Vannak politikusok, akik közvetlen pénzügyi előny kilátásba helyezésével motiválnák az állampolgárokat arra, hogy beoltassák magukat. A képlet egyszerű: pillanatnyi anyagi előny az állampolgárnak, hosszú távú társadalmi előny a közösségnek. Az elképzeléssel azonban két probléma mindenképp van. Egyfelől, ha az állam „túl magas” összeget ajánl fel, akkor az csökkenti a vakcina iránti közbizalmat. Kérdéseket vethet fel ugyanis a bizalmatlanokban: vajon mennyire lehet megbízható az a vakcina, amelynek beadatására ingyen senki sem vállalkozik? Másfelől, ha „túl alacsony” az összeg, amelyet a politika felajánl az embereknek, akkor a következő merül fel: hát ennyit ér a bizalmam? Bizonyos: senkinek sem érdeke, hogy elenyésszen a koronavírus-vakcina iránti közbizalom.
Heiko Maas német külügyminiszter alkotmányosnak tartaná, ha a polgárok csak az oltás beadását követően gyakorolhatnák alapjogaikat”
Árnyaltabb elemzést érdemel az a felvetés, miszerint a 2020 során korlátozott alapjogokat csak azon állampolgárok esetében állítanák vissza teljes mértékben, akik hajlandók voltak az oltakozásra. Ebbe a kérdéskörbe tartozik például a vakcinaútlevél és a vakcinaigazolvány kérdése, amelyek útján a polgár kizárólag a kormányok, illetőleg a magáncégek – például légitársaságok, moziüzemeltetők – által előírt módon juthatna hozzá a korábban megszokott szolgáltatásokhoz, vagyis korábbi szabadságához.