Erzsébet királynét számos személyes sorsforduló kötötte a budai Várhoz. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
A sokak által csak Sisiként emlegetett Wittelsbach Erzsébet 1854-ben, mindössze 17 évesen ment hozzá Ferenc Józsefhez, a császár sem volt több 24 évesnél. Ekkorra már kiderült, hogy a fiatal uralkodót az anyja, Zsófia Friderika bajor főhercegnő irányítja.Ő volt az, aki a levert magyar forradalom után a véres megtorlást javasolta a fiának. Ferenc József és Erzsébet házasságába is beleszólt, olyannyira, hogy azt is elérte, a gyerekeket ne az anyjuk, hanem az udvar nevelje. Az sem csoda, hogy amikor 1855 márciusában megszületett a kis Zsófia, ő lett a keresztanyja.
Erzsébet királyné (fotó: Wikipedia)
Így érkeztünk el 1857 májusához, amikor is Ferenc József és Erzsébet magyarországi körutazásra indult Bécsből. Sisi ragaszkodott hozzá, hogy a két kislánya, az akkor kétéves és három hónapos Zsófia és az egyéves Gizella is velük tartson a Budavári Palotába és ott várják meg, amíg visszatérnek a többhetes utazásból. A magyarországi körútra Budáról május 13-án indultak volna, ám a kisebbik lány, Gizella betegsége miatt elhalasztották az utazást.
Erzsébet május 12-én délután szokás szerint kilovagolt a budai hegyekbe, majd színházba ment. Este aztán az egyéves Gizella belázasodott a palotában. Az udvar és a lapok semmi rosszra nem gyanakodtak, mint írták, Gizella főhercegnőt „fog kifejlődési láz lepte meg”, ám éjjel aztán görcsrohamok csatlakoztak a fájdalomhoz, s ekkor döntöttek úgy, hogy elhalasztják az utazást.A nagyobbik lánynak, a kétéves Zsófia főhercegnőnek ekkor még semmi baja nem volt, s mivel Gizella felépült, az udvarban mindenki megnyugodott.
Május 17-én azonban Zsófia is ágynak dőlt. Mindenki arra gyanakodott, hogy szintén „fogkifejlődés” áll a háttérben, és másnapra jobban is lett a kislány. Éppen ezért május 23-án körutazásra indult az uralkodó és a felesége, a két gyermek pedig addig a budai Várban maradt. Az elkövetkezendő napokban Szegeden, Kecskeméten és Gyulán is jártak, Nagyváradra is elmentek, onnan pedig Debrecenbe vezetett az útjuk. Ott érte őket a hír, hogy Zsófia főhercegnő egészségével súlyos gondok vannak, s minderről bizonyosan nem a foga tehet.
Zsófia főhercegnő a ravatalon (fotó: Vasárnapi Újság)
A Pesti Napló beszámolója szerint a hercegnőnél a „gyomornyálhártya izgatottságát mutató hányás többé nem ismétlődött, de az erő-apadás növekedőben van”. Az állapota aztán rosszabbodott, egyre erőtlenebb lett.Ferenc József és Erzsébet május 28-án indult vissza a Budavári Palotába, ahová másnap délelőtt 11 órakor érkeztek meg. Erzsébet királyné rögtön a kislányához sietett, aki ekkor még magánál volt. Este, nem sokkal kilenc óra után viszont örökre elaludt az édesanyja karjai között a lányka. A halálát valószínűleg szalmonellafertőzés okozta.
A csöppséget május 31-én ravatalozták fel a budai várkápolnában, majd június 1-jén este különvonaton vitték Bécsbe az elhunyt főhercegnő testét. Bécsben a négy mázsás koporsót leemelték a vagonból és a váróterembe készített, vörös bársonnyal fedett ravatalra tették. Később egy hatfogatú udvari kocsin szállították a császári kriptába. Mivel éjszaka volt, elől ment két császári katona lóháton, lámpással a kézben, a gyászkocsit pedig hat hófehér ló mögé kötötték – írta a Katholikus Néplap.
Sisi soha nem volt képes feldolgozni a kislánya halálát, bűntudatot érzett, mert szinte csak a halálos ágyánál látta viszont a gyermekét. A későbbiek folyamán Gizellát, majd Rudolfot is az udvar nevelte – természetesen az akarnok Zsófia Friderika irányításával –, Erzsébet pedig szépen lassan eltávolodott a magyargyűlölő anyóstól, akit gonosznak tartott. Ő ugyanis Zsófia Friderikával szemben nagyon is szimpatizált Magyarországgal és a magyarokkal. Éppen ezért ragaszkodott ahhoz is, hogy a negyedik gyermeke, Mária Valéria a budai Várban szülessen meg. Ott, ahol tizenegy évvel korábban sosem múló fájdalom érte.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.
Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
A hajnali tűzben az énekesnő otthona lakhatatlanná vált.
Mutatjuk, hova igazol!
