Újramikrózott Tavares-jelentés

Kemény kritikákat fogalmazott meg a magyar és lengyel költségvetési vétóról Rui Tavares. A volt portugál EP-képviselő a Publico nevű napilap online kiadásában hétfőn megjelent, a Cassandra-levél jegyeit is magán viselő véleménycikkében arról értekezik, hogy az Európai Unió „naiv pragmatikusai csak görgették maguk előtt” azokat a problémákat, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök „antidemokratikus kormányzása” jelent, éppen ezzel járulva hozzá e probléma túlburjánzásához.

Ráadásul szerinte az EU-t kialakító szerződések szabálykövető tagállamokkal számoltak, arra az eshetőségre pedig a tagállami szavazati jogot felfüggesztő 7. cikkely kapcsán – amit csak a büntetni kívánt tagállamon kívüli összes ország konszenzusával lehet bevetni – nem is gondoltak, hogy adott esetben egyszerre két tagállam tér le „a demokratikus útról”, és ezek egymást támogatják.

nem csak hónapokkal korábban, amikor Orbán Viktor július 14-én hivatalában fogadta a portugál kormányfőt, hanem hét évvel korábban is; akkori elhíresült jelentésében ugyanis felsorolta, milyen ötletei vannak még Magyarország megbüntetésére: ilyen egy úgynevezett Koppenhágai Bizottság felállítása a koppenhágai kritériumok ellenőrzésére a tagállamok körében (ezeket a kritériumokat a belépőkkel szemben támasztja az EU); egy, az európai alapértékek megsértése nyomán elindítható „vészhelyzeti eljárás” kialakítása, valamint a Bizottság, a Parlament és a Tanács részvételével kialakított jogállami ellenőrző folyamat kialakítása.

Ehelyett most, hétévnyi kompromisszum és engedmények után a költségvetéshez is egyhangú szavazás kell – fogalmaz meg éles bírálatot Tavares az engedékenyekkel szemben. A hazai ellenzéki mantrát átvéve hozzáteszi: Orbán vétózni fog, mert „az EU költségvetése tette multimilliomossá” családját és barátait, ezért nem engedheti meg magának, hogy politikai feltételrendszert érvényesítsen az EU pénzosztáskor. Nagy meglepetést nem okozva arra jutott, a megoldás az lenne, hogy az EU a helyreállítási alapot úgy alakítja át, hogy „jogállamiság nélkül ne legyen pénz sem”.

aki a „naiv pragmatikusok” vélhető bírálatai nyomán szerdán már egy újabb véleménycikkben („Az elképzelhetetlen fasizmus makulátlan értelmezése” címmel) magyarázkodott annak kapcsán, hogy igazából nem is őket akarta bántani, nem a rendszer vagy a baloldal a hibás azért, ha valahol „fasizmus van”.

Újramelegített jelentés

Emlékezetes, a közbeszédben a portugál politikus nevét viselő jelentés az Európai Parlament – a médiában szintén hazánk és az EU közötti csörték nyomán gyakran szereplő – LIBE (az EP állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi) bizottsága munkájára támaszkodott, és olyan politikusok játszottak benne döntő szerepet, mint a bizottság elnöke, a spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar vagy a román liberális Renata Weber, az egyéves munka során pedig saját bevallásuk szerint

Tavares maga pedig egy interjúban egyenesen megnyugtatónak nevezte, hogy a magyar kormány nemtetszését fejezte ki a jelentésben foglaltakkal szemben, elsősorban annak megalapozatlanságát és a készítők tájékozatlanságát nehezményezve (az erre vonatkozó kérdést egyébként a politikus azzal söpörte le, hogy lehetnek tárgybeli tévedések, de „nekünk az irány a döntő”). Az Európai Parlament nem túl szoros többséggel el is fogadta a jelentést (érdekes módon több néppárti politikus ekkor már megszavazta Magyarország megbüntetését, zömmel románok, míg a Jobbik akkor még elutasította ezt), amely azonban egy erőteljes elmarasztaláson túl lényegében csak üres fenyegetőzés volt (maga Tavares a jelentés igazságügyi szakbizottsági elfogadása után úgy fogalmazott: „Aki bizonyítványt akar, hogy jól viselkedik, annak jól is kell viselkednie”).

Késő bánat, nagy fejvakarások

A LIBE később is egytől egyig leszavazta a jelentéssel kapcsolatban beterjesztett fideszes módosító indítványokat, mind a kétszázat, függetlenül attól, hogy adott esetben tárgyi tévedésekre világítottak rá; emellett aktivizálták magukat Magyarországon működő civil szervezetek, mint például a TASZ, amely több másik szervezettel közösen levélben szolgáltatott az EP-nek Magyarország elmarasztalásához érveket.

 A kormány érvelése az egész történet kapcsán akkor és most, amikor a helyreállítási alap pénzeit akarják liberális politikai értékek implementálásához kötni, ugyanaz volt:

ráadásul, mint azt Orbán Viktor a Die Zeit magazinnak elmondta, nyáron sem ebben alkudtak meg az állam- és kormányfőkkel, de hangsúlyozta: a bajba jutottakon segíteni kell, a jogállamisági vitát le tudják folytatni később is. Ma erről tárgyal Budapesten lengyel kollégájával.

Eközben a kifizetésekkel az állam megkerülését javasló francia tervek, sokak szerint ugyancsak a baloldalnak megfelelni kívánó nyugati jobboldal kórképét mutató, bár némileg megengedőbb német álláspont is kikristályosodni látszik. Sőt, már Soros György is letette a maga voksát, lényegében Tavares mellett, míg Tavares hazájának miniszterelnöke, Antonio Costa nem fogalmazott meg hasonlóan éles kritikákat. Ugyanakkor a korábbi francia elképzeléshez csatlakozva javaslatfélét tett egy kétsebességű EU-ra – amely lényegében engedné a például melegjogi vagy migrációs kérdésekben más véleményen lévő tagállamoknak a kimaradást a mélyebb politikai integrációból.

***
 

Címlapkép: MTI/Európai Parlament/Benoit Bourgeois