Az emberek nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaság felé menekül.
Duplájára nőtt a Közép-afrikai Köztársaságból menekülő emberek száma a múlt héten – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) pénteki bejelentéséből, amely szerint már több mint 600 ezren hagyták el az országot a december 27-én tartott választások nyomán kiújult harcok miatt.
Az UNHCR szerint az emberek nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaság felé menekül. Borisz Csesirkov, a szervezet szóvivője genfi sajtótájékoztatóján azt mondta, csak január 13-án 10 ezer ember érkezett a Kongói DK-ba, ahol így már 50 ezerre nőtt a számuk. További, körülbelül 58 ezer belső menekültről tudnak, és körülbelül 9 ezren érkeztek Kamerunba és Csádba januárban.
Választások
A Közép-afrikai Köztársaságban december 27-én tartottak elnök- és parlamenti választást, amelynek első fordulóját 53 százalékkal Faustin-Archange Touadéra hivatalban lévő elnök nyerte. Több lázadócsoport nem fogadja el az eredményt, és szerdán összecsaptak a főváros, Bangui mellett állomásozó katonákkal is.
Politikai instabilitás
A Franciaországtól 1958-ban függetlenné vált, aranyban és gyémántban gazdag ország politikai rendszere az etnikai és vallási feszültségek miatt ingatag. A Seleka nevű muszlim lázadószervezet tagjai 2013-ban megbuktatták Francois Bozizét, az ország keresztény elnökét, a keresztény milíciák fegyveresei pedig válaszul megtámadták az országban élő muszlim közösséget.
December elején a legfelsőbb bíróság elutasította Bozizé jelöltségét az elnökválasztáson, a döntés pedig a feszültség kiújulásához vezetett. Az UNHCR felszólította a feleket, hogy tárgyalásos úton rendezzék a konfliktust.
A Norvég Menekült Tanács (NRC) részéről pénteken azt közölték, hogy a zavargások miatt nem tudják célba juttatni a segélyszállítmányokat, ezzel 2,8 millió ember ellátása került veszélybe az országban.
(MTI)
Az Európai Unió Tanácsa azt javasolja a tagállamoknak, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát fokozatosan váltsák fel nemzeti tartózkodási engedéllyel, és készüljenek fel az önkéntes hazatérés támogatására is, ha azt a körülmények lehetővé teszik.
Az áldozat a támadást követően rémülten nézett fel, és próbálta feldolgozni, mi történt vele. A többi utas nem segített neki.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Támad az Afrika Korpsz.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 29 ukrán állampolgárt találtak holtan a Tisza román partján és a Máramarosi-havasokban.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
Belegondolni is szörnyű, mi történhetett volna még a Mandiner riporterével.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
