Az interjúban a fentieken túl elhangzik még, hogy a kormányfő szerint ő csak az uniós alapszerződés betartását akarja, és „a maradjon minden változatlanul” álláspontján van, míg a németek rá akarják kényszeríteni valamire, amiről nem született megállapodás a nyári EU-csúcson.
Mint fogalmazott:
„A magyar kép az, hogy mi állunk, a német vonat pedig felénk száguld és le akar tolni minket a pályáról”.
Orbán Viktor szerint lehet erről szó, de a szerződés módosításához egyhangúság kell és akkor erről meg kell kérdezni a tagállamok mindegyikét, így tehát beszélni kell róla az Európai Tanács ülésén (ez múlt csütörtökön röviden meg is történt és várhatóan a december 10-11-i csúcson lesz ez hosszabban téma – jegyzi meg a Portfólió cikkírója)
Az interjú készítője szerint Európa többi részén nem úgy látják, hogy eltértek volna a nyári alkutól. Orbán Viktor szerint azonban csak egy költségvetési fókuszú mechanizmusról állapodtak meg így értelmezési vita van. Szerinte „csúnya dolog” „fokozatosan uniós alapszerződést módosítani” anélkül, hogy mindenkit megkérdeztek volna róla. Leszögezte: „Ez ellentmond a jogállamiság gondolatának. De ha a németek akarják, akkor jön. Az én kis kézigránátom nem elég, de a németek le tudnák választani a válságkezelést a jogállamiságról folytatott vitáktól”.
Az interjú készítője szerint a magyar és lengyel költségvetési vétóval gyakorlatilag „politikai atombombákat dobott le” Orbán Viktor, erre úgy reagált, hogy
„ha a németek csináltak volna ilyet, az számítana atombombának, a magyar lépés csak kézigránátnak számít”
Rögzítette, hogy a 100% feletti eladósodású, most nagy bajban lévő tagállamoknak gyorsan kell segíteni, de a jogállamisági vitákat nem azonnal kell megoldani, így tehát a két dolgot szét kell választani egymástól.
Orbán szerint ebben a bonyolult helyzetben először is tisztázni kell, hogy ki mit akar. „A bajba került országok gyorsan akarnak pénzt – adjuk oda nekik a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak - rendben, vitassuk meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős. A jogállam - amely üdvözletét küldi - rendelete néhány hónapot várhat”– zárul az interjú.