A koronavírus ellen a vakcina, a válságkezelésben pedig egy másik recept segíthet: ha az állam bátran költ, és a jegybank támogatja ezt – véli az OECD vezető közgazdásza. Gazdasági paradigmaváltás a megszorításokra épülő politika uralma után.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Laurence Boone, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vezető közgazdásza szerint a válság hatására újra kell gondolni a közpénzügyeket, különösen az állami költéseket. Januári nyilatkozatában azt ajánlja a kormányzatoknak, hogy vizsgálják felül az állami költekezés és az adópolitika területén követett elveket. A koronavírus-járvány okozta súlyos gazdasági válsághelyzetben ugyanis jelentős választói ellenállásba ütközne, ha egy kormányzat megszorítási politikával kísérletezne, és ez nemcsak politikailag, de gazdasági értelemben sem lenne előremutató. Boone úgy véli, nem érdemes az államok részéről túl hamar visszatérni a járvány előtti alacsonyabb költségvetési hiányokhoz, illetve a korábbi költségvetési fegyelemhez.
A szakértő a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet nevében arra szólította fel a világ kormányait, hogy továbbra is magasabb állami költéssel és alacsonyabb adókkal segítsék talpra állítani a gazdaságokat és leszorítani a munkanélküliséget. Ezzel Boone lényegében szembemegy azokkal a megszorításpárti javaslatokkal, amelyeket az OECD az előző súlyos válsághelyzetben, 2008 után szorgalmazott. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mit rontott el a világ a 2008-as válság után a nemzetközi szervezetek, köztük a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság nyomására. A közgazdász úgy látja, bár a válságot akkor is óriási méretű élénkítő csomagokkal kezelték az államok az Európai Unióban és Amerikában is, ezek kedvező hatásait gyengítette, hogy már 2010-től nyomás nehezedett a kormányokra, hogy térjenek vissza a fegyelmezett gazdaságpolitikához.
A válság megmutatta, hogy ha a gazdaságpolitika tényleg akarja, akkor van forrás mindenre”
Nem szabad túl hamar meghúzni a nadrágszíjat
Az OECD közgazdásza tehát most elismerte, hogy hiba volt a megszorításokra építő politikát szorgalmazni – még ha nem is azonnal, de így is túlságosan hamar. Ma már az IMF is azt javasolja a fejlett országoknak, hogy költsenek többet például az infrastruktúra fejlesztésére és munkahelyvédelemre.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
25 ember megmondta, hát nem hiszik el? De az is kiderült, hogy a ruandai katonai diktatúra már-már paradicsomi jogállammá nemesült. Varga Mátyás Zsolt írása.
Itt van az eredménye a politikai bizonytalanságnak.
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A közeljövőben a koronavírus-esetszámok növekedése várható.
A magyar válogatott csapatkapitánya nem felejtette el ígéretét.
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
