Nincs nem vallásos ember, helyes és helytelen vallást lehet követni – amerikaiak a posztiberalizmusról az MCC Feszten

A posztliberális rend nem egy elképzelés, hanem abban élünk, a liberalizmus deklarálta, hogy az már nem liberális – mondta Patrick Deneen a posztliberális Amerikáról szóló panelbeszélgetésben az MCC Feszten.

A Notre Dame University politológus professzora mellett a beszélgetés résztvevői voltak még Chad Pecknold, a Catholic University of America teológus professzora, Gladden Pappin, a Külügyi Intézet igazgatója és Kiss István, a Danube Institute igazgatója.

A moderátor Dobozi Gergely (Danube Institute) volt.

Kiss István, a Danube Institute igazgatója szerint kérdés, Amerika valaha volt-e liberális, mert nagyhatalomról beszélünk. 

Kiss feltette azt a kérdést is: mi hiányozhat a liberalizmus, demokrácia és nemzetállam hármasából? Szerinte a liberalizmus, a liberálisok szerint a nemzetállam. 

Chad Pecknold szerint a liberalizmus válasza a kérdésre a radikális autonómia. Milyen szabadságról beszélünk, amikor jogod van megölni a gyermekedet abortusz által? – kérdezte. Ez radikális egyéni szabadság, de meglátása alapján objektíve rossz. A vallásszabadság helyesen értve a helyes vallás követését jelenti a helytelen vallással szemben. A liberalizmus egy kvázi integralista álvallás. Az ember vallásos lény természetes módon, nem tudunk nem vallásosak lenni, a kérdés pedig nem az, hogy vallásos vagy nem vallásos valaki, hanem hogy jó vagy rossz, helyes vagy helytelen vallást követ, érvelt.

Gladden Pappin szerint a liberális keretrendszer minden szabadságot a maga találmányának tekint. Amikor Orbán elmondta az illiberális demokráciáról szóló beszédét, úgy értette, Magyarországnak megvannak a maga hagyományai és keretrendszerei a szabadságot tekintve. Egyébként a kereszténység is bevezette a nemek egyenlőségét, hiszen megkövetelte a szabad beleegyezést a házasságba, tette hozzá.

A liberális ajánlat azzal indít Patrick Deneen szerint, például John Stuart Mill óliberális szerző részéről, hogy az ember radikálisan szabad eleve, csak az a baj, hogy korlátozzák intézmények, helyek, a szülők, az anyanyelv, a hagyományok, azaz fel kell szabadítani az embert az önkényes korlátozások alól.

Ezen iskola szerint a határok önkényesek, a vallás önkényes, hogy hova jártál egyetemre, önkényes, mint az is, hogy nőnek vagy férfinak születtél, és egy szabad társadalom felszabadít a biológiád alól.

A posztliberalizmus nem azt jelenti, hogy ha a liberalizmusnak annyi, akkor minden jó visszajön, mondta Deneen. Hiszen akkor neki kell állni építkezni. A családoknak , közösségeknek, a nemzeteknek, az iskoláknak segítségre van szükségük, például az államtól, hogy restaurálják őket.

Kiss István ehhez kapcsolódva hangsúlyozta: 

A brit Konzervatív Párt meg az amerikai neokonok alapvető hibája ez volt, hogy összekeverték a konzervativizmust a klasszikus liberalizmussal. 

Kiss István szerint például azt, hogy hazánk nagy hangsúlyt helyez a nemzeti kultúrára. Védjük a határainkat, igyekszünk intaktan tartani a kultúránkat, bátorítjuk az embereket, hogy több gyermeket vállaljanak. A legnagyobb probléma, amivel a nyugat szembenéz,  a családok hiánya. Kulcskérdés a házasság, ami stabilabb, mint az élettársi kapcsolat és hasonlók. Idehaza a GDP öt százalékát költjük családpolitikára. 

Gladden Pappin felhívta a figyelmet: 

Ezt kezdte ki Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló, 2014-es tusványosi beszéde, ismételte meg, hozzátéve, Magyarország nem az a hely, ahol a nyugati liberalizmus története igazán megnyerő, mivel hazánk ennek többször az áldozata lett. A nemzetközi helyzet is kikezdi ma a liberális rendet.

Chad Pecknold szerint, amit Magyarország megtanult az előző harminc évben, azt az USA az előző tíz évben tanulja, például hogy miként lehetne támogatni a családokat. Az amerikai konzervatívok államellenesek, miszerint az államnak nem kellene beavatkozni a gazdaságba, a társadalomba. De ha meg akarod védeni a család intézményét, akkor az államnak be kell avatkozni, és fel kell hagyni a libertárius elképzeléssel, mutatott rá. Az amerikai költségvetés védelmi kiadása 2,5 százalék, ez dollármilliárdokat jelent, ha ezt megdupláznák, és a családokra költenék, az rengeteg pénz lenne, fűzte hozzá.

Gladden Pappin szerint a családok segítése alapvető a nemzeti szuverenitáshoz és biztonsághoz, mert az erős családok többnyire nemzetibb módon gondolkodnak. Ez nem csak pluszkiadást jelent, az emberek meg akarják majd védeni a hazájukat, ha védelemre méltónak tartják, de nem fognak háborúba menni a liberális nemzetközi rend megvédése érdekében. 

Deneen rámutatott: a nemzetközi liberális rendet vezetők hozták létre, egy elit hozta létre.

Fotó: Mandiner/Szilvay Gergely