A koronavírus-járvány újabb súlyos dilemma elé állítja a kormányokat. Miközben morális és alkotmányos kötelességüknek eleget téve az oltakozásra igyekeznek ösztönözni a lakosságot, a közösségi érdekek és az egyén alapvető jogai közötti szűk mezsgyén kell egyensúlyozniuk.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
A vakcina széles körű terjesztése 2020 vége óta realitás, ezért az idei év egyik legnagyobb kérdése az lehet, hogy az alapjogok tiszteletben tartása mellett hogyan ösztönözhetők az állampolgárok önmaguk beoltatására. Erre vonatkozóan januárra már számos koncepció napvilágot látott.
Vannak politikusok, akik közvetlen pénzügyi előny kilátásba helyezésével motiválnák az állampolgárokat arra, hogy beoltassák magukat. A képlet egyszerű: pillanatnyi anyagi előny az állampolgárnak, hosszú távú társadalmi előny a közösségnek. Az elképzeléssel azonban két probléma mindenképp van. Egyfelől, ha az állam „túl magas” összeget ajánl fel, akkor az csökkenti a vakcina iránti közbizalmat. Kérdéseket vethet fel ugyanis a bizalmatlanokban: vajon mennyire lehet megbízható az a vakcina, amelynek beadatására ingyen senki sem vállalkozik? Másfelől, ha „túl alacsony” az összeg, amelyet a politika felajánl az embereknek, akkor a következő merül fel: hát ennyit ér a bizalmam? Bizonyos: senkinek sem érdeke, hogy elenyésszen a koronavírus-vakcina iránti közbizalom.
Heiko Maas német külügyminiszter alkotmányosnak tartaná, ha a polgárok csak az oltás beadását követően gyakorolhatnák alapjogaikat”
Árnyaltabb elemzést érdemel az a felvetés, miszerint a 2020 során korlátozott alapjogokat csak azon állampolgárok esetében állítanák vissza teljes mértékben, akik hajlandók voltak az oltakozásra. Ebbe a kérdéskörbe tartozik például a vakcinaútlevél és a vakcinaigazolvány kérdése, amelyek útján a polgár kizárólag a kormányok, illetőleg a magáncégek – például légitársaságok, moziüzemeltetők – által előírt módon juthatna hozzá a korábban megszokott szolgáltatásokhoz, vagyis korábbi szabadságához.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Magyar Péterék terve felszámolná a társadalombiztosítást: sürgősségi ellátás járna mindenkinek, a gyógyulás viszont csak annak, aki meg tudja fizetni.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
A miniszterelnök nem rejtette véka alá a véleményét: szerinte a Tisza Párt egészségügyi terve egyenes út a katasztrófához.
Aki valamilyen okból nem tudná leróni a havi összeget a magánbiztosítónak, azt a kórház el is utasíthatná, vagy teljes árat számolhatna fel neki a kezelésért. Mindez a gyerekekre is igaz lenne – írta az Origo.
A 2008-as népszavazáson elsöprő többségben mondtak nemet az egészégügy privatizációjára, a Tisza Párt titokban mégis kijátszaná az állami rendszert a magánbiztosítóknak.
Amikor beadatunk egy vakcinát, nemcsak magunkat védjük, hanem a nagyszülőt, a krónikus beteget, a koraszülöttet, azaz mindazokat, akik a mi védelmünkre szorulnak.
A miniszterelnök nem fogta vissza magát: a szegedi fórumon egymás után lőtte el a poénokat, amikről most videós összeállítás is készült.
Teljes a káosz a hírszerzésben: Tarjányi Péter hat forrásra hivatkozva állítja, hogy az oroszok a Baltikumra és Európára törnek, Ukrajna csak az előétel. Ám az USA hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard ezzel szöges ellentétben azt mondja: a „mélyállam” hazudik, Moszkvának ereje sincs a hódításhoz.
