A zseniális építész, Hauszmann Alajos naplójából az is kiderül, a bécsi udvari személyzet nem örült, hogy a Budavári Palotában magyarok készítették a berendezést, de még az étkészletet is. Így fordulhatott elő, hogy az egyik külföldi felszolgáló direkt felforrósította az egyik ezüst teáskanna fülét, amely megégette Ferenc József ujjait. Egy újabb izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Két bőrkötésű naplófüzet és három vastag, régi dosszié pihent évtizedeken át dr. Seidl Ambrus, Hauszmann Alajos dédunokájának polcán. A rendszerváltás előtt esélye sem volt rá, hogy kiadják, ám 1997-ben könyv formájában megjelentette a századforduló egyik legnevesebb építészének gondolatait, élményeit.
Ebből a különleges kordokumentumból derül ki a Budavári Palota pompás Szent István termének története is. A kor legjobb magyar mesterei által megalkotott reprezentatív terem is megsemmisült az idők során, a Nemzeti Hauszmann Program keretében viszont minden apró részletét újraépítik, és jövő augusztus 20-án a
A Budavári Palota látképe
Hauszmann Alajos Ferenc József magyar király, osztrák császár megbízásából fogott hozzá a Budavári Palota újjáépítéséhez, ám mint kiderült, a bécsi udvar sokáig úgy gondolta, a berendezési tárgyakat majd ők adják, és főleg kimustrált bútorokat vitetnek a budai Várba Bécsből. Hauszmann Alajos ezt a szándékot látva fordult Bánffy Dezső miniszterelnökhöz, érje el, hogy fogadja őt a császár.
A találkozó megtörtént, Ferenc József pedig rábólintott Hauszmann tervére, így a legprímább magyar mesterek gyárthatták le a berendezést a Szent István terem esetében is. A fantasztikus faburkolatok elkészítését Thék Endrére bízta Hauszmann, a csodás kandallót és a királyok képmásait pedig Zsolnay Vilmos alkotta meg majolikából. Nem mellesleg a palotába a porcelánok és üvegtárgyak is magyar műhelyekben készültek.
Ferenc József azt is megjegyezte a magyar tervezőnek, hogy csakis kényelmes bútorokat készítsenek,
„mert sem itt, sem Schönbrunnban, sem Bécsben nincs egy heverő, ahol kényelmesen ki lehet nyújtózkodni.”
Hauszmann a naplójában azt is megírta, hogy a bécsi udvarban sokan nem örültek a döntésnek, kiváltképp a császár udvarmestere, ám nem tudták megakadályozni, hogy Hauszmann Ybl Lajos várkapitány társaságában elegáns külföldi kastélyokba látogasson, amely mintául szolgált később a Budavári Palota berendezéséhez. Berlinben, Koppenhágában és Stockholmban is jártak, de Londont, Párizst és Münchent sem hagyták ki.
Ilyen volt a Szent István terem a századelőn
A Szent István terem elnyerte Ferenc József tetszését, sőt, 1900-ban a párizsi világkiállításon is elismerték a mesterek munkáját. A Habsburg-udvar viszont minden lehetséges eszközt bevetett, hogy lejárassa a magyarokat Ferenc Józsefnél. Így ír erről Hauszmann: „Az az ellenszenv és tagadhatatlan féltékenykedés, melyet az udvarmesteri hivatal részéről a magyar királyi palota építése és berendezése ügyében tapasztaltunk, átragadt az alsó udvari személyzetre is.”
A naplóból kiderül, hogy a Bécsből a budai Várba érkező cseh és német szakácsok és lakájok rosszindulatú megjegyzéseket tettek,
„mindent gáncsoltak és rossznak találtak, ami Magyarországon készült.”
Így fordulhatott elő, hogy egy nap Montenuovo herceg, főudvarmester hívatta Hauszmannt és közölte, Ferenc József nincs megelégedve a Magyarországon gyártott ezüstökkel, egy forró teával teli ezüst teáskanna füle például megégette a császár ujjait, ezért földhöz vágta.
Hauszmann elcsodálkozott, nyomozásba kezdett, s mint kiderült, az egyik felszolgáló, mielőtt a teát bevitte Ferenc Józsefhez, a kanna fülét spirituszlángon szándékosan felhevítette. A szolgálót természetesen elbocsátották, s minderről a császár is tudomást szerzett.
Zsolnay Vilmos majolikából készült csodás királyábrázolásait is pótolják
A Budavári Palota külföldi személyzete – a napló szerint – még ekkor sem fogta vissza magát. Megesett, hogy a királyi étkészlet ezüst kanalait napokig mustárba merítve tartották, így azok felülete néhol lekopott, vagy éppen bezöldült. Aztán pedig gúnyos mosoly kíséretében mutatták meg a főudvarmesternek, azzal a maró megjegyzéssel, hogy:
„Excellenciás úr, ilyen a magyar ezüst.”
A császár személyzetének tagjai – akik együtt jöttek és mentek az uralkodóval – direkt rosszul bántak az étkészletekkel, minden udvari ebéd után összetört porcelántányérokat és csészéket, összekarcolt ezüst tálakat hagytak maguk után a konyhában, „hisz magyar, azt nem kell kímélni” – írta ezzel kapcsolatban Hauszmann Alajos a naplójában.
A magyar iparosok és művészek tehetségét hirdető Szent István terem szinte teljesen kiégett Budapest második világháborús ostroma során, ami pedig megmenekült belőle, az a harcokat követő fosztogatások, és az akkori kultúrpolitika átalakításai során tűnt el. A megújuló Szent István terem berendezésének nincs félnivalója, s vélhetően Hauszmann Alajos is büszkén tekintene körbe a jövő évi megnyitó után, hiszen a világhírű terem az életművének egyik ékköve volt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.
Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
