Megtalálták, mi okozta a tömeges fertőzést a McDonald's burgereinél
A gyorsétterem100 millió dolláros mentőcsomaggal igyekszik helyreállítani a bizalmat és támogatni a leginkább sújtott franchise-okat.
Ne hívják a nagyit, nagyapát beteg gyereket felügyelni, mert ők kerülhetnek veszélybe – kongatta meg a vészharangot Szánthó András gyerekorvos. A doktorral a gyermekek érintettségéről, a nem elegendő védőruházatról és az elmúlt harminc évben kialakult felesleges rendelőlátogatási szokásokról beszélgettünk. Szerinte a koronavírus sok rosszat fog hozni, de ha valamire jó lesz, talán az, hogy tudatosabban viszonyulunk a fertőzésekhez, mert rájövünk, hogy az orvos látványa az enyhe esetekben nem megoldás, sőt, adott esetben a betegekkel tömött rendelő még veszélyes is.
„Képzeljenek minket call centernek, és ne jöjjenek a következő panaszokkal (láz más panasz nélkül, hányás, hasmenés, náthás, köhögés, hetek óta tartó hasfájás, váladékos gyulladt szem, orvosi igazolás, koronavírusos kérdés), hanem telefonáljanak, de TELEFONÁLJANAK! NE hívják nagyit, nagyapát beteget felügyelni. Ő kerülhet veszélybe!” – olvasható Szánthó András gyermekorvos közösségi oldalán.
Kalocsáról Budapestre: az időseket félti a gyerekorvos
A főváros XIX. kerületében tevékenykedő orvost arról kérdeztük, több beteget látott-e el az elmúlt időszakban. Mint mondja, „tél és influenzajárvány van, nem tapasztalom, hogy több beteg lenne, mint máskor”. Felhívja viszont a figyelmet annak a gyakorlatnak a veszélyére, amit praxisa során gyakran tapasztal a beteg gyerekek szüleinél. „Nem egyszer akár Kalocsáról is felhívják a nagymamát, hogy vigyázzon a beteg gyerekre.
Mama átutazza fél Magyarországot, bármikor összeszedhet bármilyen fertőzést, súlyosan megbetegedhet.”
A posztot sem elsősorban azért rakta ki, mert tartana a gyerekek megfertőződésétől, hanem inkább az idősebb korosztályt félti. „A betegség pontos megismeréséhez hosszabb idő kell, de bízunk benne, hogy igaz” – válaszolja arra a kérdésünkre, hogy mennyire alátámasztható, hogy a gyerekek valóban átvészelik – sokszor ráadásul tünet nélkül – a vírust. Sajnos orvoshoz kényszeríti a szülőket és a gyerekeket az orvosi igazolás beszerzésének kényszere is. Ennek oka, hogy csupán három napot igazolhat a szülő, vagyis abban az esetben is orvoshoz kell menniük, még akkor is, ha a gyermek csak enyhe, orvosi beavatkozást nem igénylő betegségét házi praktikákkal is meg tudnák oldani a rendelő meglátogatása nélkül.
A gyerekorvos szerint a mai gyerekellátás rendkívül sok, valójában szükségtelen kényelmi szolgáltatást nyújt. Nagyon gyakran kis náthával viszik a rendelőbe a gyereket, nemcsak teljesen feleslegesen, hanem sokszor több kárt okozva a szülők. „Ritka, hogy az előbb említett enyhe tünetek mögött azonnali beavatkozást igénylő orvosi kezelésre szoruló eltérést találok” – szögezi le. Szerinte ez kulturális probléma, ami ugyanígy fennállt ez az elmúlt harminc évben is. Szánthó doktor szerint a koronavírus számos negatívummal jár, de ha valamire jó lesz, talán az, hogy
sőt, adott esetben a betegekkel tömött rendelő még veszélyes is.
Illúzió a „kimegyek a táskával, és mindent megoldok”
Kényelmi szolgáltatás az is, hogy a gyerekorvos kimegy a 37,5 testhőmérsékletű gyerekhez, megnézi, megsimogatja a fejét. Mint mondja, „a kimegyek a táskával és mindent megoldok” korábban is illúzió volt, most is az. A gyerekorvos sokkal inkább arra biztat mindenkit, hogy telefonáljon, hogy az orvos eldönthesse, megvárhatja-e a páciens a másnapi rendelést, vagy azonnal induljanak a kórházba. Régen a háziorvos táskájában volt az egészségügy, az orvos annyit tudott tenni, amit a táskájában lévő eszközök lehetővé tettek. Ma már a régebben reménytelen, súlyos betegségeket is képesek vagyunk meggyógyítani, de fontos az időtényező és a betegirányítás. Ebben segítenek a modern kommunikációs eszközök. Arra kéri a szülőket, bármit is tapasztalnak, telefonáljanak, ne várják végig a rendelést a gyerekkel.
„A védőfelszerelés kifejezés pontatlan, ötven darab sebészi maszkot kaptunk, köszönjük” – szögezi le válaszul arra a kérdésre, milyen a jelenlegi helyzetben a felkészültségük. Mint kifejti, a védőfelszerelés lehet sebészi vagy FFP3-as maszk, esetleg teljes testet védő, egyszer használatos védőruházat is. „Nem akarom értékelni, hogy mire jó az ötven sebészi maszk, arra biztos, hogy kevesebb takony megy a levegőbe, de ha meg akarnám védeni az egészségügyi személyzetet, akkor
FFP3-as maszkot kellene használni.
Az pedig nincs a piacon, a praxisok nem tudják beszerezni” – emeli ki. Szerinte éppen ezért még egy tanulsága lehet a mostani járványnak, az pedig nem más, minthogy az egészségügyi személyzetnek fejenként napi egy maszkkal, két hónapos időintervallumra kellene készülni, ennyi maszk kellene, hogy legyen készleten például a katasztrófavédelemnél. „El tudom képzelni, hogy van is ennyi egy raktárban, csak épp nem találják, mert aki tíz évvel ezelőtt beszerezte, és elrakta, az már mondjuk nem dolgozik a pozíciójában” – teszi hozzá.
Annak kapcsán, hogy hogy értékeli a járványügyi intézkedéseket azt mondja, „gyerekorvos vagyok a pálya szélén, nem akarok pánikot kelteni, messze se látok, csak azt szeretném, hogy
gyerekek ne rohangáljanak feleslegesen a rendelőbe.”
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy beteg felnőttek se menjenek a gyerekek rendelőjébe. Az orvos reménykedik, hogy az orvoshoz járás felelős kultúrája is kialakulhat a majd a koronavírus tapasztalatai nyomán.