Nem sok hiányzott ahhoz, hogy Hauszmann Alajos, a Budavári Palota építésze még gyerekként a Dunába vesszen. Erről is írt a naplójában, amelyet a dédunokája, dr. Seidl Ambrus őrzött sokáig, és aztán úgy döntött, könyv formájában is megjelenteti a dédnagypapa írásait. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Nyitókép: Hauszmann Alajos és felesége, Senior Marietta
Hauszmannról, az építészről sokat tudunk, a budai Vár mellett ő tervezte – többek között – a New York-palotát és a Néprajzi Múzeum épületét –, a magánéletéről már sokkal kevesebbet. A naplójából derül ki az is, hogy kisgyerekként több csínytevésben is benne volt. A család Budán, a Vízivárosban lakott, ahol
Alajost is, aki a budai piaristákhoz járt elemi iskolába, ám rövid ideig Tatán is tanult az apja kérésének eleget téve. Ott esett meg, hogy egy este, szégyenszemre, teljesen meztelenül kellett hazaosonnia. Történt egyszer ugyanis, hogy az iskolatársainak azt mondta, a grófi tónál ő bizony beúszik az egyik kis szigetre és hattyútojásokkal fog kijönni. Levetkőzött, a ruháit a társaira bízta és beúszott a zsákmányért. Igen ám, de pont arra járt egy pandúr, a gyerekek Hauszmann ruhájával együtt elrohantak, így kénytelen-kelletlen megvárta az éjszakát, majd meztelenül ment haza a szállására.
Középiskolásként is akadtak izgalmas kalandjai. Néhány társával megalakította az első budai csónakegyesületet. Az sem zavarta, hogy csupán egy darab csónakjuk volt, tegyük hozzá, az sem sokáig. Egy napon ugyanis, amikor kieveztek a Dunára, egy gőzhajó letarolta a csónakot, Hauszmann a többi társával együtt a vízbe ugrott, s végül sikeresen kiúsztak a partra.
Érdekesség, hogy
mellette pedig a Kacsa utcában egy amatőr színházat alapított a társaival, ugyanis a színészet is jobban vonzotta, mint az építészet. Ekkor még…
Az első magánéleti törést az életében az édesapja halála jelentette. 1863-ban, hosszas betegeskedés után halt meg Hauszmann Ferenc. A fűszerkereskedés megmaradt, ám a családfő halála anyagi gondokat is hozott a család számára, a lelkiekről nem is beszélve. Így írt a naplójában az édesapjáról, a csupán 16 éves Hauszmann Alajos: „Engem különösen szeretett és számos gyerekkori bűnömet megbocsátotta és hajlamaimat, amennyiben csak lehetett, elősegítette pénzzel és jó tanáccsal.”
A Hauszmann előtti királyi palota
Hauszmann Alajos aztán az építészet felé fordult, 1873-ban is a tanulmányai miatt utazott Berlinbe, ahol októberben megismerkedett egy bizonyos Senior Mariettával. Azonnal beleszeretett.
– írta Hauszmann, aki 1873. március 21-én Berlinben, a Hedvig katolikus templomban vezette oltár elé Mariettát. Két gyermekük született, Jenő és Gizella. Lányuk, Gizi, napra pontosan 25 évvel esküvőjük után, 1899. március 21-én házasodott a Mátyás templomban. Aznap egy ezüstlakodalmat is tartottak – Hauszmann Alajos és Marietta évfordulóját.
Ekkor már elismert építész volt, számtalan csodás épületet tervezett Budapesten és máshol is; a fő műve viszont a Budavári Palota és a Budavári Palotanegyed bővítése és átépítése volt, amelynek épületeit most a Nemzeti Hauszmann Program keretében építik újjá.
A Hauszmann-féle palota
Hauszmann Alajosról tudni lehet, rajongásig szerette az édesanyját. Éppen ezért a naplójában is hosszan írt a haláláról. Maár Annának hosszú életet adott a teremtő, 85 esztendős volt, amikor 1905 januárjában meghalt. Sosem volt beteg, ám egy meghűlésből kialakult tüdőgyulladás napok alatt elvitte. „Talán kevés olyan család létezik, amelyben az anyához való ragaszkodás és szeretet oly belső és zavartalan lett volna, mint nálunk” – írta szomorúan Hauszmann Alajos.
Az építész idősebb korában egyre többet időzött a Velence-tónál található kastélyában. 1922-ben például kora ősszel költöztek le a tóhoz és télen is maradtak. Idős volt már ekkor, sejtette, érezte, hogy hamarosan az édesapja és az édesanyja után megy. Szilveszter napján ezt írta a naplójában: „Noha nem érzem magam fáradtnak vagy betegnek, de a 76 év súlya már nyomja a vállaimat és ki tudja, meddig élhetek még, hiszen minden további nap, melyet az élők sorában tölthetek, Istennek különös ajándéka.”
Két évvel később még boldogan ünnepelte Marietta társaságában az 50. házassági évfordulójukat (és a lányuk ezüstlakodalmát). A naplójából is kiderül, imádta a feleségét, és boldog volt, hogy megélték az aranylakodalmat: „Marietta feleségemnek kitűnő napja volt, fekete selyemruhában volt öltözve, aranyos fátyollal és általános feltűnést keltett” – így írt a nagy napról a legendás építész.
Hauszmann Alajos két esztendővel később halt meg. Az utolsó naplóbejegyzése a halála előtt néhány hónappal volt. 1926. április 7-én ezt vetette papírra a sokat emlegetett naplójában:
„Fizikailag, de lelkileg illetőleg teljesen le vagyok sújtva. Borzasztó állapot ez, melyen családom, mely mindig körülöttem van és számos látogató vigasztalása sem tud segíteni. Tűröm, ameddig lehet, de úgy érzem, hogy erőm már nem sokáig fogja kibírni a kínt.”
Hauszmann végül elérte az orvosainál, hogy az utolsó heteket Velencén, a kastélyában tölthesse, nem akart ugyanis egy rideg kórházi ágyon meghalni. A vég 1926. július 31-én jött el, ekkor vette az utolsó mély lélegzetet a Budavári Palota zseniális építésze.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
Van, hogy a vér szerinti szülők nem tudják megadni egy gyermeknek a család biztonságát: ekkor lépnek be az életébe a nevelőszülők. Vajon kik alkalmasak erre a hivatásra, és milyen eredménnyel zárult a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nevelőszülő-toborzó kampánya?
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Történelmi alapozás az ukrán államiság és nemzettudat kérdéséről.
El sem tudjuk képzelni, hogy elég egy ügyetlen vagy nagyon is szándékos politikusi döntés, és vége mindannak, amihez hozzászoktunk.
Annyira menetrendszerűen jött; annyira átlátszó; annyira hiteltelen alakok tálalják, hogy az ember már csak legyint rá.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 42. rész.