Még lerombolása előtt a rekonstruálthoz hasonló padlón járt a Szentélyben az evangéliumok szerint Jézus. Az Újszövetség szerint Jézus fiatal korában zarándoklatra és tanulni ment a Szentélybe, idősebb tanítóként pedig kizavarta onnan a kufárokat és a pénzváltókat. A zsidó vallás szerint minden évben háromszor a jeruzsálemi Szentélyhez kellett járulni a zarándokünnepeken.
A mozaikpadlót különböző színű, más-más területekről származó kövekből rakták ki, színes geometrikus mintázatokat formáltak a kis kődarabokból. A kézzel faragott kövek alapanyaga a jeruzsálemi hegyekből származó világos mészkő és a Holt-tenger környékén fejtett sötét színű kövek, valamint az Égei-tenger vidékéről importált márvány volt. A három színű, fekete, fehér és barna padló újraformálásában a Szentélyt bemutató korabeli szövegekre is támaszkodtak, többek közt Josephus Flavius, a korszak zsidó történésze is írt arról, hogy a Szentély udvarát „mindenféle kövekből fektették”. A rekonstruált padlózat látogatható az Olajfák hegyének közelében, Micpe Hamasuoton, ahol a vállalkozó kedvű látogatók a törmelék átszitálásában is segédkezhetnek, természetesen csak a járvány után, ha majd újraindul a nemzetközi turistaforgalom.