaim némileg elmozdulnak, tekintettel új lelki elfoglaltságaimra. A következő évtizedben szeretnék segíteni annak rehabilitálásában, amit a média „konverziós terápiának” nevez. Működik, bár nem mindenkinél. Ami a többi törekvésemet és terveimet illeti, nos, semmi változás: mindig az abortuszt tartottam az emberi történelem kiemelkedő erkölcsi borzalmának.”