Hogyan változik meg az életünk, mire kell felkészülnünk, és milyen hatásai lesznek a járványnak a hazai és a világgazdaságra, valamint az olajárakra? Interjú Gyulafehérvár érsekével, párhuzamos életrajzok Trumpról, Bidenről, Sandersről, bemutatjuk a magyar műholdakat és beszélgetünk Harsányi Gáborral is – itt a Mandiner új lapszáma!
A koronavírus-járvány terjedése új szintre lépett itthon és Európában egyaránt. Közélet rovatunkban összeszedtük, hogy a világ országai milyen intézkedéseiket léptetett életbe a járvány megfékezésére, és itthon milyen szigorításokról döntött a kormány.
Lapunknak nyilatkozott Ócsai Lajos, az ÁNTSZ korábbi járványügyi főosztályvezetője, akivel a megelőzésről, az egészségügy felkészültségéről és a rémhírterjedésről is beszélgettünk.
Példátlan összefogás tapasztalható a pedagógusok, szakemberek körében, miután a kormány bejelentette, hogy ettől a héttől az iskoláknak át kell állniuk a távoktatásra. Egy mostanra több tízezres tagot számáldó Facebook-csoport tagjaival beszélgettünk az új helyzetről, Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét pedig a tanév rendjének megváltozásáról kérdeztük.
Milyen hatással lehet a járvány a világgazdaságra? Makronóm rovatunkban kielemezzük, akárcsak azt, hogy itthon mire számíthatunk. Magyarország a legjobb helyzetből indul az unióban, de így is elképzelhető kismértékű visszaesés a koronavírus hatására.
Precedens rovatunkban a kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel mint különleges jogrendi kategóriával foglalkozunk.
Vezércikkünket, az Első karaktert Szalai Laura jegyzi, aki arra mutat rá, miért nem szabad, hogy a mostani időszak a széthúzásról és az acsarkodásról szóljon.
Közélet
Az MSZP-t 2006-ban még több mint 2,3 millióan támogatták, azóta viszont előbb a nagypártiságát és a kormányrudat, majd a középpártiságát és az ellenzéki vezető szerepét is elbukta. Hogyan jutott el Horn Gyula pártja oda, hogy már az egyszázalékos szövetségese is kiüresedett, széteső közösségnek nevezi? Mit gondolnak a párt meghatározó politikusai a jelenről és a jövőről? Hogy látják a helyzetet az elemzők? Körbejártuk a kérdéseket.
A digitális világ mindennapi életünkre gyakorolt hatásairól ír véleménycikkében Szánthó Miklós, az Alapjogkért Központ igazgatója, rámutatva: az állandó „kapcsolódottság”, a kényszeres „csekkolás” fixációkhoz, túlpörgéshez, koncentrációs zavarhoz, pillanatba zártsághoz, munka és magánélet egybefolyásához, totális kontrollhoz, valamint szorongáshoz és stresszhez vezetett.
L. Simon László író, országgyűlési képviselő azt járja körül publicisztikájában, hogy a mostani válsághelyzet lehet-e hatással a kultúra jövőjére.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban Kovács Gergellyel, Gyulafehérvár új érsekével a hitről és annak életünkben betöltött szerepéről, Erdélyről és Rómáról beszélgettünk. „Fontos lenne, hogy ki-ki vizsgálja meg: vajon az ő életében Isten még a központban van-e, s ha nem, akkor mi került a helyére. Mert valami biztosan került. Az ember igényli a Jóistent.”
Külföld rovatunkban az amerikai elnökjelöltek, Joe Biden, Bernie Sanders és Donald Trump párhuzamos életrajzait, karakterük bemutatását olvashatják. Ki volt kamaszként rendmániás és verekedős? Melyik jelölt dolgozott asztalosként is? Ki gyakorolta a szónoklást Démoszthenész mintájára kavicsot dugva a szájába? Leimeiszter Barnabás írásából kiderül!
Március 9-re virradóra felbomlott a szaúdi–orosz olajkartell, és 1991 óta példátlan mértékben zuhant a nyersanyag hordónkénti ára. Utánajártunk a szaúdi–orosz árverseny okainak és a koronavírus olajpiaci hatásainak.
Sólyom István kolozsvári újságíró, publicista véleménycikkében arra mutat rá, hogy a romániai magyar kisebbség miért bízik egyre kevésbé az államban és az intézményekben.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely Andrew Keen, az internetkultúra dühös és kérlelhetetlen kritikusának könyvét mutatja be, aki szerint a digitális forradalom utópizmusa leginkább a kommunista ideológiával rokonítható.
A Feminens rovatban ezúttal Rotschild Klárát, a Horthy-, a Rákosi- és a korai Kádár-korszak kalandos életű, legendákkal övezett ruhatervezőjét mutatjuk be.
Ismét magyar műhold kering a Föld körül, mindjárt kettő is, és egy harmadik már csak a fellövésre vár. Tudomány rovatunkban a BME-s tudósok miniműholdprogramjának nyomába eredtünk.
Csák János tárcájában Jack Kerouac amerikai íróra emlékezik, aki magára magányos katolikus misztikusként tekintett.
Az Egy óra múlva itt vagyok... forgatásán akkora pofont kapott, hogy kórházban kötött ki. Megesett, hogy ő kelt a kis Kabos védelmére egy bárban. A közönség évtizedek óta töretlenül rajong érte, megtanult tékvandózni, sikeres színdarabokat ír, s ha kell, angolul is megtanul egy szerep kedvéért. Élet rovatunkban Harsányi Gábor színművésszel olvashatnak interjút, akivel a Kossuth-díjról, Lindáról és a családjáról is beszélgettünk.
Lemezajánlóval is készültünk az otthon töltött napokra: a Góbé zenekar albuma a világzenéből nyeri ki és hozza el a nappalinkba az aranyat, a népzenét.
Arcél kisrovatunkban Giuseppe Basso-Arnoux-t, Kossuth Lajos olasz orvosát mutatjuk be.
Csender Levente a karantén miatt üres Szent Márk térre invitál minket tárcájában.
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Ambrus Balázs a Francia-Alpokban tűnődik el és üzen haza járvány idején.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
