Magyarország élen jár a hulladékgazdálkodásban

Átalakítás előtt áll a hazai hulladékgazdálkodás. A körforgásos gazdaságra történő áttérés érdekében számos részterület intézkedési tervét kidolgozta már az innovációs tárca. Első lépésként most egyes egyszer használatos műanyag termékek betiltásáról és korlátozásáról tárgyal az Országgyűlés. 

A hazai gazdaság elmúlt ötven évére visszatekintve azt láthatjuk, hogy átalakult az iparunk, a kereskedelempolitikánk, a termelési kapacitásaink, az iparpolitikai prioritásaink. Megváltoztak a mindennapi szokásaink, a megvásárolható termékek skálája folyamatosan bővül. Mindent gyorsan és egyre gyorsabban csinálunk, gyorsabban éljük az életünket is. Ehhez számos olyan szükséglet kapcsolódik, amely hulladéktermeléssel jár.

Az 1980-as évektől már fokozatosan csökkenő mennyiségű termelési és települési hulladék tömege 1990-ben még 106 millió tonna volt. A gazdasági szerkezetváltás hatására az összes hulladék mennyisége 1995-ben 90 millió tonnára, 2000-ben 69 millió tonnára, 2012-ben pedig 18 millió tonnára csökkent, azóta pedig e körüli az értéke.

Magyarország eddig is jól teljesített ezen a területen: hazánkban másfél évtizede nem növekszik a keletkezett hulladék mennyisége – annak ellenére sem, hogy az elmúlt 10 évben közel kétszeresére emelkedett a GDP. A lakossági 1 főre jutó települési hulladék mennyisége jelentősen elmarad az EU átlagától. Míg az uniós átlag 2018-ban 488 kg/fő volt, hazánkban ennek mindössze 78%-a.

Új hulladékkezelési stratégia

Átalakult emellett a hulladékok kezelése is. Az elmúlt években elmozdulás történt a keletkező hulladék mennyiségének mérséklésére és a hulladéklerakás irányából elindultunk az újrafeldolgozás, újrahasznosítás irányába. Emellett megkezdődött a körforgásos gazdaságra történő átállás intézkedéseinek kimunkálása is, hogy a termékek a teljes életciklusukon át valamilyen formában hasznosuljanak újra a gazdaságban.

és az innováció ösztönzése, a minőségi hulladékgyűjtés és feldolgozás új rendszerének kidolgozásával támogassuk Magyarország versenyképességének növekedését továbbá a hulladékgazdálkodásnak a megelőzés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás irányába történő jelentős elmozdulása révén támogassuk a környezetünket is.

Az anyagában hasznosított hulladék aránya hazánkban 2006 óta folyamatosan nő, 2014-ben meghaladta az EU-28 átlagát, 2016-ban pedig a KSH adatai szerint 58% volt. Ez évről évre növekszik. 2018-ban az összes magyarországi hulladék 27,69%-a került lerakásra, azonban a települési hulladéknak még mindig 49,4%-a került lerakókba 2018-ban. Az Európai Unió számos olyan előírást határoz meg a tagállamok számára, amelyek a teljes hulladékgazdálkodási célrendszerünk átalakítását is feltételezi.

A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelv előírta a tagállamok számára többek között a települési hulladék újrahasználatának folyamatos növelését: 2025-ig 55 %-os, 2030-ig 60 %-os és 2035-ig 65 %-os arányt kell elérni. Emellett a települési hulladék lerakásának arányát 2035-ig maximum 10 %-ra kell visszaszorítani.

Megváltozott az uniós jogszabályi környezet

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/852 irányelve módosította a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvet, így a hatályos uniós szabályok szerint 2025-re a csomagolási anyagok 65 %-át, 2030-ra 70%-át kell újra feldolgozni, emellett az egyes anyagokra sajátos szabályokat állapít meg, így például a műanyagokra 55 %-ot 2030-ra.

Egy évvel ezelőtt lépett hatályba az ún. SUP (Single-Use Plastics, azaz egyszer használatos műanyagok) irányelv, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről. Ennek fő célja az Unió területén, tengerpartjain illegálisan elhelyezett vagy – az uniós terminológiával élve – elhagyott hulladék összetételének vizsgálata és ez alapján a leggyakrabban eldobált termékek használatát korlátozó intézkedések bevezetése.

Az irányelv értelmező rendelkezései alapján az egyszer használatos műanyagtermék olyan termék, amely teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek, vagy amelyet nem azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy a gyártóhoz visszajuttatva élettartama alatt többször vagy több körben újratölthető legyen, illetve eredeti rendeltetésének megfelelő célból újrahasználható legyen.

