Nem nyert bizonyítást a rendszerszintű választási csalás Amerikában – Sándor Lénárd a Mandinernek

A választási csalás általános fogalmán belül milyen konkrét visszaélések, eljárási szabálytalanságok miatt adtak be keresetet Trump ügyvédei?

Előre kell bocsátani, hogy a választás eljárási rendjének és módjának szabályozása a szövetségi választások esetén is a tagállami törvényhozások hatáskörébe tartozik, mint ahogy a jogorvoslati rendszer kialakítása is. A vitássá tett szabályozási kérdések és a kifogásolt választási szabálysértések számos különböző tagállamot érintettek, és ennek megfelelően változatos képet mutatnak. Igaz ugyanakkor, hogy többségük a járvány miatt életbe léptetett különleges jogszabályi rendelkezéseket, illetve e rendelkezések alapján a választás lebonyolítását vitatta.

Főleg a levélszavazás eljárási rendjének utolsó pillanatban történő megváltoztatása váltott ki vitát.

Pennsylvaniát érintően például már az elnökválasztást megelőzően jogvita robbant ki a levélszavazatok beérkezésére előírt határidőt illetően. A pennsylvaniai törvényhozás valamennyi választásra jogosultnak biztosítja, hogy levél útján szavazhasson, és előírása szerint a levélszavazatok beérkezésének határideje a választás napján este 8 óra. A demokraták keresete nyomán Pennsylvania állam Legfelsőbb Bírósága szoros döntésében ugyanakkor megváltoztatta ezt a törvényi határidőt, és érvényesnek rendelte el a választás napján vagy azt megelőzően postára adott, és a választás napját követő három napon belül beérkezett levélszavazatokat is. Ezen kívül beérkezettnek tekintette a levélszavazatot akkor is, ha a postára adás időpontja nem állapítható meg. Ez ahhoz a faramuci helyzethez vezetett, hogy

Az ügy ugyan a szövetségi Legfelsőbb Bíróságig jutott, ám az idő szűkössége miatt a testület már nem tudott döntést hozni az elnökválasztás előtt.

Donald Trump szimpatizánsai tüntetnek a feltételezett szavazatszámlálási csalás ellen Philadelphiában november 6-án, három nappal az amerikai elnökválasztás után

A másik nagy kérdés a szavazatszámlálási anomáliák ügye.

Különösen azokban az államokban, ahol a választási eredmény szorosnak bizonyult, számos kifogást terjesztettek elő a választások lebonyolításával és a szavazatszámlálással összefüggésben is. Ezekben megkérdőjelezték például az aláírás-ellenőrző és a különféle szavazatszámláló informatikai rendszerek megbízhatóságát, vitatták a választási eljárás biztonságát, az érvénytelen szavazatok beszámítását, illetve hiányolták a külső megfigyelés lehetőségét. Általánosságban szóvá tették a levélszavazás szabályainak engedékenységét, amely sok esetben oda vezetett, hogy

Így fordulhattak elő azok a visszaélések, amelyeket elhunyt személyek vagy közügyektől eltiltott bűnelkövetők nevével követtek el.

Mennyire voltak ezek a beadványok bizonyítékokkal alátámasztva?

Ebből a szempontból különbséget kell tenni azon kifogások között, amelyeket a választási szabályok alkotmányellenessége, és azok között, amelyeket az eljárási szabálysértések miatt terjesztettek elő. A választási szabályok alkotmányellenességére hivatkozó panaszok, mint például a levélszavazatok beérkezéséhez megszabott határidő bírósági módosítása, nem igénylik tények bizonyítását – itt kizárólag jogi kérdésekben kell állást foglalni. A keresetekben nevesített konkrét eljárási szabálysértések bizonyítottságáról minden esetben az eljáró bíróság döntött. Általánosságban elmondható, hogy

Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy Donald Trump helyzete nem volt egyszerű, hiszen a sikerhez nem lehetett elegendő a szabálysértés bizonyítása, azon túl azt is valószínűsíteni kellett volna, hogy a szabálysértés a választás kimenetelét érdemben befolyásolta.

