Újfajta politikai verseny kezdődik – ez volt a Mandiner-évértékelő

„A hatalom egy utazás” – idézte Tilo Schabert német politológus professzor Mandinerrel megosztott gondolatát G. Fodor Gábor a Két választás Magyarországon című Mandiner-évértékelőn december 5-én a Várkert Bazárban. A Századvég Alapítvány elnöke szerint ez az utazás tele van bizonytalansággal, lejtmenettel, ezt figyelembe kell vennünk, amikor értékeljük, milyen út áll a Fidesz előtt és mögött. Mint mondta, ha valaki kinyitja az internetet, a kommentekből azt látja, a jobboldali lélek háborog, noha októberben is győzött. Szerinte ennek oka, hogy a Fidesz eddig nagyon győzött, az önkormányzati választáson viszont ezt nem sikerült hozni. Ezt fel kell dolgozni, nem elfeledve a Fidesz nagy tanulságát, nevezetesen: tud győzni. 

Az elmúlt évek három választása (2018. áprilisi országgyűlési választás, 2019. májusi EP-voksolás, 2019. októberi önkormányzati voksolás) gyakorlatilag egy választás volt – szögezte le Lánczi Tamás politológus, elemző. Szerinte a kitolódó önkormányzati választás elnyújtotta az országgyűlési választás kampányát, kínkeserves, gyakorlatilag kétéves kampányról beszélhetünk.

Az elemző úgy véli, nem lehet izoláltan értékelni a magyar politikai rendszert, hiszen be vagyunk ágyazva az európai belpolitikába. Szerinte Európa a jövő novemberi amerikai elnökválasztásra vár, az összes globális kérdést ez fogja eldönteni. Magyarország is emiatt vesztegel kényszerűen. Orbán Viktor miniszterelnök letett egy javaslatot az asztalra, hogy milyen irányba kell mennünk, víziójának sorsa akkor fog dől el, ha Európa szembesül, hogy Amerika nem tér vissza oda, ahol Donald Trump előtt tartott. 

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke nem ért egyet Lánczi Tamással, szerinte Magyarország nem az amerikai elnökválasztásra vár. Mint mondta,

és „a világ nem a populisták markába kerül”. Polgári demokráciákban általában igaz szokott lenni, hogy a kormányzati ciklus első két évére szokták időzíteni a döntéshozók a népszerűtlenebb intézkedéseket, de mint mondja, „a magyar rögvalóságban ez nehezen értelmezhető”. Horn Gábor úgy tartja, Magyarország tartósan két részre szakadt, az egyik oldalon az 51 százalék környéki támogatottsággal bíró Fidesszel, a másik oldalon egy széttagolt táborral. A Fideszt támogatók közössége jól körülhatárolható, ők többet elviselnek pártjuktól, mint általában a választók más polgári demokráciákban, ennek köszönhetően nem fogy a Fidesz-tábor. 

„A Mandiner nem nekem íródik, de olvasóként meg vagyok szólítva, úgyhogy sok sikert a továbbiakhoz” – kezdte értékelését Böcskei Balázs politikai elemző. Véleménye szerint a politikai szakirodalmat cáfolja, ami itthon zajlik, például a hagyományos ciklusok nem értelmezhetők, illetve az önkormányzati és az EP-választás sem másodrendű választás, mint az másutt általános. Elvesztette relevanciáját az is, hogy a kormányzati ciklus első két évében szokás a választópolgárok számára fájóbb döntéseket meghozni.

„2010 óta a nominális szavazatszámot tekintve feljött a Fidesz, nem érzékelek változást, pusztán azt, hogy az ellenzék alkalmazkodott a választási rendszerhez” – reagált Lánczi Tamás Kereki Gergő moderátor, a Mandiner főszerkesztő-helyettese kérdésére, miszerint, mikor szenvedte el az érzékeny veszteségeket a Fidesz, tavaly áprilisban, vagy idén októberben.

kétpártivá alakult a háromosztatú politikai mező, ezáltal újfajta politikai verseny kezdődik el a 2022-es választásokig. 