Az Unióban a tengerparti hulladékszámlálás alapján a tengeri elhagyott hulladék 80–85 %-a műanyag, ebből az egyszer használatos műanyag és halászati tételek aránya meghaladja a 75 %-ot.

Hangsúlyozandó, hogy az egyszer használatos műanyag termékeknek nagyon sok fajtája van. Az egyes termékeket az Unió besorolta bizonyos intézkedések hatálya alá, néha egy-egy termék vonatkozásában több uniós előírásnak is meg kell felelni.

Itt az ideje a paradigmaváltásnak!

Bizonyos termékeket be kell tiltani, másokat pedig mennyiségükben kell lecsökkenteni, vagy éppen a környezeti terhelésükre vonatkozó jelöléssel kell ellátni. Az irányelv szerint a tagállamok által betiltandóak a fültisztító pálcikák, az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák),  tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet; expandált polisztirolból készült ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek azonnal fogyasztható ételek tárolására szolgálnak (ezek fogyasztása általában az edényből történik, valamint készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek), beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat, illetve az expandált polisztirolból készült italtárolók, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint az expandált polisztirolból készült italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét is.

Az egyes intézkedéseket a tagállamoknak eltérő határidővel kell teljesíteniük, a betiltást 2021. július 3-ig, minden más intézkedést 2023-as és 2024-es teljesítési határidőhöz kötötten.

Ahogyan látható, a hulladékgazdálkodási ágazat ma már összehasonlíthatatlan a tíz vagy akár az öt évvel ezelőtti állapotával: minden megváltozott, így a hulladék összetétele, a szemetelési szokások, az illegális hulladéklerakási magatartások is, emellett szigorodnak az uniós kötelezettségeink, a hulladéklerakóink lassan megtelnek.

Uniós meghatározások  mentén dolgoztunk ki négy olyan előterjesztést, amelyek a hulladékgazdálkodási ágazat hatékony gazdasági modelljével, a PET, üveg, alumíniumdobozok visszaváltásával, illetve a hulladékgazdálkodás minőségbiztosítási és piacfelügyeleti rendszerének kialakításával és az illegális hulladéklerakás felszámolásával foglalkoznak.

Az egyszer használatos műanyagtermékek visszaszorítása

Az egyszer használatos műanyag termékek a műanyagipar szűkebb szegmensét képezik, számos egyéb műanyag terméket gyártunk itthon is. Sőt azt látjuk, hogy a műanyag - változatos funkciói révén - számos társadalmi kihívás kezelését segíti, és a műanyagipar világviszonylatban is az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. A hazai műanyagipar a vegyipari termelés közel 40%-át képezi. Fontos tehát az, hogy ezt a fejlődő iparágat Magyarország versenyképességének szolgálatába állítsunk, támogassuk azoknak a termékeknek a gyártását, amelyek a magyar gazdaságfejlesztés és a stratégiai ipari ágazatok innovatív fejlődése tekintetében is kulcsfontosságú szerepet játszanak.

Ahogyan azt a SUP irányelv bemutatása során kiemeltem, a műanyag termékek között számos olyan van, amelyek ezeknek az elveknek nem alárendelhetők, ugyanis igen rövid életűek a körforgásos gazdaságban. Ezek egyszer használatosak, vagyis miután betöltötték szerepüket, a szemetesben és végül a lerakókban végzik, ahol azonban csak több száz év alatt bomlanak le. 

Az ilyen termékeket nem tartjuk támogathatónak. Éppen ezért a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben a kormány egyértelműen állást foglalt az ún. egyszer használatos műanyag termékek betiltása mellett. Az irányelvi előírásokkal összhangban Magyarország 2021. július 1-jével betiltaná a SUP irányelv 5. cikkében hivatkozott és a korábbiakban felsorolt egyszer használatos műanyag termékeket.

Vizsgálataink alapján a termékek helyettesíthetők a hazai kereskedelmi forgalomban jelenleg is elérhető, környezetvédelmi szempontból kedvezőbb termékekkel, tehát nincs akadálya annak, hogy kivonják őket a hazai forgalomból 

Az irányelvi előírásokon túl Magyarország korlátozó intézkedéseket kíván bevezetni az egyszer használatos műanyag poharak tekintetében is. Ezek nem tartoznak a forgalomba hozatalra vonatkozó tiltás hatálya alá tartozó egyszer használatos műanyagtermékek közé. Ez azt jelenti, hogy a műanyag italtartó poharak (beleértve azok tetejét és fedelét is) esetében Magyarország szigorúbb követelményeket támaszt, mint a SUP irányelv.

Mi a helyzet a műanyag hordtasakokkal?