Az elnökválasztás utáni hetekben tele volt az amerikai jobboldali sajtó konkrét visszaélések példáival, szemtanúi beszámolókkal, Donald Trump is hivatkozott több esetre. Mi lehet az oka, hogy ezen gyanús esetek hatósági kivizsgálása végül elmaradt?

Valamennyi tagállami jog biztosítja az újraszámlálás kezdeményezésének lehetőségét, valamint jogorvoslat igénybe vételét arra hivatkozással, hogy a választás vagy a szavazatszámlálás során szabálytalanságok történtek. Ennek alapján számos per indult meg országszerte. Ugyanakkor szövetségi törvény írja elő, hogy a tagállamoknak ezeket a jogvitákat hat nappal az Elektori Kollégium ülését megelőzően be kell fejezni, és az elektorokat ki kell választani. 2020-ban ez december 8. napja volt. Ez meglehetősen

majd ez alapján olyan megalapozott döntést lehessen hozni, amely akár az elnökválasztás kimenetelét is megváltoztatja

Sándor Lénárd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének kutatója

A legtöbb keresetet a helyi bíróságok be sem fogadták, más kereseteket pedig megalapozatlannak tartva elutasítottak. Trump híveinek egy része elfogultsággal vádolja az eljáró bíróságokat. Mi lehetett a bíróságok szempontja, szemléleti hozzáállása, ami miatt ezek az ügyek előttük elhaltak?

Alexander Hamilton mondta egykoron, hogy a három hatalmi ág közül a bíróság a leggyengébb, ugyanis sem a végrehajtó hatalmat megillető „karddal”, vagyis rendészeti jogosítványokkal, sem pedig a törvényhozó Kongresszus kezében lévő „tarsollyal”, vagyis költségvetéssel nem rendelkezik. E mítosz nyomán tartják úgy, hogy a bíróság a többi hatalmi ág tiszteletét stratégiai gondolkodásával, míg a lakosság bizalmát döntéseinek meggyőző erejével érdemelheti ki. A választási jogvita ugyanakkor ebből a szempontból azért ingoványos terület, mert bárhogy ítéljenek is a bíróságok, a lakosság egy részének bizonyosan nem tetsző döntést fognak hozni, ezek pedig aztán a bíróságot pártpolitikai elfogultsággal fogják vádolni. Úgy vélem, a bíróságok szemléletében ezért meghatározó jelentőségű, hogy

Azt is látni kell, hogy miután a szavazatokat leadták, összesítették és összeszámlálták, a vesztes félnek nagyon nehéz dolga van, ha arról akarja meggyőzni a bíróságokat, hogy változtassák meg az eredményt. Valójában ez volt a Bush kontra Gore ügy tanulsága is 2000-ben.

Sokan hozzák fel párhuzamként a 2000-es Bush-Gore párharcot; ott annyira kis különbség volt a két jelöltre leadott voksok között, hogy szavazat-újraszámlálást rendeltek el. A 2020-as választáson a kifogásolt államokban (Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania, Wisconsin) volt-e olyan szoros a verseny, hogy egy esetleges csalás dönthette el a meccset Biden javára?

Ilyen választási csalás a bíróságok előtt nem nyert bizonyítást. A Legfelsőbb Bíróság által rendhagyó módon eldöntött Bush kontra Gore ügy és a 2020-as elnökválasztással összefüggő jogviták között egyaránt vannak különbségek és hasonlóságok. A legnagyobb különbség, hogy míg 2000-ben egyetlen tagállamban, Floridában mindösszesen pár száz szavazat választotta el a két elnökaspiránst, addig

ahhoz, hogy a győzelmet jelentő 270 elektori szavazatot megszerezze.

