A világszervezet szakértői úgy látják, hogy a következő évtizedben majd a hőhullámok jelentik a legsúlyosabb problémát, különösen a szegény országokban.
Elsősorban a klímaváltozás számlájára írható a természeti katasztrófák számának csaknem megduplázódása az elmúlt húsz évben – figyelmeztetett az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési irodája (UNSDIR) hétfőn. A friss értékelés szerint a 2000 és 2019 között regisztrált 7348 természeti katasztrófa több mint 1,2 millió ember halálát okozta, valamint 3000 milliárd dollár anyagi kár is keletkezett. Utóbbi szám azonban jóval magasabb lehet, mivel számos – főleg ázsiai és afrikai – ország nem hozza nyilvánosságra az erről szóló adatokat.
A legtöbb természeti katasztrófát Kínában (577), az Egyesült Államokban (467), Indiában (321), a Fülöp-szigeteken (304) és Indonéziában (278) jegyezték fel. A halálos áldozatok száma nem emelkedett számottevően az 1980 és 1999 közötti időszakhoz képest, amikor nagyjából 3700 természeti katasztrófát regisztráltak. Az ezek által érintett emberek száma ugyanakkor 3,25-ről 4,2 milliárdra nőtt.
Leggyakoribbnak az áradások és a viharok számítottak a vizsgált időszakban. A világszervezet szakértői úgy látják, hogy a következő évtizedben majd a hőhullámok jelentik a legsúlyosabb problémát, különösen a szegény országokban. „A koronavírus-járvány ráirányította a kormányok és a közvélemény figyelmét a kockázatokra. Látható, hogy noha a Covid-19 rossz, a klímavészhelyzet még rosszabb lehet” – mondta az UNSDIR főtitkára. „Szándékosan destruktívak vagyunk. Ez az egyetlen következtetés, amelyet levonhatunk az elmúlt húsz évet vizsgálva” – tette hozzá Mami Mizutori, egyebek mellett a korai előrejelző rendszerek fejlesztésére szólítva fel a nemzetközi közösséget.
(MTI)
A címlapkép csupán illusztráció. A képen: Dél-amerikai őslakos nő a globális felmelegedés elleni nemzetközi fellépést sürgető demonstráción az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 25. éves ülésének (COP25) idején Madridban 2019. december 6-án. Fotó: MTI/EPA/EFE/Rodrigo Jiménez
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Drámai a helyzet, rengeteg a halott, a közbiztonság összeomlott, a segélyszállítmányok nem érkeznek meg a térségbe.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
A Vörös-tenger egyiptomi partjainál történt a katasztrófa.
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
