Így védjük a gyerekek lelki egészségét a karanténban! – gyermekpszichológus a Mandinernek

A járvány megfékezésére tett egyre komolyabb intézkedések legfontosabb alappilére, hogy bezártak az iskolák – vallják a járványszakértők, orvosok, egészségügyi dolgozók. A szülők jó része nemcsak egyetért ezzel, de más vírus sújtotta országok végeláthatatlan küzdelmét látva, hetek óta szorongva várta is a lépést. A digitális oktatásra való átállás azonban nemcsak a pedagógusokra ró újfajta terheket, hanem a munkájukat maximális hatékonysággal elvégezni igyekvő szülőkre is. Mostantól ugyanis

Nem egyszerű megfelelni ennek a rengeteg elvárásnak, óhatatlanul ott a kockázat, hogy vállukat nyomó súlyok miatt pont a legfontosabb szerepük sérül: hogy érzelmileg elérhetők legyenek gyermekeik számára.

Az alábbi beszélgetésben ebben igyekezünk segíteni. 

„A gyerekeknek nem tényszerű információra van szükségük, hanem érzelmi támaszra, akkor is, ha egy kis kamasz látszólag már mindent megért ebből a világból” – mondja lapunknak Deliága Éva gyermekpszichológus. Különösen annak ismeretében fontos ez, hogy hat és tíz éves kor között erőteljesen tud keveredni a valóság a fantáziavilággal, éppen ezért

táptalajul szolgálhatnak ezek a hírek a gyerekek szorongásának.  

Hangsúly a megelőzésen

Hogy ezt elkerüljük, első körben érdemes tisztázni, mi az, amit a gyerek tud, tudni vél vagy hallott a koronavírusról, majd igyekezzünk ezeket a dolgokat racionális mederbe terelni. Szülőként a megelőzésre érdemes helyezni a hangsúlyt, el kell mondanunk, miért nagyon fontos a kézmosás, az otthon maradás, és miért kell az elhasznált zsebkendőt azonnal a kukába dobni. Ezek olyan dolgok, amiért a gyerekek is tehetnek. Fontos megértetni velük, hogy azért csináljuk ezeket az intézkedéseket, mert így van valamennyi kontrollunk a velünk történő események felett.

– emeli ki a gyermekpszichológus. 

A gyermek sok ismeretlen szóval, jelenséggel találkozhat: van, hogy nem is mer kérdezni, ezért érdemes nekünk beszélgetést kezdeményezni. Ha esetleg a gyermek látott felnőtteknek való tartalmakat a vírussal kapcsolatban, akkor még sürgetőbb, hogy ezeket átbeszéljük vele. A meséket is megválogatjuk, nem úgy ültetjük le elé a gyereket, hogy fogalmunk sincs, mit néz. Van olyan eset is, amikor nem elkerülhető, hogy a gyerek tudomást szerezzen a felnőtteknek szánt hírekről, ilyenkor érdemes együtt nézni, majd közösen feldolgozni a látottakat. Megbeszélni, hogy milyen gondolatai támadtak, szerinte mit jelentenek, hogyan érintik a családot. Pont az a nehéz, hogy a gyereknek nincs meg a viszonyítási alapja, hogy felmérje, pontosan mit jelent rá nézve például egy Kínáról szóló hír. 

A gyerekszobába is belépnek a hírek

„A tapasztalatom azt mutatja, hogy a tragédiáról, balesetről szóló hírek hirtelen nagyon közel tudnak kerülni a gyerekekhez. Úgy érzik sokszor, mintha már mindez itt kopogtatna az ajtóban: heves pánikreakcióval, komolyan szorongással képesek reagálni” – emeli ki a szakértő. Mindezek miatt

Mivel a fő érzelmi igényük a biztonságra való törekvés, a szóban forgó korosztálynak nem sok haszna van abból, ha tudja, hogy Olaszországban hány új fertőzött, vagy ne adj' isten hány halott van. Nekik sokkal fontosabb, hogyan alakul a napjuk, találkozhatnak-e a barátaikkal, ha nem, akkor milyen módon tudják velük tartani a kapcsolatot. A gyerekléptékű világban ezek a fő dolgok. 

A halál témája itt ólálkodik körülöttünk még akkor is, ha nincs közvetlen veszteségélmény a családban. „A gyerekek rá szoktak kérdezni, egyrészt érzik a felnőttek feszültségét, másrészt az elővigyázatosság ellenére a hírekből is hallanak ezt-azt” – mondja Deliága Éva. Rámutat: nagyon fontos, hogy ne legyenek tabutémák, a gyermek érettségének és korának megfelelően a saját magunk hitvilága és világnézete szerint válaszoljuk meg a kérdéseket. Ha netán családtagunk betegszik meg, ne titkoljuk. Beszéljünk arról, hogy beteg, ezért aggódunk érte, ápoljuk, gondoskodunk róla. Ha szerettünk kórházba kerül, akkor arról beszéljünk a gyerekkel, hogy az orvosok próbálnak rajta segíteni.

– hangsúlyozza a szakértő. Hozzátéve kifejti: a kiszámítható napirend, a szülő sugározta higgadtság, az, hogy a felnőtt átrágja, előemészti, majd megfelelő módon tálalja a világ dolgait, meg tudja óvni a gyermeket a lelki sérüléstől.

Alakítsunk ki napirendet!

A gyerekek szempontjából az elején nagyon élvezetes ez a különleges élethelyzet, és ha a felnőttekből nem árad a feszültség, akkor maguktól megtalálják a helyzet mókás oldalát.

hiszen a struktúra biztonságot ad a gyereknek. Nem kell hagyni, hogy reggel 11-ig aludjon, és utána pizsamában töltse a fél napot. Érdemes sávos rendszerben gondolkodni, mi történik 7-9 között, mi történik 9-12 között, 12-14 között, és így tovább, mert így van esélyünk, hogy arányosságot vigyünk a gyerek mindennapjába. Legyen helye a mozgásnak, a játéknak, a tanulásnak, a közösen végzett feladatoknak, érdemes őket befogni a házimunkába – ha pedig olyan szerencsés helyzetben van a család, hogy kertesházban lakik, akkor a kerti munkálatokba. 

„A normál életvitelt fenntartva a gyerekek biztonságérzete és kiegyensúlyozottsága is megőrizhető” – mondja Deliága Éva. Ha pedig több gyerek van együtt, egy idő után kiforrja magát a helyzet, jól ki fognak jönni. Nekik a mostani helyzet kényszervakáció, ha nincsenek teljesen szabadon engedve és nem azt várjuk tőlük, hogy kössék le magukat, alkalmazkodni fognak a helyzethez. „Bízzunk a gyerekekben és adjunk nekik esélyt, hogy feltalálják magukat ebben a szokatlan helyzetben. Mert biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog nekik” – bíztat a pszichológus. 

A helyzet jó oldalát kiemelve elmondja: azt látja, hogy a mostani nagyon új élethelyzet mindenkinek, de

Aki eddig ódzkodott attól, hogy a skype-ot vagy bármilyen más telefonáló programot használjon, lehet, hogy most szívesen kipróbálja, mert hasznos és van funkciója. Fontos továbbá, hogy ne várjuk el magunktól már az első héten, hogy hirtelen az összes digitális oktatási programot és kütyüt szuper jól tudjuk használni. A lényeg, hogy merjünk élni ezekkel a lehetőségekkel, és legyünk nyitottak az újra.