Képviselők verték szét a Kongói Demokratikus Köztársaság parlamentjét

A Kongói Demokratikus Köztársaság parlamentjében kedden a Felix Tshisekedi elnök, és elődje Joseph Kabila támogatói között kialakult vita összecsapásokba torkollt. Az elmérgesedett verekedés második napján a rendőrség lépett közbe, hogy szétválassza az egymásnak eső honatyákat.

„Legalább három ember megsérült amikor rivális csoportok, köztük törvényhozók verekedtek össze és tárgyakat dobáltak egymásnak, mielőtt a rendőrség helyreállította volna a rendet” – számoltak be az AFP újságírói a helyszínről.

A Szaharától délre fekvő afrikai óriásállamban a helyzet akkor fordult válságosra, amikor a Tshisekedi és egy kisebb Kabila-párti csoport által létrehozott kormánykoalíció hónapokig tartó válságba zuhant. Vasárnap Tshisekedi közölte, hogy új koalíciót tervez létrehozni a szükséges reformok érdekében, ennek érdekében pedig kénytelen feloszlatni a parlamentet és új választásokat kiírni.

A hírre a korábbi elnököt, Joseph Kabilát támogató Kongói Közös Front (FCC), amely az Országgyűlés 500 helyéből több mint 300-at birtokol, dühösen reagált, és Tshisekedit az alkotmány megsértésével vádolta. Miután a Tshisekedi-párti képviselők hétfőn szétverték a közgyűlés szónoki emelvényét, a plenáris gyűlés terme bezárt annak ellenére, hogy mindkét oldal törvényhozói ülést követeltek.

„A Kabila-párti képviselők kedden ezért a parlamentnek helyet adó, azt 1970-es években épült monumentális Népek Palotájának első emeleti balkonját foglalták el, míg Tshisekedi pártja, az UDPS képviselői a földszinti aulában gyülekeztek” – számolt be az AFP újságírója. .

Egyszer csak lövedékeket lőttek ki az első emeletről a földszintiek irányába és legalább egy embert megsebesítettek a lentiek közül, mire a rivális csoportok a lépcsőházban összeverekedtek, mire a rendőrség végül beavatkozott. Az épületen kívül gyülekező tömegbe a rendőrök könnygázt lőttek, hogy megakadályozzák Tshisekedi híveinek bejutását az épületbe. Később rövid, de „szenvedélyes” ülést tartottak, amelyben petíciókat nyújtottak be az Országgyűlés Kabila-párti elnökének, Jeanine Mabundának lemondásukat követelve.

Az ülést vezető Mboso N'kodia Mpwanga elmondta, hogy az 500 képviselőből 279-en vettek részt. A feszültség nemzetközi riadalmat váltott ki, mert a Kongói Demokratikus Köztársaság különösen instabil állam a közép-afrikai térségben. Puccsok, diktatúrák és véres polgárháborúk határozták meg az ország történelmét azóta, hogy 1960-ban függetlenné vált Belgiumtól.

A KDK keleti tartományai könyörtelen milíciák ellenőrzése alatt állnak a mai napig, mely az 1990-es évek véres háborúinak máig ható öröksége. Az Afrikai Unió felszólította az ország vezetőit, hogy „határozottan és őszintén dolgozzanak a nemzeti összhangért, valamint a béke és a stabilitás megőrzéséért”

Tshisekedit és a törvényhozást  2018. decemberében, sokáig elhúzódó választások végeztével választották meg, amelyek bár békésnek bizonyultak, mégis számos csalás vádja merült fel mindkét oldalon. Joseph Kabila 2001 januárjában lépett hivatalba meggyilkolt apja, Laurent-Desire Kabila utódjaként. A politikus most 49 éves és jelentős az országban gyakorolt befolyása, amit politikai szövetségesei és a hadsereg tisztjei révén gyakorol. Mindezek felett élethosszig tartó szenátori rangot is visel, melyet még elnökként ruházott magára leköszönése előtt.

A jelenlegi kormánykoalíció egy Tshisekedi és Kabila közötti, nyilvánosságra nem hozott paktum révén jött létre 2019 januárjában, mely azonban megbénította Tshisekedi régóta ígért intézményi reformjainak végrehajtását. A feszültségek júliusban tetőztek, amikor az új elnök a legfelsőbb bíróság három új bíráját és az Alkotmánytanácsot kinevezte. Az FCC – Kabila pártja –hevesen tiltakozott és bojkottálta a bírák októberi eskütételét. Két nappal később Tshisekedi a nyilvánosság elé tárta a közte és az FCC által uralt kormány közöttió fennálló ellentéteket. A fő kérdések között szerepel a nemzetbiztonság, az állami vagyon kezelése, az igazságszolgáltatás függetlensége és a választások megszervezése.

A következő hónapban három hétig tartó konzultációba kezdett tehát különböző pártokkal és politikai szereplőkkel, szavai szerint „a nemzet szakszervezetének” kérésére. Ezek a tárgyalások eredménytelenül zárultak, és ez vezetett a parlament feloszlatásáról szóló vasárnapi bejelentéshez, mely a mostani véres összetűzésekbe torkollt.