Mit köszönhetünk Roger Scrutonnak mi, magyarok?
Január közepén elhunyt Sir Roger Scruton (1944–2020), a kortárs konzervatív gondolkodás legnagyobb alakja. Sokan régi vágású angol hazafinak, tipikus angolszász konzervatívnak látták, hatása azonban Nagy-Britannián kívül is érezhető, Európában és az Egyesült Államokban is odafigyeltek gondolataira. A legtöbb filozófussal ellentétben aktív közéleti szerepet vállalt – bátran küzdött eszméiért.
A XXI. Század Intézet csütörtöki, élő videóelemzésében Lovas Miklós, a XXI. Század Intézet munkatársa Békés Mártonnal, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, a Kommentár főszerkesztőjével és Czopf Áronnal, a lap állandó munkatársával beszélgetett arról, hogy mit köszönhetünk Roger Scrutonnak, mit érdemes nekünk, magyaroknak filozófiájából megfogadni.
A beszélgetés résztvevői megállapították: Scruton ízig-vérig angol volt, s legjobban azt tanulhatjuk el tőle, hogy mi legyünk ízig-vérig magyarok, képviseljük a saját hagyományunkat. A konzervativizmus valójában mindig nemzeti.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A megbukott baloldali hatalmakra jól szervezett nemzeti erők kormányra jutása kell, hogy legyen a válasz –mondta a miniszter az Alapjogokért Központ konferenciáján.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Mi lesz a következő?
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A baloldal egyre távolabbról és a történésekről egyre inkább lemaradva nyalogatja sebeit.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