Horn Gábort nem lepte meg, hogy Budapesten az ellenzék nyert, ellenben a vidéki győzelmek igen. Szerinte

tudomásul vették, hogy bárki is az ellenzék jelöltje, arra kell szavazniuk. Kérdés, hogy a kialakult ellenzéki tömb egyben tud-e maradni. Hangot adott annak, hogy a Fidesz ellazsálta a kampányt – bár Tarlós István már akkor is érezte, nincs lefutva a meccs –, míg Karácsony Gergely január óta keményen kampányolt. Fontos innovációnak nevezte továbbá az előválasztást, szerinte sokat adott Karácsony Gergely győzelméhez.

Óriási politikai teljesítmény, hogy háromszor nyertek a kormányzati erők és sikerült megtartani a homogén jobboldali tábort – emelte ki G. Fodor Gábor. Mint mondta, centrális erőtér valóban megszűnt, komoly okunk van azt feltételezni, hogy megváltozott a politikai erőtér, másként kell menedzselni a politikai folyamatokat. Szerinte októberben a politikai elitet egyöntetűen utáló impulzusszavazók léptek a politikai piacra, a

A 2022 választás nagy kérdése, hogy ezek a szavazók mozgósíthatók-e, ha igen, mivel. A Fidesz nagy kérdése pedig az, hogy a politikai árvákat hogyan lehet mozgósítani.

„Minden választás egy új társadalmi szerződés” – idézett Lánczi András Antikok és modernek vitája című könyvéből Böcskei Balázs, feltéve a kérdést, nem lehet-e, hogy a méltányosság hiánya vezetett oda, hogy új társadalmi szerződések köttetnek? Horn Gábor szerint Orbán Viktor nem megy a méltányosság irányába. Egyáltalán van-e esély sikeresen kormányozni a fővárost ellenzékben – tette fel a kérdést Horn. Szerinte pusztán arra van lehetőségük, hogy felmutassák, van más jellegű politika, ami elősegítheti, hogy 2022-ben valami más legyen. A hóeltakarítás politikai játszmáját lehet játszani, de nem érdemes – tette hozzá Horn.

Lánczi Tamás ennek kapcsán elmondta, a baloldal trükkje, folyamatos játéka, hogy mindig a zsűriből ítélkeznek. „Komoly politikai képesség, hogy ezt hatalomban is tudják játszani” – emeli ki, hozzátéve, hogy igenis terheli a felelősség Karácsonyékat. A főváros új polgármestere erőpolitizál, a vállalatok élén pedig pártkatonák ülnek, ebben a helyzetben Lánczi szerint nem érdemes méltányosságról beszélni.

Böcskei szerint a cselekvőképesség továbbra is a kormányzópárté, példaként említette a kultúrfinanszírozás átszervezését, vagy az atlétikai vébét. G. Fodor Gábor szerint nem a matek a lényeges a felügyelőbizottsági tagok kapcsán, hanem az, hogy Karácsony mögött visszajöttek régi politikusok, szimbólumok. Úgy véli, az ellenzéki jelöltek hatalmi pozícióban vannak, nem lehet feltartott kézzel arra hivatkozni, hogy én ott sem voltam. Így nem lehet részt venni a politikában, pedig egyelőre „egy plüssnyuszi hatékonyabb lenne, mint Karácsony Gergely” – fogalmazott G. Fodor.

Lánczi Tamás szerint az ellenzék ugyanazt a játszmát játssza, mint a kilencvenes években, akkor arra hivatkoztak, kicsik vagyunk, privatizálni kell, ma pedig azt mondják, könnyebben tudnák vezetni a várost, ha nem a Fidesz kormányozna. Ha 2022-ben megnyerik a választást, vajon kire fognak mutogatni?