Hasonlóképpen már most megkezdődnek a műanyag hordtasakok számának csökkentéséhez szükséges intézkedések: így betiltásra kerülnek a 15 mikron és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag hordtasakok is, a biológiailag lebomló műanyag hordtasakok kivételével. 

Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i 2015/720 irányelve szól a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról. Ez az irányelv meghatározza a műanyag hordtasakok fajtáit, a tagállamok elérendő céljait és a lehetséges intézkedések körét is. 

A hivatkozott irányelv azt is előírja, hogy

Az irányelv ehhez különböző eszközöket biztosít a tagállamok számára és akként rendelkezik, hogy ezek az intézkedések magukban foglalhatják a nemzeti felhasználás-csökkentési célok alkalmazását, gazdasági eszközök és forgalomba hozatali korlátozások fenntartását vagy bevezetését, amennyiben ezek a korlátozások arányosak és megkülönböztetéstől mentesek. Az irányelv azt is előírja a tagállamoknak, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az egy főre jutó éves felhasználási szint ne haladja 2025. december 31-ig a 40 db könnyű műanyag hordtasakot. A nagyon könnyű műanyag hordtasakokat ki lehet zárni az ilyen nemzeti felhasználási célkitűzések hatálya alól. 

A hazai műanyag hordtasakokkal kapcsolatos lakossági szokások, a műanyagipar vonatkozó szegmensének javaslatai és a műanyagipari érdekképviseletek álláspontja alapján a törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó kormányrendeleti szabályok a műanyag hordtasakok vonatkozásában differenciált szabályozásra tesznek javaslatot. 

A tervezett szabályozás egyrészt az irányelvi felhatalmazás alapján döntően az élelmiszerpazarlás megelőzése, a tőkehús, nedves áru, belsőségek biztonságos csomagolása, vagyis élelmiszerbiztonsági előírásokra figyelemmel – nem határoz meg forgalomba hozatali korlátozást a nagyon könnyű műanyag hordtasakokra. 

Megtiltja ugyanakkor azoknak a könnyű – azaz 50 mikron falvastagság alatti – hordtasakoknak a forgalomba hozatalát, amelyek egyszer használatosak, jelentős mennyiség fogy belőlük minden évben, de létezik helyettük más, többször használható vagy környezetvédelmi szempontból kedvezőbb helyettesítő termék. Ez alól a tilalom alól kivételt képeznek a biológiailag lebomló hordtasakok.

Annak érdekében, hogy a műanyag hordtasakok használatára csak indokolt esetben, takarékos módon kerüljön sor, a törvénymódosító javaslat a 15 mikron falvastagság alatti, hagyományos műanyagból készült – jellemzően a zöldség-, gyümölcs- és húsáru csomagolására az áruházakban használt – műanyag hordtasakok termékdíját 57 Ft/kg-ról 1 900 Ft/kg-ra emeli, a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasakokra pedig falvastagságtól függetlenül, egységesen 500 Ft/kg termékdíjat állapít meg. 

A kormány javaslata

A mostani javaslatcsomagunk alapján az érintett gyártóknak javasolt környezetbarátabb, alternatív termékek gyártására átállniuk, amelyhez innovatív megoldásokra is szükség van. Ezzel egyszerre erősíthető a környezettudatosság és az innovatív gondolkodás. 

Mindezeken túl ki kellett dolgozni a járványhelyzet következtében kedvezőtlen helyzetbe került egyes műanyag iparági szereplők technológiaváltásához, munkaerő megtartásához szükséges feltételrendszert.

Annak érdekében, hogy a tiltott termékekkel funkcióikban azonos helyettesítők előállítását ösztönözze és a hazai műanyagipari vállalatokat a szükséges technológiaváltásban segítse,

továbbá kezdeményezte a műanyagipari klaszter felállítását. A műanyagipari klaszter nem csak a műanyagok környezetre gyakorolt hatását és természeti körülmények között történő bomlási tulajdonságát vizsgálja majd, hanem – többek között – tanulmányozza azt is, hogy a magyarországi műanyagipar milyen technológiai, kutatási és innovációs feltételek mentén tud a térség piacvezetőjévé válni. A műanyagipari klaszter létrehozása a Neumann János Egyetem koordinációja mellett az érintett iparági szereplők bevonásával történik majd. Az intézkedések között szerepel a hazai műanyagipari stratégia kimunkálása is.

A kormány a 2020. évtől továbbá évente 10 milliárd forintot biztosít a betiltással érintett műanyagtermékeket gyártó cégek technológiaváltására, valamint a helyettesítő termékek jelenlegi gyártóinak kapacitásbővítésére, új gyártósorok beszerzésére.

***

A szerző az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár, a közigazgatás-tudományok habilitált doktora