Egyre súlyosabb, több országon átívelő konfliktus eszkalálódik Közép Afrikában, jelentős kockázatokat jelentve a kontintens egészének biztonságára, és a háború kiváltotta népvándorlás miatt további kockázatokat rejtve Európa számára is.
Lapunk már januárban megírta, hogy a helyzetre Franciaország is reagált, lévén az érintett térség többsége korábban francia gyarmat volt. A konfliktus központjában itt is elsősorban vallási ellentétek állnak, bár a helyzet ennél jóval bonyolultabb.
A hírekbe azért is került be közvetve ez az esemény, mert januárban kiderült: az újpesti Jobbik két tagja is magánrepülőn utazott az országba orosz pénzen, hogy megfigyelőként vegyen részt a vitatott választásokon, melyet aztán fegyveres felkelés követett. A felkelők ugyanis nem fogadják el az eredményt, különböző településeket támadtak meg és eltorlaszolták a főútvonalakat, megpróbálták elszigetelni a fővárost, Banguit, de a kormánycsapatok és az ENSZ-békefenntartók visszaverték őket. A lázadók azóta fokozatosan kiszorultak az általuk ellenőrzött területekről. A helyi kormányt 12 ezer ENSZ-békefenntartó, valamint orosz és ruandai harcosok százai támogatják, miután Oroszország februárban katonákat is vezényelt a térségbe.
Orosz zsoldosok kegyetlenkedéseiről érkeztek beszámolók
ENSZ-szakértők egy csoportja szerdán azonban Genfben arról számolt be, hogy az
A zsoldosok az oroszbarát kormány oldalán vesznek részt a felkelők elleni harcokban, és korlátozott létszámban az ENSZ békefenntartóit is támogatják – tették hozzá a szakértők. A jogsértések között tömeges kivégzések, önkényes őrizetbe vételek, kínzás, civil létesítmények elleni önkényes támadások és humanitárius dolgozók elleni atrocitások szerepelnek.
Az aranyban és gyémántban gazdag, 4,7 milliós Közép-afrikai Köztársaság politikai rendszere az etnikai és vallási feszültségek miatt ingatag. A vallási hátterű konfliktusban a Seleka nevű muszlim lázadószervezet tagjai 2013-ban megbuktatták Francois Bozizét, az ország keresztény elnökét, a keresztény milíciák fegyveresei pedig válaszul megtámadták az országban élő muszlim közösséget. A vérengzések mindkét oldalon folytatódnak: hétfőn lázadó milicisták válogatás nélkül mészároltak le több falut.
Azóta a konfilktus már a térség többi államára is átterjedt, több százezren a Kongói Demokratikus Köztársaság felé vették útjukat,
mely szintén saját válságával küzd. Az ország a koronavírus mellett az ebola és pestis megfékezésével, valamint politikai krízissel is harcol, melynek tavalyi véres epizódjáról szintén beszámoltunk.
A Száhel-térségben is egyre rosszabb a helyzet
Mindeközben Nigerben Mohamed Bazoum, új elnök elleni puccskísérletet hiúsítottak meg szerdán a hatóságok tűzharcot követően az elnöki palota közelében a fővárosban, Niameyben.
Az új nigeri elnököt a héten azután iktatják be tisztségébe, hogy szintén hétfőn jöttek értesülések arról, hogy több településen legkevesebb 137 civilt gyilkoltak meg ismeretlen fegyveresek Niger nyugati részén, a Burkina Faso – Mali – Niger alkotta hármashatár mentén, ahol immár az egymás ellen fordult iszlám milicisták egymást is gyilkolni kezdték.
Egyelőre még azt sem tudni, hogy kik is állnak pontosan a puccskísérlet mögött, s hogy jelenleg merre vannak, de a puccsról beszámoló forrás az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy hajtóvadászat indult a támadók után, akik között vannak katonák és civilek is.
A puccskísérlet helyi idő szerint hajnali három körül kezdődött, heves tűzpárbaj alakult ki az elnöki palota közelében, ami csaknem fél óráig tartott a környékbeliek szerint.
A hatóságok leállították a távolsági közlekedést, fokozták a biztonsági és közúti ellenőrzéseket a fővárosban, az elnöki hivatal pedig páncélozott járműveket küldött az ország legnagyobb, Niameyben található légi támaszpontjához, ahol a Száhel-övezetben folytatott terrorellenes harcban részt vevő francia katonák is állomásoznak. A járművek később visszatértek állásaikra, amit annak jeleként értelmeztek, hogy a kormány ura a helyzetnek.
Szijjártó Péter március 18-án jelentette be, hogy hazánk is meg fogja háromszorozni katonai jelenlétét a térségben,
segítve az itt állomásozó francia katonákat. Mint a külügyminiszter akkor elmondta, annak érdekében tesszük ezt, hogy ezáltal csökkenjen a szubszaharai térségből kiinduló migrációs nyomás.
Fotó: MTI/EPA/Adrienne Surprenant
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
A külügyminiszter szerint úgy látszik, Szlovákiában is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken.
Célkeresztbe kerültek az antifák. Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Vasárnap hajnalban jelentkezett a külgazdasági és külügyminiszter.
Konok Péter úgy véli, még ennél is nagyobb szégyen Szijjártó Péternek lenni.
Ne fusson, ki merre lát, mert még a végén az ő vagyonának a befagyasztása lesz a következő lépés. Kohán Mátyás írása.
A hazai közlekedés mindennapos feszültségforrás. Számba vettük, miért lehetnek olykor kiemelten idegesek a magyar autósok.
