Nem rosszkedv és nem lustaság. Beszélni pedig nem szégyen róla, sőt. Hiánypótló misszióba kezdett néhány pszichológushallgató Budapesten. Céljuk, hogy eloszlassák a depressziót övező tévhiteket, és támogassák az érintetteket abban, hogy szakszerű segítséghez juthassanak. A Mélylevegő Projekt alapítóival beszélgettünk arról, hogy miért is tabusítjuk még mindig a mentális betegségeket, és hogy mit is érdemes tudni a depresszióról.
Elgondolkodtató statisztikát vázol fel Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt egyik alapítója. Ahogy elmondja, az Unióban Magyarországon a legmagasabb a felnőttek körében a depresszióval küzdők aránya, a statisztikák szerint minden tizedik honfitársunk szenved tőle. Ennek ellenére még mindig sok a tévhit a betegséggel kapcsolatban, és úgy egyáltalán a mentális zavarokról sem szívesen veszünk tudomást. Ehhez hozzájön az is, hogy még mindig nem része az egészségkultúránknak a pszichológusi szolgáltatások igénybe vétele, noha a depresszió épp a jól kezelhető betegségek közé tartozik.
Küzdelem a mindennapok túléléséért
Pető Dorina, a projekt másik alapítótagja kifejtette, hogy általában hosszú út vezet a tünetek észlelésétől a betegség tudatosításáig, majd a szakszerű segítség igénybevételéig. Ha sokan fel is ismerik magukon a depresszió jeleit, nem tudják, hová fordulhatnak. Pedig a háziorvosnak kulcsszerepe van, ő tud beutalót adni a szakkezelésekhez, bár léteznek ingyenes pszichiátriai gondozók is, azonban ezek megbízhatósága sajnos nem vetekszik a magánszolgáltatásokéval. A diákok esetében az iskolapszichológus bír kapuőr funkcióval, ő segíthet a szakszerű ellátás felkeresésében. Sajnos azonban nem jut minden iskolába szakember, illetve az ő kihasználtságuk is alacsony. A Mélylevegő Projekt tagjai ezen is változtatni szeretnének, a terveik között szerepel egy középiskolai edukációs és készségfejlesztő program is, hiszen
De milyen tünetei vannak a betegségnek? Juhász Bettina elmondja, hogy a legfontosabb tünetek között sokszor szorongást, kiüresedett hangulatot, érzelmi beszűkültséget, koncentrációs nehézségeket, folyamatos fáradtságot és lelassultságot lehet említeni. Jellemző a társas helyzetektől való visszahúzódás, pesszimizmus, reménytelenség és tehetetlenség érzése. A mindennapi teendők ellátása (kikelni az ágyból, lezuhanyozni, munkába, iskolába menni, döntéseket hozni) is óriási küzdelmet jelent a betegeknek. Ilyenkor gyakran túlélőüzemmódba kapcsol a szervezet, ami együtt járhat a testsúly ingadozásával, az alvási szokások megváltozásával és olyan elhúzódó testi panaszokkal is, amelyek nem reagálnak a megszokott kezelésekre.
Pető Dorina arra is felhívja a figyelmet, hogy a depresszió eltérő tünetekkel jelentkezik felnőtt- és fiatalkorban: előbbieknél jellemző az apátia, állandó magányosságérzés, míg a fiataloknál a viselkedésproblémák, ingerlékenység, extrém érzékenység is fontos vészjelzők lehetnek. Számos testi betegséget is kísérhet a depresszió: bélrendszeri megbetegedések és a rák esetében is jellemző a kialakulása.
Alapvetően három fő faktorra vezethető vissza a betegség:
Amennyiben ezek mind hiányoznak, az esély a depresszió kialakulására szinte nulla, ha azonban mindhárom faktor jelen van, akkor nyolcvanszázalékos valószínűséggel leszünk depressziósok.
A férfiakat mérgező káros stigmákról
Pálovics László, aki szintén alapítója a Mélylevegőnek, kifejti, hogy a férfiak körében ráadásul sokkal nagyobb a betegség látenciája, ugyanis
Ezt erősíti az is, hogy mások a férfiak megküzdési módjai, inkább elfojtják és nem beszélnek a saját betegségeikről. Érdekes lecsapódása ennek a jelenségnek, hogy a projekthez készített videósorozatban, ahol a depresszióval küzdők vallanak a saját harcukról, elsősorban nők vállalták, hogy kamera elé állnak. A férfiak jobbára levélben fogalmazták meg tapasztalataikat. Ez azt is jelenti, hogy más a férfiakat más úton kell megközelíteni, húzza alá Pálovics.
És milyen kezelés vár azokra, akik depressziós tüneteket észlelnek? Ahogy Pető Dorina rámutat, a pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelés is előfordulhat, hiszen az agy kémiai működését is megváltoztathatja a betegség. Hozzáteszi, hogy a gyógyszer önmagában nem szünteti meg a depressziót, ezért mindenképp fontos mellé a szakemberrel folytatott pszichoterápia is. Juhász Bettina arra is figyelmeztet, hogy bár a depresszív időszakok lecsengése után
és kevésbé tűnik majd ijesztőnek újbóli felbukkanása.
A Mélylevegő Projekt ötlete egyébként a tavaszi karanténidőszak alatt fogant meg; a négy fiatal szakember (Juhász Bettina, Miklós Andrea, Pálovics László és Pető Dorina) azért fogott össze, hogy a pszichológiai tudást közérthetően és élvezhetően tolmácsolják a laikusok számára is. Munkájukat aktívan mentorálja egy klinikai szakpszichológus, újonnan pedig egy csapat lelkes önkéntes is csatlakozott hozzájuk.
A pszichoedukációs tartalomgyártás mellett a már említett középiskolai programon is dolgoznak, illetve előkészítés alatt áll egy társasjáték, ami játékos formában segít információkhoz jutni a mentális betegségekről. Indítani fognak egy eseménysorozatot is, ahol olyan öngyógyító technikákkal szeretnék megismertetni az érdeklődőket, mint az autogén tréning és a progresszív relaxáció.
***
Illusztráció: Mélylevegő Projekt
Hogyan lehetséges, hogy háborúk és kataklizmák idején csökken az öngyilkosságok száma? Mi hiányzik a frontról a hazatérő katonáknak, amiért depresszióba esnek? Miért akart sok európai telepes indiánná válni – s az indiánok fehérré miért nem?
A Freud tanításainak nyomdokaiban járó Szerdai Pszichológiai Társaság eredményei vitathatatlanok. Jung, Hilferding, Adler, valamint Spielrein még a mesterét is túlszárnyalta a terápia tekintetében.
A szervezők úgy gondolják, hogy az LMBTQ-kérdések korunk „legégetőbb kérdései”.
Számtalan óriásfestmény tekint le ránk Budapest tűzfalairól. „Az inspirált minket, hogy megváltoztathatjuk a meglévő környezetet” – meséli a Színes Város Csoport főtitkára.
Vegyük már észre, hogy a liberálisok egész élete arról szól, hogy másoknak is olyan pocsék legyen mint nekik.
Valóban sírva vigadó nép a magyar? Miként maradhatunk a felszínen a multikrízis időszakában? Mit tehetünk a hétköznapokban annak érdekében, hogy mentálisan is jól legyünk? Szakértőt kérdeztünk!
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
Kutatások szerint az emberi tényező okozza az adatlopások közel háromnegyedét, amely nemcsak magánszemélyeket, de egész vállalatokat is érinthet. Emiatt kiemelt fontosságú a dolgozók képzése az online megtévesztésekről.
