Online Otthonoktatás: óriási lendülettel fogtak össze pedagógusok, civilek és hivatalnokok

Riportunk a Mandiner ma megjelent hetilapjában olvasható nagy koronavírus-körképünk egyik fejezete

Egy nappal a miniszterelnök iskolaügyi bejelentése előtt alakult meg az Online Otthonoktatás nevű Facebook-csoport. A március 19-én már több mint 77 ezer taggal rendelkező zsibongó, virtuális piacteret Fülöp Hajnalka tudatos digitális viselkedéssel foglalkozó szakértő hozta létre.

A közösség rendkívül színes, a Prezi vezérkarától kezdve az innovatív pedagógusokon, aggódó és bizakodó szülőkön keresztül, az Oktatási Hivatal vezetőjéig mindenki azon van, hogy minél gördülékenyebbé tegye az átállást a digitális oktatásra. Szükség is van a segítségre, hiszen a pedagógusoknak a tantermi oktatás és a sok háttérfeladat mindeddig olyan mértékű terhelést jelentett, hogy amellett egyszerűen nem maradt energiájuk „digitalizálni” saját magukat.  

A muszáj viszont nagy úr:

– mondja Fülöp Hajnalka alapító a Mandinernek.

Már most látszik, hogy azok az emberek, akik utolsó körben nyúltak volna digitális eszközökhöz, most önként és dalolva fogják ezt megtenni – egészíti ki Fülöp mondanivalóját Turcsán Tamás, a magyarországi startup szektor atyja, a csoport egyik adminisztrátora. Szerinte a járvány után őrült sebességgel változik majd meg a világ és az oktatás, s ha muszájból ugyan, de előbb-utóbb elkészülnek ezek a tanítást segítő anyagok. „Levegővételnyi szünetet rendelt el a Jóisten, és amennyire utálom ezt a helyzetet, annyira szeretem is, nem pánikolva, mindenki igyekszik megoldást találni” – mondja Turcsán.

Fülöp Hajnalka kifejti, a csoport célja, hogy a pedagógusok közös ismereteit „összegereblyézve”, a NAT-nak megfelelő,

ami hosszú távon is segítség lehet. A tantárgypedagógiai megoldásoktól az online osztálytermeken, applikációgyűjteményeken keresztül a digitalizált tankönyvekig rengeteg hasznos eszközt, tapasztalatot ismerhet meg az ide látogató.

A folyamatosan gyűlő ötletek, tapasztalatok és módszerek tárháza kezd végtelen lenni, a csoporton dolgozók rendszert teremtenek, annak érdekében, hogy a pedagógusok megtalálják, mi az, amit hétfőn reggel használni szeretnének az osztályukban. 

Számolnak a nehézségekkel is: Turcsán szerint a problémát nem a budapesti diákok okozzák majd, mint mondja,

hanem azok, akiknek esetleg még számítógépük sincs otthon. Éppen ezért szerinte a köztévét is hadrendbe kell állítani – a köztelevízióban a napokban el is kezdődött az oktatási műsorok közvetítése. Egy másik probléma lehet ugyanakkor szerinte az internetes hálózat túlterhelése. 

Egy másik, egyetemen oktató forrásunk úgy fogalmaz: egyrészt ez egy nehéz időszak, másrészt így az oktatók is rá vannak kényszerítve a régóta halogatott feladatok pótlására. Még ha a sok idős professzor számára eleinte ez nehézséget is okoz, a fő, hogy próbálkoznak – fűzi hozzá.

A pedagógusok érzelmei vegyesek – mondja Fülöp. Egyrészt hálásak az összefogásért: rengeteg önkéntes és ingyenes felajánlás érkezik, mindenki hozzáteszi, amit tud, mondjuk magyarra fordít szövegeket, vagy saját anyagokat oszt meg. A gyerekek is kiveszik a részüket ebből, például látott olyan virtuális osztálytermet, amit hatodikos diákok hoztak létre úgy, hogy egy videójátékhoz használt kommunikációs platformba hívták be társaikat, tanáraikat, szüleiket.

Másrészt az óriási, egyelőre rendszerezetlen kínálat miatt a pedagógusok is kissé zavartak még.

– teszi hozzá. Mint mondja, tudatos digitális szülőkké kell válniuk, közösségi oldalán ebben segíti őket, hatalmas igény is van erre, hiszen nekik kell kialakítaniuk egy internet alapú, motiváló otthoni oktatási környezetet és mindehhez egy teljesen új napi rutint.

Azaz bizonyos értelemben a szülők most egyszerre ülnek be az iskolapadba és állnak a katedrára. 

A szülők tanítóvá átlényegüléséről, az ezzel kapcsolatos, nem egyszerű kihívásaikról szóló körképünket itt olvashatják.