Érdekes hasonlóság azonban, hogy mind 2000-ben, mind pedig 2020-ban egyaránt súlyos visszaélést követtek el azzal, hogy a tagállami törvényhozás által megállapított választási eljárási szabályokat a tagállami bíróság megváltoztatta. 2000-ben Floridában a szavazatszámlálás módszerét, míg 2020-ban – többek között – Pennsylvaniában a levélszavazatok beérkezésére megállapított határidőt módosították aggályt keltő módon.

Milyen esetben, milyen feltételekkel juthatott volna el a Trump-ügy a Legfelsőbb Bíróság elé – ahogy 2000-ben az ügy eljutott?

A Legfelsőbb Bíróság tagjai 2000-ben tisztában voltak azzal, hogy beavatkozásuk roncsolhatja a testület presztízsét. Hogy mégis így tettek, könnyen megérthető, ha magunk elé idézzük a húsz évvel ezelőtti eseményeket. Hetekkel a választás napját követően olyan képsorokra emlékezhetünk, amelyeken a szavazatszámlálók a lyukasztós szavazólapokat egyesével és nagyítókkal vizsgálva próbálják megfejteni a választók vélt szándékát. A Legfelsőbb Bíróság egy nemzeti botrányba fulladó elnökválasztásba avatkozott be, amikor elrendelte a demokraták által a floridai bíróságok előtt kezdeményezett újraszámlálások leállítását. A testületnek két rossz között kellett döntenie, és a kisebbek rosszat választotta, amikor saját tekintélyének kockáztatása árán tett pontot a végeláthatatlan választási huzavona végére.

Azt gondolom, hogy a Legfelsőbb Bíróság meghatározó kérdésről 2020-ben is csak abban az esetben döntött volna saját tekintélyének kockáztatásával, ha arra egy nagyobb rossz elkerülése érdekében lett volna szükség.

Lehetett-e országos szintű, szisztematikus csalás? Akár szoftveres manipuláció, akár a szavazatszámlálás során, a levélszavazatok okozta zavar örve alatt, vagy bármilyen módon? Vagy akár csak a szövetségi államok szintjén?

Senkitől sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy véleményt formáljon a 2020-as elnökválasztásról, vagy kritikával illesse a különleges helyzetben bevezetett levélszavazást. Ugyanakkor a bíróságok előtt rendszerszintű választási csalás nem nyert bizonyítást. Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy a sokak által avíttnak tartott és súlyos kritikákkal illetett Elektori Kollégium egyik nagy erénye, hogy decentralizált és a tagállamok között teríti szét a hatalmat. Így az elnökválasztás lebonyolítása elsősorban nem a szövetségi kormányzat, hanem az egyes tagállamok feladata. Ennek a decentralizáltságnak köszönhető, hogy

és kevéssé valószínű, hogy sokáig titokban maradhatna.

Választási biztosok ellenőrzik a felkészülést a kézi szavazatszámlálás megkezdése előtt november 20-án a Milwaukee-i Wisconsin Központban

Ön milyen tényezőket lát, amelyek mégis gyengítették a tisztességes választás követelményét?

A választási rendszer, illetve a választási eljárás szabályainak stabilitása és kiszámítható működése azért kulcsfontosságú a demokratikus jogállamokban, mert ez teszi lehetővé a választói akarat szabad és zavartalan kinyilvánítását. Azt gondolom, hogy sérült a kiszámíthatóság követelménye azokban az esetekben, amikor a választás napját megelőzően tagállami bíróság változtatta meg a levélszavazatok beérkezésére a törvényhozó által megszabott határidőt. A tagállami bíróságok ilyen döntései ráadásul egy további alkotmányjogi aggályt is felvetnek. A szövetségi alkotmány a tagállami törvényhozás számára teljes hatáskört biztosít ahhoz, hogy kialakítsa az elektorok kiválasztásának vagyis az elnökválasztásnak az eljárási rendjét. Kétséges, hogy a törvényhozás ezen hatáskörét a tagállami bíróság a tagállami alkotmány alapján, vagyis a szövetségi alkotmány ellenében korlátozhatja.

Texas állam azért indított keresetet Pennsylvania, Georgia, Michigan és Wisconsin államokkal szemben, mert ezekben az államokban nem törvényhozási úton módosították a választási eljárási szabályokat.

