Hogyan próbálja az ukrán állam megfélemlíteni a magyar politikai szereplőket? Támadás a médiában és hatósági vegzálások, avagy milyen kampányon is van túl Kárpátalja. Összefoglalónk az ukrán kampányidőszakról és a magyar esélyekről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 21-én kiadott rendeletével feloszlatta az ukrán parlamentet. Ennek következtében előrehozott parlamenti választást tartanak Ukrajnában, amelyet az elnök július 21-ére tűzött ki.Kereken két hónapja volt tehát a pártoknak, hogy olyan jelölteket állítsanak, akik nagy eséllyel bekerülhetnek az ukrán törvényhozásba.
Kárpátalját tekintve hárman magyar képviselőjelölt indult el a választáson, akik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), illetve az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) összefogásának az eredményeként lettek jelöltetve: Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a 73. számú egyéni választókörzetben indul Nagyszőlős központtal, a 68. számú Ungvár központú választókörzet magyar képviselőjelöltje Barta József, a KMKSZ alelnöke, míg a Munkács központú 69. számú választókörzetben Tóth Miklós, az UMDSZ parlamenti képviselőjelöltje indult el.
Magyar kérés ellenére a Központi Választási Bizottság (CVK) 2014-hez hasonlóan most ismét elutasította a magyar többségű választási körzet kialakítását, ezzel gyengítve a magyar képviselők bejutásának esélyét az Ukrán Legfelső Tanácsba. A parlamenti választási törvény 18. cikkelye kimondja, hogy az egyéni választókerületek kialakításánál figyelembe kell venni a közigazgatási egységek határait, a helyi közösségek érdekeit, illetve tekintettel kell lenni az adott területen élő nemzeti kisebbségekre is. A törvény szövege arra is kitér, hogy az egymással szomszédos közigazgatási egységeknek, amelyek területén egy tömbben élnek a nemzeti kisebbségek, egy választókerülethez kell tartozniuk.
sőt a CVK – a választási törvény megsértésével – határozatával több választókerület között osztotta fel a Beregszászi járást, ahol a legmagasabb a magyar választók aránya.
A fentiek alapján a legnagyobb esélye arra, hogy elegendő szavazatot szerezzen és az Ukrán Legfelső Tanácsban képviselje a kárpátaljai magyarok érdekeit, a 73. számú körzet jelöltjének, Brenzovics Lászlónak van. A körzet választóinak 38%-a magyar, 9 egyéni és 7 pártlistás jelölt regisztrált, így összesen 16 induló között oszlanak meg a szavazatok. A magyarok körében egyértelmű a KMKSZ elnökének a győzelme. Azonban nehezíti a magyar jelölt sikeres szereplését az a tényező is, hogy a kárpátaljai magyarok között nagyon sokan külföldön tartózkodnak, ezért viszonylagos azoknak a száma, hogy a szavazás napjára mennyien térnek haza és adják le voksukat.
Szavazatvásárlás, emberek megtévesztése
A legnagyobb felháborodást a magyar közösség körében viszont az keltette, hogy a mindenkori ukrán tradicionális politika elkötelezettjei mindenféle mocskos kampánymódszert, illetve a kilencvenes évekre jellemző törvénytelen politikai húzást elkövettek annak érdekében, hogy szavazatokat „lopjanak” el a magyar jelöltektől. Ukrajnában nem újkeletű az a szokás a választási kampány idején, hogy a hatalmukat, illetve ezen keresztül a vagyonukat megtartani és növelni kívánó ukrán oligarchák szavazatvásárlásra költik a pénzüket. Úgynevezett agitátorok járják a településeket és pénzt ajánlanak fel – főleg a szegényebb sorsú, politikai téren kevésbé tájékozott – embereknek, annak ellenében, hogy a választás napján az ő jelöltjüket támogassák a szavazatukkal. Az idei választási kampányban az ukrán jelöltek és gyakran a melléjük szegődött –nyilván nem véletlenül – hatalmi szervek
Brenzovics Lászlót rengeteg támadás érte, illetve ezzel együtt a kárpátaljai magyarságot is.
Klóntechnológia
A szavazat vásárlások mellett további visszaélések történtek. Többek között ilyen visszaélésnek számít, a hasonló nevű, politikai háttérrel nem rendelkező jelöltek ún. „klónok” indítása. A klónok technológiája nyilván olyan régi, mint maga a választás. Ezt a piszkos módszert most Brenzovics László ellen használták. A 73-as választókörzetben egy másik – a KMKSZ elnökének nevével teljesen megegyező – jelöltet indítottak, az ideiglenesen munkanélküli Brenzovics Vaszil Ivanovicsot –, aki a Nagybereznai járási (Veliki Bereznij) Havasköz (Ljuta) község lakosa. 1977. október 12-én született Havasköz faluban, középiskolai végezettséget szerzett, párton kívüli. A Karpatszkij Objektiv című hetilap újságírói úgy döntöttek, felkeresik őt a lakóhelyén, a nagybereznai Havasközön, hogy többet tudjanak meg a népképviselő-jelöltről. Azonban nem vállalta az interjút, majd a mobilját is kikapcsolta. A szomszédjai viszont elképedve fogadták a hírt. Szerintük ugyanis
Az egyik szomszédja elmondta, hogy kénytelen volt kifizetni a népképviselő-jelölt helyett a villanyáram-tartozását, mert a szolgáltató azzal fenyegetőzött, hogy miatta kikapcsolja az áramot az egész utcában. Megtudva, hogy a jelöltnek közel 42 ezer hrivnyát kellett befizetnie regisztrációs díjként a választásra, nem tudták véka alá rejteni indulataikat, és azt kérdezték: „Honnan volt neki ennyi pénze?” – még nem értették, hogy mi az ügy lényege.
