A legnagyobb magyar állatszobrász: ifj. Vastagh György élete

Vastagh György 1868. szeptember 18-án született Kolozsvárott. Az édesapja, idősebb Vastagh György ekkor már elismert festő volt, nem csoda, hogy a kis György és a két évvel idősebb bátyja, Géza is kedvet kapott a művészetekhez. De amíg Géza ecsetet ragadott, György hamar a szobrászat felé fordult.

Mindketten az állatábrázolásban jeleskedtek. Miután a két fiú hosszabb ideig külföldön tanulta a művészetet, az apjuk pesti műtermében kezdtek alkotni. Sokan rácsodálkoztak, hiszen nem mindennapi látványt nyújtott a műterem. Az egyik sarokban az apa festett portrét, a másikban Géza egy oroszlános képet, középen pedig György dolgozott egy állatszobron. Ifj. Vastagh György már egészen fiatalon feltűnt a realisztikus állatábrázolásaival, no meg azzal, hogy kitűnően énekelt. 1892-ben az újságok is megírták, hogy a 24 éves szobrász a szerviták belvárosi templomában lépett fel, ahol az Ave Mariát énekelte gyönyörűen.

A restaurált csikós szobra, ifj Vastagh György talán leghíresebb alkotása

1893-ban már Ferenc Józsefig is eljutott a híre, ugyanis

S innen nem volt megállás. Ifj. Vastagh ugyanis felkérést kapott, hogy mintázza meg az állami ménesekben található pompásabb lovakat. Komoly előtanulmányokat folytatott, sőt, egy idő után már állatboncolásokat is végzett, hogy tökéletesen tisztában legyen a lovak és más háziállatok anatómiájával.

A Vastagh família továbbra is közös műteremben dolgozott, 1898-ban pedig az apa és két fia együtt utazott el egy több hónapos afrikai tanulmányútra, ahol a testvérek természetesen az ott élő állatokat tanulmányozták.

A híres állatszobrász műterme. Fotó: Wikipedia

Ifj. Vastag György a királyi udvartól is kapott megrendelést, ugyanis felkérték, hogy készítsen egy szobrot egy csikósról. A munkát hosszas előzetes tanulmányokkal kezdte. A csikósokat a Hortobágyon leste, a lovakat pedig Bábolnán. Végül megszületett életművének egyik ékköve, a Lovát fékező csikós szobra, amely a századfordulón épült Királyi Lovarda előtt foglalta el méltó helyét, és amelyről az épület helyszínéül szolgáló Csikós udvar is a nevét kapta. Ifj. Vastagh György szoborkompozíciója a kezdettől fogva nagy sikert aratott. A párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntettek ki, és még Ferenc Józsefet is lenyűgözte. Az Iparművészeti Társulat hamarosan elhatározta, hogy kis méretben sokszorosítja ifj. Vastagh György nagyszerű alkotását. A század elején Budapest polgármestere, a jó ízléséről híres Bárczy István fogadószobáját is díszítette egy kis Csikós szobor, 1929-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig a szobor kicsinyített másával ajándékozta meg ellenfelét a magyar-olasz válogatott mérkőzés előtt.

A második világháborúban a Csikós udvar és ifj. Vastagh György szobra is jelentős károkat szenvedett. A Lovardát helyreállítása helyett ideológiai okokból lebontották, a megrongálódott Csikós szobrot egy ideig raktárban tárolták, majd 1982-ben nem az eredeti helyén, hanem a Hunyadi udvarban állították fel.

így ifj. Vastagh György munkája ma már ismét eredeti helyén díszeleg az újjáépült Lovarda előtt a budai Várban.

De vissza az 1900-as párizsi világkiállításhoz! Ott nem csupán a Lovát fékező csikós szobra láttán tapsoltak a szakértők, hanem ifj. Vastagh György különböző állatszobrai is elnyerték a látogatók tetszését. Szarvasmarhák, lovak és még mangalicák is szerepeltek a kiállításon. Az egyre népszerűbb szobrász még ebben az évben feleségül vette a híres festő, Benczúr Gyula, Olga nevű lányát és a család a Gellért-hegy aljába költözött egy villába. Itt rendezte be később a műtermét is. A házaspárnak három gyermeke született, Éva, László és Pál. Éva és László szintén szobrászművész lett, Pál pedig mérnök.

1904-ben Ferenc József személyesen ment el a Vastagh család műtermébe. Előbb az apa festményeit csodálta meg, majd fiának állatszobrai előtt időzött hosszasan.Ifj. Vastagh György elismert, ünnepelt szobrász lett, nem is csoda, hogy másolni próbálták. Nagy botrány lett például abból, amikor kiderült, hogy a Mezőgazdasági Múzeumban kiállított állatszobrairól titokban gipszmintákat vett egy, a múzeum alagsorában dolgozó szobrász és újra kiöntötte a szobrokat, ám azokra már azt állította, az ő alkotásai. Ifj. Vastagh nem nyugodott bele, titokban bement a csaló szobrász műtermébe, ahol megtalálta a gipsznyomatokat.

Az újjáépített Lovarda épülete, előtte a csikós szobrával

Ferenc József halála után IV. Károly is találkozott vele a budai Várban, sőt, elkészítette annak a lónak a szobrát, amelyen az 1916-os koronázás során ült az utolsó magyar király. Aztán egymás után jöttek a csapások. 1919-ben, csupán 53 évesen meghalt bátyja, Géza, aki az állatfestészetben alkotott maradandót, majd 1922-ben az édesapja is, aki viszont szép kort, 87 évet élt meg. Ifj. Vastagh Györgyöt idősebb korában sem felejtette el a közélet. A többi között Horthy Miklós kormányzó tragikus körülmények között elhunyt fiáról, Horthy Istvánról is szobrot készített.

Már idős korában a Magyarság újságírója látogatta meg, akinek az állatszobrászat iránti vonzalmáról a következőket mondta:

Azt pedig hozzátette, hogy csodás pálya van mögötte, de azt azért bánja, hogy a legtöbben csak állatszobrászként említik, miközben számtalan köztéri szobrot készített híres magyarokról.Ifj.  Vastagh György végül a II. világháború után, 1946-ban aludt el örökre. 77 éves volt. Mivel ekkor már a kommunisták voltak hatalmon, semmibe vették a halálhírét, csupán néhány sorban írták meg a lapok, hogy meghalt egy virtuóz, korszakalkotó szobrász, akinek az alkotásai külföldön is sikert arattak. Többet érdemelne az utókortól!