A Fidesznek nem szabad belesétálnia a Budapest-csapdába – Párkányi Eszter a Mandinernek

Korábbi írásainkban bemutattuk a Budapesten újra berendezkedő ellenzék első, várospolitikai és gazdálkodási szempontból erősen vitatható lépéseit, illetve beszámoltunk Karácsony Gergely pólusok közt lavírozó főpolgármesteri vonalvezetéséről is. Kérdés ugyanakkor, hogy a kerületekben és Budapest közgyűlésében jelenleg a többséget biztosító ellenzéki szövetség meddig őrizhető meg.

Alig telt el ugyanis egy hónap az önkormányzati választások óta, a fővárosban a kerületi polgármesteri székek többségét elnyerő ellenzéki szövetség tagjai már több alkalommal kerültek szembe egymással. Pesterzsébeten a Momentum képviselői léptek külön utakra, míg Budafokon a szocialisták bontották meg a választási egységfrontot; ráadásul Czeglédy Csaba ügyvédi irodájának megbízása is töréspontot jelentett.

A várospolitikai kilátásokról, az ellenzék, illetve a Fidesz fővárosi stratégiájáról Párkányi Esztert, az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdeztük.

Az önkormányzati választásokat követően számos budapesti kerületben ellenzéki polgármesterrel és testületi többséggel kezdődik az új ciklus. Az eddigi intézkedések alapján megőrizhetőnek tűnik-e a működési fázisban is az ellenzéki szövetség?

Az ellenzéki pártok között ideológia szempontjából óriási a szakadék: a „horrorkoalícióban” a posztkommunistáktól az antiszemita szélsőjobbig képviseltetik magukat, az őket összetartó egyetlen kötelék az, hogy „Orbán-fóbiától” szenvednek. A közös ellenségkép persze általában ideiglenes együttműködéshez vezet, és nem egy erős „ragasztó”, de tény,

Lehet az októberi eredményeknek kihatása a 2022-re is?

A jobboldalnak mindenképp a „pesszimista forgatókönyvvel" érdemes kalkulálnia, azaz hogy az ellenzék összefogva fog nekivágni a 2022-es országgyűlési választásoknak. Az elmúlt hetek belső ellenzéki villongásai pusztán az egyes erők önállóbb arcélének kommunikációs szempontú alátámasztását szolgálják saját választóik irányába, egyféle fügefalevélként takarva azt, hogy valójában összenő, ami összetartozik.

Hogyan értékelhetők Karácsony Gergely és az ellenzéki pártok első intézkedései?

Karácsony Gergely lassan egy hónapja Budapest főpolgármestere, ám ez idő alatt nem történt komolyabb intézkedés, nem sieti el a kampány alatt tett naiv és hangzatos ígéreteinek megvalósítását. Nem is csoda, hiszen kilenc év után jutott hatalomhoz a baloldal az önkormányzatokban, így el vannak foglalva az infrastruktúra és a pozíciók átvételével, újraosztásával. Látszatintézkedések, mint a senki által közelebbről nem ismert „klímavészhelyzet" kihirdetése, persze történtek, illetve az egyébként európai szinten is elismert kulturális beruházás, a Liget-projekt ellehetetlenítése egyelőre lefoglalja az új városvezetést. 

Mennyire tekinthető autonóm politikai szereplőnek az új főpolgármester?

Karácsony Gergely mozgásterét tekintve úgy tűnik, hogy azt a régi szocialista elit, újabb nevén Demokratikus Koalíció dominálja: elnézve a személyi kinevezéseket és a szellemi klímát, valójában a múlt árnyai kopogtak be a városházára. Jelenleg az a konzekvencia vonható le a fővárosi helyzetet illetően, hangozzék az bármily egyszerűen, de igaz: ha nem a Fidesz győz,

Ennek tükrében milyen politikát érdemes folytatnia a Fidesz-KDNP képviselőinek, hogy visszanyerjék a választópolgárok bizalmát azokban a kerületekben, ahol most vereséget szenvedtek?

Elsősorban nem szabad belesétálni abba a „Budapest-csapdába”, amit annak idején főpolgármesterként Demszky Gábor is megácsolni igyekezett. Az ellenzéki narratíva ugyanis az lesz, hogy ők a „Budapest-pártiak", míg a kormány a „Budapest-ellenes”: Karácsonyék egy rossz értelemben vett politizálásba fognak kezdeni, konfrontációba igyekeznek majd belekényszeríteni a kormányt, miközben a városüzemeltetés a háttérbe szorul. A jogszabályok viszont világosan lehatárolják, mi kormányzati és fővárosi önkormányzati kompetencia: ahol tehát a budapesti városvezetés együttműködést szeretne – például fejlesztések terén –, a kormánynak, már csak a budapestiek érdekében is érdemes kooperálnia, viszont ha Karácsonyék ezt elutasítják, akkor felesleges erőltetnie. Akarata ellenére senkivel sem lehet jót tenni, a választók úgyis ítéletet mondhatnak három, illetve öt év múlva.

***

Portrékép: Földházi Árpád