Száztizenöt éve készült el a budavári királyi palota

 Egy újabb írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

Hauszmann Alajos műegyetemi tanárt 1891-ben, Ybl Miklós halála után bízták meg a budavári királyi palota megtervezésével. Két évvel később mutatta be a terveket, amelyek általános tetszést arattak. Még ugyanebben az esztendőben, május 3-án maga Ferenc József is megtekintette az építkezést és a krisztinavárosi szárnyra több mint tízmillió koronát hagyott jóvá. Azt is tudni lehet, hogy az északi szárny tervezésére és megépítésére 5,7 millió koronát engedélyezett Ferenc József, a belső berendezésre pedig 5 millió 468 ezer koronát. A tekintélyes summából aztán Hauszmann egy valóban párját ritkító palotát álmodott meg a Várhegyen.

Ekkor az épületnek már csak a tetőszerkezete hiányzott. Az ünnepségen, amelyen a munkások is megjelentek, Hauszmann Alajos, a budai Vár építője büszkén említette, hogy még egyetlen baleset sem történt az építkezés során, majd Podmaniczky Frigyes báró, az építési bizottság elnöke kiosztotta a munkásoknak járó pénzjutalmakat. Később megtekintették az építkezést, amely során mindenki kiemelte, hogy különösen szép lesz a palota déli oldala, ahol két oszlopos erkélyépület és egy zárt folyosó vezet a királyi lakosztályból a várfokon lévő új téli kertbe.

Két évvel később azt is részletesen megírták a lapok, hogy a palota nyugati szárnyában öt nagy konyhát is építettek. Egyet a királynak, egy másikat a királyi hercegnek, egy külön konyhát kaptak az udvari tisztviselők és a szolgálók is, egy konyhát pedig az udvari fogadásokra szereltek fel. Hauszmann Alajos 1900-ban a Vasárnapi Újságban részletesen ismertette a budavári királyi palota építkezését s a következőképpen fogalmazott:

„A királyi vár építése, mint eminens építőművészi feladat, melynek befejezését tőlem, valamint művész- és munkatársaimtól várják, már kezdettől fogva lelkesített és teljes munkabírásunkat foglalja le. Törekvésünk az, hogy e büszke vár, melynek fekvése páratlan, a magyar szent koronához méltó alakban, nemzetünknek a trónhoz való ragaszkodásával együtt, egyszersmind hirdetője legyen a magyar kultúrának és művészetnek.”

Hauszmann Mátyás királlyal vont párhuzamot a beszámolójában, kijelentve, hogy Mátyás megnyitotta a budai Vár kapuit az olasz reneszánsz előtt, most viszont eljött az idő, hogy a budavári királyi palota a magyar reneszánsz kezdetét jelezze. Hauszmann nem felejtette el megemlíteni a megrendelő Ferenc Józsefet sem, aki kifejezetten kedvelte a magyar tervezőt, több alkalommal magánkihallgatáson is fogadta. Hauszmann eképp írt:

„A magyar művészet legelső és leghatalmasabb pártfogója Őfelsége apostoli királyunk, kinek áldásos és bölcs uralkodása alatt művészetünk és iparunk oly fejlődésnek indult, hogy fejedelmi otthonát azzal ékesíthetjük. Legyen e fejedelmi lak számos éven át igazi otthona szeretett királyunknak.”

Azt is megírták a lapok, hogy a belső berendezéseken kik dolgoztak. A Szent István-terem faelemei és bútorzata Thék Endre gyárában készültek. A Hunyadi-terem és más fejedelmi lakosztályok az olasz reneszánsz alapján Mahunka Imre keze munkáját dicsérték. Több termen Kröszl János kárpitos csodás alkotásait láthattuk, de Gelb M. és Fia is sokat dolgozott a díszítéseken. A lakatosmunkákat, így a főbejárat kovácsoltvas rácskapuját Jungfer Gyula készítette.

A lapok azt is megemlítették, a mázolás Drobnics György érdeme, az üveges munkákat Forgó és Társa látta el, az üvegmozaikokat Róth Miksa üzemében készítették, a tükrök Burger A. és Fiai révén kerültek a helyükre. A szobormunkákat Szabó Antal kivitelezte, a márványelemeket Detoma Antal készítette, a vasmunkákat a Schlick-gyár, a parkettát pedig Neuschloss Károly. Szólni kell még az aranyozást végző Tauszig Szigfridről, a csillárokat készítő Kiszling Rudolf és Fiáról és a Magyar Fém- és Lámpagyárról. A kandallók a Zsolnay gyárából érkeztek, a mosdókat pedig Buchwald Sándor szállította. Még arról is írtak az újságok, hogy a királyi palota ezüst étkészletei Bachruch ezüstműgyárából származnak.

1905 januárjában szinte mindennel elkészültek a budavári királyi palotában, így próbavilágítást tartottak. Az eseményen ott volt Hauszmann Alajos és a palota elektromos vezetékeit tervező Ganz gyár vezérigazgatója, Asbóth Emil is.
Így írt a Pesti Hírlap a régóta várt próbavilágításról: „A királyi palota északi szárnya két órán át tündéri fényben ragyogott, s a meghívottak elragadtatással gyönyörködtek a pompás termek kápráztató illuminációjában.”

Az újság híréből az is kiderült, a próbavilágítás alatt Berkes Béla zenekara játszott, s azt is megtudhattuk, hogy a palotában 10 ezer izzó és 50 ívlámpa kapott helyet.

A budavári palota további sorsa közismert, a II. világháború alatt rengeteg sérülést szenvedett, a felbecsülhetetlen értékű berendezés nagy részét széthordták. A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül viszont a budai Vár számos épületével együtt a budavári palota is megújul, és hamarosan újra a régi fényében pompázhat.