A konzervatív az új ellenkulturális harcos – Scruton-könyvbemutató
2020. február 11. 21:28
Roger Scruton 1985-ben elkövetett egy fatális hibát: írt egy könyvet (Thinkers of the New Left), amelyben alapos elemzés és kritika alá vette a kortárs baloldali gondolkodók munkáit. Az írás nagy vihart kavart, az angol konzervatív filozófust nemtelen támadások érték, és végül egyetemi karrierje emiatt derékba is tört. A szerző a művet 2015-ben átdolgozta, ez magyarul is megjelent. Scruton januári halála miatt a XXI. Század Intézetben tartott könyvbemutató emlékezés is volt egyben.
„Ez talán a legscrutonibb könyv” – méltatta megnyitójában a Futóbolondok, csalók, agitátorok című Scruton-kötetet a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés Márton szerint a 2015-ben átdolgozott esszégyűjtemény a posztmodern újbaloldal kritikája, ezért nem tekinthető másnak, mint egy poszt-posztmodern gesztusnak, az angol józan észhez való visszatérés alapvetésének. Scruton üzenete az – és az is méltó örökségéhez –, hogy
minden országban a saját nemzeti konzervatív program kidolgozására van szükség,
tehát „legyünk a saját nemzetünk konzervatívjai” – tette hozzá Békés.
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója
„Hol lehet könnyű konzervatívnak lenni, ha nem Angliában? De sehol sem könnyű” – utalt Scruton akadémiai vesszőfutására az elhunyt szerző laudációjára felkért filozófus, Lánczi András. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora – aki személyesen ismerte és utolsó éveiben sokszor találkozott, beszélgetett Roger Scrutonnal – úgy vélte, hogy
az angol politikai filozófus bátor, leleplező erejű könyvet írt arról, miként hatotta át a közbeszédet az újbaloldal nyelve,
és milyen félrevezető elemei vannak az újbaloldali gondolkodásnak, nyelvezetnek. „Az előítéletnek fontos szerepe van, de azt könnyen felváltja az észszerűség” – hívta fel Scruton felismerése alapján a figyelmet Lánczi, példának hozva fel Scruton nagy hatású műveit a szexualitásról: az angol szerző ezekben arról ír, hogy ha a társadalom felrúgja a nemiséggel kapcsolatos régi vallási, erkölcsi hagyományokat, a tradicionális előítéleteket, akkor a szexualitás az észszerűség alapján az örömszerzés eszközévé válik. És ennek a gondolkodásbeli váltásnak évtizedekkel később a statisztikák mutatták meg az eredményét: csökkenő gyerekvállalás, növekvő nemi identitásbeli problémák.
A bevezetők után a könyvbemutató egy kerekasztal-beszélgetés keretében folytatódott, amelynek résztvevői Betlen János rádiós-televíziós műsorvezető, a könyv fordítója, Frank Füredi, a XXI. Század Intézet főmunkatársa és Pogonyi Szabolcs filozófus voltak.
„Én a baloldalról jöttem, és máshogy láttam a dolgokat, volt erről a könyvről vitánk” – emlékezett vissza Frank Füredi, aki régóta ismerte az angol filozófust. Ő
Roger Scruton nagyságát abban látja, hogy fiatal konzervatív gondolkodóként szokatlanul bátran lépett fel
egy olyan közegben, ahol a konzervatívok gyávák voltak. „Scruton nagyon óvatos, megfontolt ember volt, mégis bátran szólalt meg, bátran bírálta már a '80-as években a multikulturalizmust, a migrációt a The Salisbury Review-ban” – mondta Füredi.
Betlen János, a könyv fordítója és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet főmunkatársa
Az 56-os emigráns magyar professzor sokat beszélgetett Scrutonnal a konzervatív értelmiség gyenge pontjairól, arról, hogy a jobboldal miért gyenge a kultúrharcban, hogy az egyetemeken miért ilyen kevés a konzervatív professzor. Scruton válasza az volt, hogy a konzervativizmus olyan eszméket képvisel, amelyek nem bírnak mozgósító erővel, nem tudnak jól inspirálni, másrészt a konzervatív értelmiségiek politikai elemző intézetekhez mennek dolgozni, otthonosabban érzik ott magukat, mint az egyetemeken, így azonban alig tudnak hatással lenni a fiatal generációkra.
Scruton hatása azonban meglepő módon nagy volt,
ráadásul nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem világszerte is. Mégis, ez az angol úr valahogy nem érezte jól magát ebben a korban, és utolsó éveiben pedig már hazájában sem. „Régimódi tweedzakókat hordott, mint egy '50-es évekbeli vidéki gentleman, a kedvenc szórakozása a rókavadászat volt – éreztetni akarta, hogy a hagyomány él az új világban is” – idézte fel Frank Füredi.
