Egy régi rejtély oldódhatott meg minap Varsóban az ottani Nemzeti Emlékezet Intézetében, ahol a kommunista korszaktitkos aktáit őrzik, Egy levéltáros, Włodzimierz Lechnio furcsa mappát talált ugyanis a hidegháború titkos iratainak raktárában – adta hírül a Wall Street Journal.
1964-ben egy brit diplomata érkezett a fővárosba, majd egyszer csak eltűnt, ezzel kijátszva azokat az ügynököket, akik parancsba kapták, hogy minden mozdulatának árnyékát is kövessék. Az akkori Szovjetunió határa mentén fekvő katonai támaszpont körül szimatolt egy sötét hajú és egyáltalán nem feltűnő külsejű férfi, akit kevesen néznének titkosügynöknek. Egy a bökkenő: Bondnak hívták. James Bondnak. Ian Flemming hőse tehát a valóságban is létezett!
A dosszié titkosításának feloldását követően a lengyel kutatók a közelmúltban a közösségi médiában tették közzé az akta lapjait, mivel nemrégiben elhunyt a képen látható úr, James Albert Bond. Hivatalosan nagykövetségi titkár volt, de sokan úgy sejtik, valóban kém. Ha nem lett volna az, vajon miért titkolná el egy titkár, hogy katonai támaszpontok körül szaglászik, hogy aztán nyomtalanul tűnjön el lengyel földről?
Marzena Kruk, az iratokat tároló lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet igazgatója szerint az igazi James Bond is valódi kém volt, aki bizonyíthatóan kémtevékenységet folytatott a lengyel-szovjet határ mentén. A 44 oldalas iratot megtaláló levéltáros, Włodzimierz Lechnio szerint azonban ez elhamarkodott következtetés. „Csak titkár volt, a bizonyítékok nem igazán utalnak arra, hogy kém lett volna” – állítja. Mr. Bond 56 évvel ezelőtti lengyelországi látogatásának valódi jellegét illetően a brit titkosszolgálat, közismertebb nevén MI6, nem kívánt nyilatkozni.
A kommunista országban működő ügynökök egykori felettese, Filip Hagenbeck a kémelhárítás úgynevezett Tizedik Csoportjának vezetője azonban elmondta véleményét. „Őszintén szólva nem hiszem, hogy kém volt” – mondta Mr. Hagenbeck, akinek feltételezése szerint Mr. Bond sokkal inkább aféle csali volt. Az első Bond-film Sean Connery főszereplésével éppen 1962-ben jelent meg, és Mr. Hagenbeck azt gyanítja, hogy London tudta, hogy egy ilyen névvel simán eltereli a lengyel hírszerzés figyelmét a folyamatban lévő érzékenyebb műveletekről.
„Azért küldték, hogy csali legyen, és az elhárítás őt üldözze más személyek helyett” – mondta Mr. Hagenbeck.