Az „ál-Brenzovics”
Aztán nem sokkal ezt követően újból aktivizálódtak az ukrán politika képviselői. Ezúttal a KMKSZ korábbi elnökének, Kovács Miklósnak a nevét használták fel céljaik eléréséhez. A szorgalmas agitátorok most is találtak a beregszászi járási Nagyborzsova településen egy másik, azonban szintén Kovács Miklós nevezetű külföldön dolgozó úriembert. A gyanútlan választópolgárt azzal akarják becsapni, hogy egy, a már rég nem a politikában tevékenykedő, de korábban a kárpátaljai magyarság életében és politikai érdekeltségében aktív szerepet vállaló közéleti személy – politikai múlttal nem rendelkező névrokonát is elindították a 73-as körzetben.
Megfélemlítés
Ilyen és ehhez hasonló módszereket használnak a választópolgárok megtévesztésére a szavazatelvonás érdekében, vagy szintén ott vannak még a titkosszolgálatok általi megfélemlítések. A magyar közösségi vezetőkkel szembeni vegzálások, házkutatások, újságírók, tanárok, szervezetek elleni megfélemlítési kampány. A hirdetőtáblák napi szintű megrongálása, félrevezető anyagok, szórólapok terjesztése.
Nemrég, Ukrajna Külügyminisztériuma arra kérte a Legfőbb Ügyészséget (GPU) és az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), indítson eljárást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hetilapja, a Kárpátalja illusztrációja miatt, amelyen a térkép egyes ukrán területeket állítólag Magyarország részeként tüntet fel – jelentette a Jevropejszka Pravda Jevhen Bozsok külügyminiszter-helyettes nyomán.
„A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség társadalmi szervezet Kárpátalja hetilapjának címlapján „Talpra, magyar!” jelszóval egy sor ukrán területet Magyarországhoz tartozóként mutattak be. Szeparatizmus! A GPU-nak és az SZBU-nak eljárást kell indítania. Aláírtam a leveleket” – írta Bozsok a Twitteren.
Aztán a kampánycsend előtti éjszakán, július 19-én több magyar településen olyan hamis szórólapokat osztottak szét, amelyeken arról írnak, hogy a választásokon a KMKSZ jelöltjét Petro Porosenko volt ukrán államfő támogatja. A kampánycsendet követően július 20-án sem fogták vissza magukat a pártkatonák. A kampánycsendet megsértve megtévesztő SMS-üzeneteket küldtek a vidék lakosságának – Brenzovics László nevében arra buzdítva a választópolgárokat, hogy a listán a harmadik Brenzovicsra tegyék a voksukat, mert az az igazi. Az igazság viszont az, hogy a KMKSZ elnöke, a magyar képviselőjelölt, az igazi Brenzovics László, a második a listán, közvetlenül az ukrán képviselőjelölt Pavlo Baloga, a Jedinyij Center (JEC) tagja mögött.
Hamis Facebook-oldalak jelentek meg, ahol Brenzovics Lászlót rágalmazzák és próbálják lejáratni. De ugyanez elmondható a másik két magyar képviselőjelölt, Barta József és Tóth Miklós esetében is, ők is mindennapos, az ukrán politika által generált támadások alanyai.
Esélylatolgatás
Az ország egészét nézve így állnak a pártok a parlamenti választást nézve az elmúlt egy hónap felmérései alapján. Zelenszkij pártját, a Nép Szolgáját (Szluha Narodu) 39 és 52 százalék közé mérték, így megvan az esélye arra, hogy a független Ukrajna történetében először abszolút többséget szerezzen az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában. Mögötte 10-12 százalékkal az Euromajdan után Oroszországba menekült Viktor Janukovics-féle Régiók Pártja romjain keletkezett négy párt tagjaiból bő fél éve kerekedett Ellenzéki Platform áll, amelynek oroszpártisága a keleti megyékben a 40 százalékot is elérheti. Az 5 százalékos parlamenti küszöböt rajtuk kívül még három párt, a most leváltott Petro Porosenko-féle Európai Szolidaritás, Julija Timosenko korábbi kormányfő pártja, a Batkivscsina (Haza), illetve Szvjatoszlav Vakarcsuk zenész-aktivista Holosz (Hang) nevű pártja lépheti át. Az ők támogatottsága 9-6% között mozog az ukrán lakosság körében.
A kárpátaljai magyarság bízik a sikeres szereplésben, és hogy újból képviselőt juttathatnak be a Legfelső Tanácsba, aki képviseli és kiáll az érdekei mellett, viszont ehhez egységes összefogásra van szükség a választáson.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