– szögezte le Horn Gábor, aki szerint az önkormányzati választás veszteségei a háborús retorika számlájára írhatók. Eljátszhatjuk, hogy Karácsony inkompetens, ahhoz képest nagyon megverte Tarlóst – mondta, hozzátéve, hogy a kormányzópártnak érdemes lenne azt a kérdést feltenni: a választói nem azt szeretnék, hogy békés, kiszámíthatóbb legyen az élet? Erre válaszolva Lánczi Tamás felolvasta Karácsony Gergely hírhedt megjegyzését: „Ha visszamegyek Zuglóba, akkor ott engem elásnak”. Szerinte Karácsony feltartott kézzel állt Zuglóban, miközben eltűnt egy MSZP-s képviselő, aki öt éve nem került elő. Lánczi szerint a maffiaszerűen működő baloldal élére rakták Karácsony Gergelyt, ez a bizonyíték arra, hogy az országos pályán is a zuglói módszerek fognak működni. „Milyen békés kiszámíthatóságról beszélünk, mikor Karácsony a sajátjaitól fél?” – tette fel a kérdést.

G. Fodor Gábor szerint a hó vagy el van takarítva, vagy nincs. Nem igaz az a kép, hogy a kompromisszumokkal épített világ plüssnyuszija szemben áll a háborús retorikát folytató fideszes farkassal. Szerinte az ellenzéknek nem a kormányzóképesség a tesztje, hanem, hogy tudnak-e politikát csinálni.

„Amit ti centrális erőtérnek hívtok, vállalhatatlan, antidemokratikus világ” – szögezte le Horn Gábor. Elismerte ugyan, hogy az elmúlt lassan tízéves kormányzás során voltak közgazdasági szempontból elfogadható döntések, de azt is kifejtette, rossznak tartja a magyar közállapotokat. Szerinte borzasztó, ha egy társdalom alapélménye az ellenségkeresés, óriási probléma továbbá az oktatási rendszer szétverése is. „Izgalmasabb időszakot fogunk írni, nem írnám le a plüssnyulat” – jelentette ki. Érdekes lesz, hogy a Fidesz hogyan tud reagálni a kihívásra, valamint az ellenzéki politikai erők hogyan tudják megoldani a leckét. Mindenesetre szerinte nagy átrétegződés lesz. 

„Ha már gyűlöletről beszélünk, éppen ma van a tizenötödik évfordulója a kettős állampolgárság elleni népszavazásnak” – szegezte Hornnak a közönség tapsát kiváltó kérdést Kereki Gergő. „Erre a problémára megoldás az európai közösség, nem gondolom, hogy gyűlöletet keltettünk volna, nem volt sem bennem, sem a kollégáimban gyűlölet” – válaszolta Horn.

Nem hagyta szó nélkül a felvetést Lánczi Tamás sem. Szerinte nem a Fidesz, hanem

példaként említette 2006. október 23-át. „Horn Gábor, te akkor a kormányban ültél, én meg az Astorián álltam” – hangsúlyozta. Mint mondja, 1989 után Magyarországon egyetlen kommunistát sem ért bántódás, futni hagyták a tetteseket, ezután arról beszélni, hogy ki a gyűlöletkeltő, teljesen felesleges. Lánczi szerint a fizikai agresszió a baloldalon belső szervezetében is jelen van, gondoljunk csak a csepeli kettős gyilkosságra. 

A kettős állampolgárság kapcsán a létező összes politikai párt az ellen foglal állást, hogy szerzett jogot vissza nem veszünk – szögezte le Böcskei, kijelentésével kivívva a közönség hitetlenkedő nem tetszését.  Annak kapcsán, hogy mi vár ránk 2020-ban, elmondta, „arra a lehetetlen feladatra pályázunk, hogy megpróbáljuk kifürkészni, amit nem tudunk kifürkészni, nem tudom, milyen lesz 2020, ellentmond a politikai logikájának, hogy tudjam”. G. Fodor Gábor szerint ahogy Che Guevarának is el kellett döntenie, hogy kötszert vagy fegyvereket visz magával, úgy

Mint mondta, konfliktus mindig lesz, állást kell foglalni. „Nem sebeket szeretnék gyógyítani, inkább türelmetlenül toporgok, hogy menjünk már előre” – tette hozzá. 

Fotók: Földházi Árpád