Csendtől a szóig: gyermekbántalmazási vita Pannonhalmán

A csendtől a szóig – ezzel a címmel tartottak gyermekjogi és gyermekvédelmi szimpóziumot a pannonhalmi bencés gimnázium tornatermében kedden, több mint ötszáz fős hallgatóság előtt. 

A gyermekek szent ügye a téma, öröm számára, hogy a gyermekvédelem világnézettől és pártpreferenciától függetlenül közös ügy lehet – mondta köszöntőjében Hortobágyi Cirill főapát, hozzátéve: a csend fontos dolog, főleg egy szerzetesrend életében, de

melyből nem mélyülés, hanem süllyedés fakad, a bajok eltussolása – ezt pedig meg kell törni, hogy az emberi méltóság ne sérüljön tovább.

Cirill atya hozzátette: a szimpózium legfontosabb üzenete, hogy az erőszak, a bántalmazás megszüntetése, az átlátható keretek megteremtése szent ügy, amiért képesek összefogni és együttműködni világnézeti kérdésekben másként gondolkodó szervezetek is.

A pannonhalmi gyakorlat

Juhász-Laczik Albin bencés szerzetes, a pannonhalmi gimnázium igazgatója vázolta az iskola előző években kiépített gyakorlatát. Mint Albin atya rámutatott: a gyermekvédelem részben működési kultúra, részben pluszfeladat: remény és erőforrás, verejtékes munka, ami megéri; és nem pusztán újabb szabályzat, újabb dokumentum, hanem élő jog kell, hogy legyen.

Ezért a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egy külső szakértői testülettel felülvizsgáltatta  az összes dokumentumát, szabályzatát.  
Albin atya megjegyezte: fontos, hogy a témakör nem csak a gyermekjog területét foglalja magában, mivel a tanári karon belül is elfogadásra, szeretetre van szükség. Mindenki sebezhető személy, akinek nincs meg a képessége, hogy a bántalmazásnak ellenálljon. Ezért transzparensnek kell lennie a közösségi élet működésének. 

Ez felveti a kérdést: hol a titoktartás határa? Nem okoz-e nagyobb problémát, ha kitesszük ország-világ elé a hibát? Albin atya kijelentette: olyan intézményt szeretne, ahol lehet hibázni, és az nem a történet vége. Fontos a számon kérhetőség, a kötelességeink ismerete és azok nyilvános mivolta. Fontos, hogy mindenkit érdeklő témákat átbeszéljen az iskola közössége.

– fogalmazott az igazgató. Mint mondta: létrehoztak egy háromfős védelmi csoportot, mely mindenkit meghallgat, s mely védett fórum; s mint kiderült, a puszta meghallgatás már a problémák jó részét megoldja. Emellett fontos a prevenció és az érzékenyítés. Mindennek része az átlátható működés: az ismert eljárások, amelyeket interiorizáltak a résztvevők, azaz benne vannak a gyakorlatban.

Dr. Juhász-Laczik Albin OSB

Az igazgató rámutatott: hierarchia, alá-fölé rendeltségi viszony mindig van, „ebben élünk, ez jó”. A diákoknak, tanároknak egyaránt viszont három megfogalmazott alapelvre kell figyelniük: figyelj a rossz érzésekre!; merj kilépni a kényelmetlen helyzetből!; ne őrizz rossz titkot, addig menj, míg valaki meghallgat!

Albin atya leszögezte: a jogok vezetnek a kötelességekhez (és a felelősséghez), a diáknak, a tanárnak és az igazgatónak is vannak jogai.

Nem lehetünk partnerek az elkövetett bűnök fedezésében, de az alaptalan vádaskodásban sem – jelentette ki Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke, hozzátéve: az áldozatokat önértékelésük tönkretétele mellett Isten hiányának megtapasztalásába is belekényszerítjük.

