Helyre tenni az igazságokat – ingyenesen elérhetők lettek a NEB kiadványai

Milyen témájú könyvekre fókuszál a Nemzeti Emlékezet Bizottsága?

A törvényben meghatározott feladatoknak megfelelően a kommunista diktatúra működését bemutató, illusztráló átfogó munkákat és esettanulmányokat adunk ki, a gazdaságtörténeti vonatkozásoktól kezdve az egyházüldözésig. 

Melyek a legfontosabbak? 

Valamennyi kiadványunk meghatározó jelentőséggel bír: amit kiemelnék, azok a vidéktörténeti összefoglaló tanulmányköteteink: a Váltóállítás, a Vakvágány és a Magyar dúlás – utóbbi címét egy zaklatott, üldözést elszenvedő gazdaember leveléből vettük át, ő jellemezte így azt, amit a saját kommunistáink csináltak. Kutatásainkkal teljesen új szempontok szerint tártuk fel azt, amit korábban tudni véltünk arról, hogy mi történt a kevésbé szem előtt lévő vidékeken a kollektivizálás folyamán.

Fontos úgyszintén az Ügynöksorsok – Ügynök? Sorsok? című kötet, amit az Állambiztonsági Levéltár volt vezetője és egy munkatársa írt. Sokat beszélünk az ügynökkérdésről, ugyanakkor

Merthogy ennek megválaszolása nem mindig egyszerű, a könyvben több mint hetven ember példáján keresztül próbáljuk ezt bemutatni az olvasóknak. Ez most már bővítetten az interneten is elérhető (ugynoksorsok.hu). Egyébként a NEB kezdeményezésére kerültek át és váltak kutathatóvá a sokat emlegetett állambiztonsági mágnesszalagok is.

Az impexek kora és A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei kötetek az állambiztonság gazdasági jellegű tevékenységébe adnak betekintést. Van egy gulágos sorozatunk, amelyben a szovjet fogságba hurcoltak naplóit, visszaemlékezéseit adjuk közre. A NEB az orosz és a magyar levéltárakkal közösen dolgozott azon, hogy több, mint 600 ezer szovjet fogságba hurcolt honfitársunk kartonjai hazakerülhessenek. Most indult egy másik könyvsorozatunk is, amely a Magyar zsidóság a diktatúrában címet viseli. Több kiadványunkban élénken foglalkozunk a Kádár-diktatúra könnyűzenei életével. Továbbá megemlítenék egy komoly jogtörténeti munkánkat, amely a rendszerváltást követő negyedszázad folyamatairól, az „igazságtétel” fejezeteiről szól. (A könyv címe: Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető).

Emellett internetes publikációkat adunk közre, kiállításokat rendezünk és kisfilmeket teszünk közzé.  Perek ’56 című tematikus honlapunkon

az azokban részt vevő nyomozók, ügyészek, bírók és ülnökök köréről. Internetes adatbázisainkban a törvényben meghatározott keretek között a kommunista hatalombirtokosok köreit mutatjuk be, a kommunista párt felső vezetésétől kezdve az állambiztonsági tisztekig. Ezeket a neb.hu honlapon érhetik el az érdeklődők.

Ha valaki egy könnyedebb művel kezdene, mit ajánlana?

A teniszbajnok pont megfelelő választás erre az esetre. Egy olyan történetet kívántunk az olvasó elé tárni, ami a 20. századi magyar sorsra jellemző: Pétery Jenő háromszoros magyar teniszbajnok életén keresztül mutatjuk be a polgári világ aranykorát és hanyatlását. Vagyis azt, hogy 1944-45-ben a két totalitárius eszme hogyan rombolta szét a magyar polgári világot. A könyvet az izgalmas epizódokon túl a rengeteg illusztráció teszi színessé. Előkerült ugyanis néhány fotóalbum első világháborús katonaképekkel és teniszképekkel. A főszereplő első felesége, Kállay Angéla színésznő kalandos bűnügyi történetei által pedig a két világháború közti budapesti színészvilágba is bepillantás nyerhető. És persze sporttörténetről is olvashatnak az érdeklődők.

Min dolgoznak jelenleg a NEB-ben?

Egyik idei fő célunk a magyar gulág bemutatása, nincs ugyanis kommunista diktatúra koncentrációs táborok nélkül. Ahol a szovjetek megvalósították valamelyik helyi „lerakatukat”, ott biztos elindult valamilyen kényszerintézkedések sorozata, amelyek közt szerepelt az osztályellenség és a politikai ellenfelek kivonása a forgalomból és elszigetelése. Itthon is így történt. Magyarországon a legismertebb és leghorrorisztikusabb Recsk titkos kényszermunkatábora volt, de a tiszalöki és a hortobágyi zárt táborok rendszere valamint a tatabányai és a dorogi szénmedencékben zajló rabmunka is ide sorolható. A téma kapcsán egy országos roadshow-jellegű rendezvénysorozatot is indítottunk kisfilmekkel, utazó kiállításokkal, könyvbemutatókkal, ami a járvány miatt most szünetel.

amiben arra kívánunk rávilágítani, hogy ilyen típusú lágerek minden kommunista diktatúrában üzemeltek. És most egy pillanatra álljunk meg. Még az összes eddig említett szörnyű történetben is megtalálhatjuk az emberség, a magyar helytállás példáit. Itt említeném a Mandinerrel korábban elindított Magyar hősök sorozatot – amelyben a diktatúrákkal ellenszegülő, embertársaikon segítő hősöket mutatjuk be –, ami remélhetőleg nemsokára könyv formájában is elérhető lesz. 

Milyennek látja ma a kommunizmus európai emlékezetét?

Brüsszelben található az Európai Történeti Ház, ami egy összefoglaló történeti múzeum. Ennek az elbeszélésmódja nem tükrözi a kontinens hagyományainak keresztény és nemzeti gyökereit, s nem tükrözi azt sem, hogy a kommunista diktatúra mit jelentett a közép-európai népek számára. Az a baj, hogy a legnagyobb vezető EU-s országban, a németeknél – ráadásul az egykori NSZK területén – épp Lenin-szobrot avatnak, miközben van már Marx-szobruk is. Küzdeni kell, hogy minden szinten helyére tegyük a kommunista diktatúrával kapcsolatos igazságokat, és többek között ez is a NEB mindennapi feladatai közé tartozik.