Ezt az őszt sem ússzuk meg: több városban is tombol a koronavírus
A közeljövőben a koronavírus-esetszámok növekedése várható.
Egyes vakcinák esetében viszont két dózis lesz szükséges a hatásossághoz.
Közös kutatási projektet indított Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeivel: a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Dél-pesti Centrumkórház a már kifejlesztett koronavírus elleni vakcinák hatásosságának vizsgálatára, illetve a védőoltások által immunizált betegek követésére irányul – számol be a Magyar Nemzet információi alapján az Index. A lap értesülését a kórház főigazgatója megerősítette. Vályi-Nagy István a kérdésre részletesen bemutatta a hamarosan kezdődő vizsgálatokat.
„A Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) a hazai infektológiai ellátás vezető szakmai képviselőjeként a pandémia kezdetétől első vonalbeli, központi intézmény a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ebből fakadóan rendkívül sok ismeretanyag és tapasztalat halmozódott fel nálunk, amelyet a mindennapi működésünk és a betegek gyógyítása során sikeresen tudunk felhasználni, és amely lehetővé teszi más intézmények szakmai támogatását is” – nyilatkozta a főorvos a Magyar Nemzetnek. Emlékeztetett, hogy a vírusok elleni küzdelem kiemelten fontos területe a hatékony és biztonságos oltóanyag kifejlesztése és bevezetése, hiszen a járványt csak megfelelő vakcina alkalmazásával lehet végérvényesen megfékezni.
A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az eddig bejelentett két amerikai és az orosz vakcina is eléri a gyártók által állított 90 százalék fölötti eredményt. Ez azért különösen jelentőségteljes, mert ahhoz, hogy az úgynevezett nyájimmunitás kialakuljon, a népesség 60-70 százalékának védettnek kell lennie. A főigazgató megerősítette:
„A populáció azon részét, amely már átesett a fertőzésen, valószínűleg nem kell majd oltani, és minél később érkezik meg a vakcina, ez a csoport annál nagyobb részt fog képviselni a teljes lakosságon belül. A különböző oltások hatásossága valószínűleg el fog térni egymástól, és azt is érdemes tudni, hogy a valódi védettséget egy eredeti, majd – egyes vakcinák esetében – egy 2-3 hét múlva beadott emlékeztető oltás fogja megteremteni, a második dózis beadását követő 15-20 nap után, mert ennyi időre lesz szükség, hogy a védő hatású immunglobulinok a vérben rendelkezésre álljanak.”
A Kásler Miklós kezdeményezésére indított kutatásban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a Dél-pesti Centrumkórház oltóanyagokat monitorozó vizsgálati projektjében a kórházban létrehozott high-tech laboratórium azt fogja vizsgálni, hogy a különböző oltásfajták hogyan működnek, milyen erősségű és milyen időtartamú a vakcina nyújtotta sejtes és nem sejtes immunitás.
Vályi-Nagy István kiemelte, hogy a nagyon hasonló SARS 1-vírusnál kiderült, hogy a gyógyulást követő immunitás átmeneti, ezért azt feltételezik, hogy a COVID-19 esetén sem tart hosszú ideig a védettség.
„Ugyanakkor azt is vizsgálnunk kell, hogy az emberek egy része miért nem kapja el a betegséget, miért nem fertőződik meg. Azt feltételezzük, hogy létezik valamiféle keresztimmunitás, talán a közönséges náthát okozó, relatíve ártalmatlan koronavírusokkal. A szoros közösségekbe járó fiatalok esetében – az életkoruk miatti fokozott ellenálló képesség mellett – feltételezhető, hogy a korábbi oltások és az elszenvedett betegségek védőhatására az immunrendszer jobban emlékszik, mint az idősebb korosztályoknál” – tette hozzá a főorvos.
(Index)