Vasszigor és szeretet

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke rámutatott: fontos, hogy már a legfogékonyabb korban, kisgyermekkorban is átadjuk a krisztusi szeretetet, az irgalom kultúráját, az örök értékeket. Steinbach kifejtette: a gyermekvédelem része, hogy a jóléti kultúrában, ahol a kelleténél többet megadunk a gyermekeknek,

Mint elmondta: édesapjának elég volt rá és a testvérére nézni, és „tudtuk, hol a helyünk, és éreztük, hogy apánk vasszigorában krisztusi szeretet van, szeretet és szigor, a kettő harmóniája, amiről nem lehet elfeledkezni”.

Steinbach József református püspök

Kormos Gyula, a pannonhalmi főapátság sajtófőnöke felolvasta Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának levelét, mely kiemelte, hogy az Alaptörvény és az ENSZ gyermekjogi egyezménye, valamint más, vonatkozó jogi szövegek is felhívnak a gyermeki lét tiszteletére az erőszakkal és megalázással szemben.

Pászthy Bea, aki a bencés tanulmányi rendház Szent Szabina közösségének tagja 25 éve, egyben a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, úgy fogalmazott: a szülői mivolt lényege, hogy begyökereztetjük a gyermekünket és szárnyakat adunk neki a világ felfedezéséhez. 

Egyre több gyermek szenved kortárs bántalmazásban – mutatott rá Pászthy Bea, hozzátéve: a felnőtt lakosság veszteséglistáján ötödik helyen állnak a mentális veszteségek, a kamasz gyermekeknél azonban a második helyen. A mentális betegségek egyik oka pedig a gyermekbántalmazás, ami nem csak szexuális visszaélés és fizikai bántalmazás lehet, hanem szóbeli bántalmazás és elhanyagolás is.

A félelem csendje?

Robert W. Oliver, a Kiskorúak Védelme Pápai Bizottságának elnöke a ismertette a 17 tagú – kilenc férfiből és nyolc nőből álló – szakértői bizottság céljait: a pápa informálása, tanácsadás és a lokális felelősség erősítése. Fontos a testület számára a túlélőkkel való munka, a nevelés és az oktatás, valamint a normák megfogalmazása.

Békés Gáspár „fiatal felnőtt”, a Független Diákparlament korábbi képviselője és kommunikációs koordinátora ismertette, milyen visszaélésekben volt része egy elitgminázium humán tagozatán, ahol az osztályfőnök és magyar tanár „manipulatív, szadista technikákat” alkalmazott a diákokkal szemben, akiket kijátszott egymás ellen is. Még olyan is volt, hogy elment tüntetni az ingyenes oktatásért, és másnap nem fogadták el a dolgozatírás alóli felmentésként, hogy ő előző éjjel az állampolgári jogait gyakorolta. Végzősként aztán felszólalt az osztályfőnök ellen, aki ezért büntette az érettségin, és magára hagyták az iskolában, pedig saját elmondása szerint köztudottan a legolvasottabb diákként érkezett az osztályba, és diákolimpiát is nyert.

Kökéndy Ákos, a pesthidegkúti Waldorf-iskola képviselője szerint a biztonságos iskola biztonságban tartja a diákokat, a szülőket és a tanárokat is. „Hátborzongató, mikor az igazság megszólal.” Mint mondta: sokszor jelzés helyett árulkodásnak tartunk valamit, s ezt ki kell tisztítani. Az árulkodás, amikor arra hajtunk, hogy a másik büntetést kapjon; jelzés viszont az, amikor az a célunk, hogy a másikon segítsünk.

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés és egy színdarab bemutatása követte. A konferenciát Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae Gimnázium igazgatója moderálta. A szimpóziumot, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt, eredetileg a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal együtt szervezték volna, s közös nyilatkozatot is kiadott volna a bencés gimnázium és az alapítvány, de miután felhíták rá az atyák figyelmét, hogy a Hintalovon LMBTQ-szemléletű szervezet, melynek honlapján többek közt az olvasható, hogy a nemi identitás „a legkevésbé” függ a biológiai nemünktől, a rend megszakította a kapcsolatot az alapítvánnyal.