Milyen mintákat hozunk otthonról, és ezek miért lehetnek akadályai a boldogságnak? Mitől lesz valaki bántalmazó? Mire taníthat minket szüleink példája? Nyolc pszichológus, mentálhigiénés szakember tollából megjelent az Otthonról hoztuk esszékötet. Könyvajánlónk.
Virágkorukat élik a pszichológiai tárgyú ismeretterjesztő könyvek, ennek hullámán pedig számos önjelölt coach, életmódguru és motivátor tudományosan kevéssé megalapozott munkája is elárasztja az olvasóközönséget. A Nyitott Akadémia felkérésére és gondozásában azonban egy ízig-vérig szakmai, mégis könnyen befogadható kötet látott napvilágot, Otthonról hoztuk címmel.
Már a nyolc szerző neve garancia arra, hogy minőségi munkával találkozhatunk, amelyre bátran lehet támaszkodni bármilyen élethelyzetben. Angster Mária, Bagdy Emőke, F. Várkonyi Zsuzsa, Kozma-Vízkeleti Dániel, Lukács Liza, Orvos-Tóth Noémi, Pál Ferenc vagy Popper Péter gondolatai ugyanis olyan igazságokat fogalmaznak meg, amik mögött egyrészt nemzetközi és hazai kutatások, másrészt a javában ma is aktívan praktizáló szerzők sok évtizedes tapasztalatai is ott állnak.
Otthonról hoztuk – ahogy a cím is jelzi, a Kulcslyuk Kiadónál megjelent esszégyűjtemény szervezőelvét a családi örökség jelenti, vagyis az, hogy
Illetve ennél jóval többről is szó esik, hiszen a hozott minták továbbélése, továbbörökítése is hangsúlyosan megjelenik a 30-40 oldalas tanulmányokban.
Angster Mária, a családállítás hazai úttörő kutatója például azzal foglalkozik, hogy milyen sérülésekhez vezet, ha gyermekkori vagy távolabbi ősöknél megjelenő szülőhiányt a párkapcsolatban próbáljuk kompenzálni. Az ilyen esetek aszimmetrikus kapcsolódásokat eredményeznek, amelyben mindkét fél sérül, ha nem ismerik fel a probléma gyökerét. Ebben segíthet többek közt a családállítás módszertana is.
Érdemes kiemelni Kozma-Vízkeleti Dániel családterapeuta írását is, ami a párkapcsolatba kívülről behozott minták témakörét járja körül. Ezeket általában az egyéni életút során és a család hatásokra építjük magunkba, és importáljuk a párkapcsolatainkba, sokszor nem is tudatosan. Konfliktusokat generálhat ugyanakkor, ha merőben más családi mintákat, szerepfelfogásokat hozunk magunkkal, mint amiket párunk: erre példa lehet a családi ünnepek koreográfiája vagy a férfi-női szerepek eltérő értékelése. Kozma-Vízkeleti, aki egyúttal a Mathias Corvinus Collegium és a Mindset közös pszichológia szakirányának is vezetője, arra mutat rá, hogy ezek
illetve kellő önreflexióval és hosszú munkával a káros mintákat el lehet engedni.
Bagdy Emőke gondolatait is érdemes felidézni, aki többek közt a párkapcsolaton belüli erőszakot is érinti. Ennek a háttérében azonosítható a szakirodalom által identifikációnak nevezett jelenség is, vagyis hogy a gyermek nemi, párkapcsolati szerepfelfogását a szüleitől kölcsönzi. Így ha egy kislány azt látja otthon, hogy édesapja minden reggel bántalmazza az édesanyját, számára is természetes és tolerálható lehet, ha vele is ez történik felnőtt kapcsolatában.
A kötet erénye, hogy a szerzők, akik a Nyitott Akadémia előadói is egyben, a tudományos megalapozottságot olvasmányos formában jelenítik meg, így az Otthonról hoztuk bátran ajánlható mindenkinek – kortól és előtanulmányoktól függetlenül. A könyv megvásárolható a nagyobb kereskedésekben és a Nyitott Akadémián keresztül is.
***
Fénykép: Nyitott Akadémia
A Freud tanításainak nyomdokaiban járó Szerdai Pszichológiai Társaság eredményei vitathatatlanok. Jung, Hilferding, Adler, valamint Spielrein még a mesterét is túlszárnyalta a terápia tekintetében.
A szervezők úgy gondolják, hogy az LMBTQ-kérdések korunk „legégetőbb kérdései”.
Hogy az új is lehet jó, a jól ismert pedig nem mindig garantálja a minőséget, arra a művészet a legjobb példa.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
Budapest egykori főpolgármesterének, aki ma már Horvátországban látja a jövőt, egy vaskos kötetben olvashatunk a múltjáról és családfájáról.
Péter, neked segítségre van szükséged!
Szerinte nem zárható ki az Oresnyik hiperszonikus fegyver Ukrajna elleni alkalmazása sem.
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
