Roger Scruton egy magát humanistának valló családban nőtt fel, családi házuk „vallásmentes övezet” volt. Hogy ő miért lett mégis konzervatív? 1968-ban Scruton épp francia kedvesénél vendégeskedett Párizsban, amikor kitörtek a diáklázadások.
„Hirtelen rádöbbentem, hogy én a másik oldalon állok. Amit láttam, az az elkényeztetett, középosztálybeli huligánok rendetlenkedő tömege volt. Amikor pedig megkérdeztem a barátaimat, hogy mit akarnak elérni, valami nevetséges, marxista bla-blát kaptam válaszul. Undort éreztem, és úgy gondoltam, hogy ezekkel a dolgokkal szemben kell lennie visszaútnak, visszaútnak a nyugati civilizáció védelméhez. Ekkor váltam konzervatívvá. Tudtam, hogy inkább megőrizni szeretném a dolgokat, semmint lerombolni.”
Az angol filozófust tradicionalista konzervatívként tartják számon. Szűkebb szakterülete az esztétika volt, azon belül is a zeneesztétika és az építészet állt hozzá közel. Védelmezte a terület és a nemzet elképzelését, a hagyományt, a társadalmi intézményeket, a tekintélyt, vallása szerint anglikán volt. Megvédelmezte a kapitalizmust is, ám nem volt a korlátlan szabad piac híve, vidéki életet élvén gyakran ostorozta a helyi gazdaságot, helyi termékeket visszaszorító multicégeket. Egyszerre védelmezte a premodern gondolkodást a felvilágosodás egyes elképzeléseivel. Kedvelte Wagnert és Konfuciuszt.
A felvilágosodással kapcsolatos dilemmái a modern kultúráról szóló kötetéből is kitűnnek, ahol mindenekelőtt a vallásból gyökerezteti a kultúrát, majd tárgyalja a kultúra partikuláris-népi, herderi; és univerzális-elitista, humboldti felfogását is. A kettő közül pedig nem tud választani: „mint tanult ember, Humboldttal szimpatizálok. Mint régimódi angol, Herder felé hajlok”. Scruton, aki egyben temploma kántora is volt, külön kötetet szentelt az anglikán egyháznak (: Our Church: A Personal History of the Church of England, 2012) és The Soul of the World (2014) című kötetében amellett érvel, hogy a transzcendens dimenzió valós, és a szent még a szekuláris társadalomban is fontos szerepet játszik.
Scruton gyakori vendég volt Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök 2019 december elején tüntette ki a Magyar Érdemrend középkeresztjével, melynek kapcsán az Index teljesen tévesen leantiszemitázta Scrutont. Az ügy előzménye, hogy a New Statesman baloldali brit lap olyan interjút közölt Scrutonnal, amelyben teljesen kiforgatták a szavait; Scruton többek közt a bevándorlást és Soros Györgyöt is kritizálta. Ezután a filozófust kitették a brit kormány építésügyi bizottságából, majd miután jóval később az újságíró elnézést kért Scruton mondanivalójának kiforgatásáért, a kormány visszavette a gondolkodót a testületbe. Ennek kapcsán is nyilatkozott a Mandinernek. Scruton a Brexit pártján állt.