Az elnök személyéről végső soron az Elektori Kollégium dönt. Bármelyik szövetségi államban az anomáliák miatt volt-e bizonytalanság az elektorok között a voksaik tekintetében?

Az Elektori Kollégium decemberi szavazása során

vagy a szavazás során tartózkodott volna. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly nyáron egyhangúan meghozott döntésében megerősítette, hogy az úgynevezett „hűtlenné váló” elektorokat büntető vagy az ő helyettesítésüket elrendelő tagállami szankciók alkotmányosak. Nem minden tagállamban vannak azonban ilyen szabályok. Érdekes, hogy például éppen a 2020-as elnökválasztáson kulcsszerepet játszó Pennsylvania és Wisconsin államokban nincsenek ilyen szankciók. Ennek ellenére ezen tagállamok elektorai is a választások eredményének megfelelően adták le voksaikat.

Donald Trump még január 6-i beszédében is egy elcsalt választásra utalt, fenntartotta az állítást, miszerint tisztességtelen eszközökkel távolították el hivatalából. Az igazság, az ország stabilitása, illetve a saját politikai jövője szempontjából stratégiailag helyesen tette?

Azt gondolom, hogy a Trump-elnökség elsősorban nem az utóbbi hónapok feszült és drámai eseményei miatt fog a történelembe bevonulni. Nem is Donald Trump személyisége miatt, aki egy meglehetősen szokatlan stílusú, bizony szempontból rendhagyó politikus. Az általa mondott és képviselt gondolatok azonban olyan érzelmeket váltottak ki, ami kiemeli az amerikai politikában egymással versengő két narratíva kontúrjait. Egyfelől azt a narratívát, amely bűntudatot ébreszt, és azt sugallja, hogy az Egyesült Államok soha nem volt szép vagy nagyszerű ország, hanem éppen ellenkezőleg, valójában bűntettekre épült, és ezért mélyreható társadalmi változásokra, az értékrendjének megreformálására van szükség. Ezzel szemben áll a Trump, vagy korábban Ronald Reagan, Barry Goldwater és mások által felvázolt narratíva, ami azt üzeni, hogy Amerika egykoron nagyszerű ország volt, és ezért nem a megváltoztatására, hanem régi értékeinek felkarolására és ápolására van szükség.

Ez nem kivételes, minden nemzet a saját narratívái mentén alkot víziót. Az amerikaiaknak végső soron arról kell dönteniük, hogy sorsuk alakításakor e két narratíva közül melyiket fogadják el.

Mennyire tekinthető rendhagyónak Amerikában, hogy az elnökválasztás eredményét vitatják?

Az Egyesült Államok történelme során nem kivétel nélkül való, hogy azokban az időszakokban, amikor az ország politikailag megosztott, az elnökválasztás eredményét kétségbe vonják. Számos ilyen választást jegyeztek fel a 19. század során, beleértve a viszálykodással teli első választásokat. A 20. századból a Richard Nixon és John F. Kennedy közötti 1960-as, valamint a George W. Bush és Al Gore közötti 2000-es választások voltak vitatottak, bár bíróság csak az utóbbi esetben döntött. Persze nem szabad elfeledni azt sem, hogy

A 2020-as elnökválasztás miben volt rendhagyó a korábbi választásokhoz képest?

Elsősorban a járvány miatt; a fertőzésveszély csökkentése érdekében a tagállamok széles körben lehetővé tették a levélben történő és az úgynevezett korai, vagyis a választás napját megelőző voksolást. A szabályok módosítását számos bírálat érte, és emiatt már az elnökválasztást megelőzően több száz per indult országszerte. Éppen ezért feszült hatalomátadási időszakra lehetett számítani arra az esetre, ha a levélszavazatok folyamatos beérkezése és a választás napját követő összesítése fordítja meg a választás napján látható eredményt. Ez végül így is történt.

fotó: Mátrai Dávid, MTI