Betlen János rádiós-televíziós műsorvezető, műfordító korábban is olvasta Scrutont, a Futóbolondok, csalók, agitátorok című könyv angol szövegét ő gondozta. „Élvezet volt fordítani, a szövege lendületes, a gondolatmenetei nagyon racionálisak. Scruton őszinte, szellemes, kicsit keserű, mégis vidám szerző” – vélekedett a fordító. Betlen szerint
elképesztő, ahogy élete végén kikezdték a becsületét,
a New Statesman hetilap tavaly manipulált idézetekkel rasszizmussal vádolta meg, a botrány hatására a filozófust elbocsátották kormányzati tanácsadó állásából. A Guardian a hétvégén pedig azt írta az elhunyt szerzőről, hogy a '80-as években még bátor ember volt, de a végén önmaga árnyéka lett, mert Orbán Viktortól elfogadott egy kitüntetést – a cikk szerzője azonban elfelejti, hogy Scruton a '80-as években éppen a „bátorságáért” kapta a pofonokat baloldalról – vélekedett Betlen.
Betlen János, Frank Füredi, Pogonyi Szabolcs és Tallai Gábor a XXI. Század Intézet könyvbemutatóján
„A könyv számomra az ellentmondásai miatt érdekes” – kezdte hozzászólását Pogonyi Szabolcs filozófus. „Szerinte az újbaloldali szerzők kirekesztő nyelvet használnak, miközben a könyvének nyelvezete is az. Szétszedi a baloldali szerzőket, pedig deklarált elve volt, hogy a beszélgetések célja a másik megismerése, megértése.” A CEU oktatója elmondta, hogy nacionalizmus-elmélet órán használta Scruton műveit, a nacionalizmus melletti érveknél az ő gondolatait vette példának. A most magyarul megjelent műben azonban Scruton egy egységes baloldalt konstruált, ezért leegyszerűsítésre kényszerült, az értelmezési kerete emiatt kicsit egyoldalú lett – vélekedett Pogonyi.
Ez a '68-as újbaloldal egészen más, mint a régi baloldal,
Scruton ez ellen a radikális, forradalmi gondolatiság ellen vette fel a harcot,
és úgy is vélte: a konzervatív a posztmodern korában egy ellenkulturális harcos – fűzte hozzá Frank Füredi. A XXI. Század Intézet főmunkatársa szerint ma is nagyon fontos az ítélet, vagyis pontosan meghatározni, hogy mi a jó, és mi a rossz, a jelenlegi kultúrharcban pedig elsősorban a nyelvi harcot kell megnyerni.
Sir Roger Scruton angol filozófus, politikai gondolkodó elsősorban politikaelméleti és esztétikai írásai révén vált ismertté Magyarországon. A Futóbolondok, csalók, agitátorok – Az újbaloldal gondolkodói című könyve 2019 novemberében jelent meg magyarul a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában.
A liberális rend igyekezett úgy mutatkozni, mintha nem lenne alternatívája, és nem lehetne másban gondolkodni. Ezt kezdte ki Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde. Az amerikai posztliberalizmusról cseréltek eszmét az MCC Feszten.
Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus szerint a jobboldalnak elengedhetetlenül szüksége van egy erős intellektuális bázisra, amely mögött világos érvrendszer és tudás áll.
Súlyos kérdés, hogy vajon a kivételt miért kellene a többség életének a mindennapi kérdésévé tenni. A politikai igazság a többséget védelmezi, a kivétellel nincs semmi baj, annál inkább a többségen belüli kivételek kezelhetetlenségével politikai értelemben. Lánczi András írása.
A kötet nemcsak a legendás televíziós életébe, pályafutásába enged bepillantást, hanem igazi, nemes értelemben vett olvasnivalóként arra figyelmeztet: ma, amikor mindenki folyton beszél, jó lenne végre meg is értenünk egymást.
A külügyminiszter azt mondta a Harcosok órájában, az Otthon Start Programmal a fiatalok olyan lehetőséget kapnak saját lakás megvásárlására, amellyel korábban nem rendelkeztek.
p
1
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 38 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zakar zoltán béla
2020. február 12. 11:37
György Péter, Gábor György,...nem volt ott?...Mi a véleményük?...Rónai/atv-rajt(a)!
csak egy kérdés:
Az idézőjel, gondolatjel nem tartozik a latin írásjelekhez? Mert azokat a szövegeket, amelyekben ilyen van, rendre letiltja a Mandiner.
A könyv számomra az ellentmondásai miatt érdekes kezdte hozzászólását Pogonyi Szabolcs filozófus. Szerinte az újbaloldali szerzők kirekesztő nyelvet használnak, miközben a könyvének nyelvezete is az. Szétszedi a baloldali szerzőket, pedig deklarált elve volt, hogy a beszélgetések célja a másik megismerése, megértése. A CEU oktatója elmondta."
no igen, Pogonyi elvtárs a CEU oktatója megpróbálja kisiklatni a lényeget, terel, maszatol, hasbarázik, vagyis CEU-zál.
Scruton könyve tévedésekre és szándékos torzításokra épülő, tendenciózus munka, ami már a megjelenésekor elavult volt. 35 évvel később meg egyszerűen önparódia.